Meghátrált a gazdatüntetők elől Von der Leyen: „Visszavonjuk a javaslatot”
Az Euronews szerint ez a zöld megállapodás első vereségét jelenti.
Visszavonta Ursula von der Leyen az egyébként is kudarcra ítélt növényvédőszer-csökkentési tervezetet. Az Európa-szerte kirobbanó gazdatüntetések hatására megbukott a Green Deal, miközben a zöldek megpróbálják lerázni magukról az elmúlt évek gazdaellenes politikáját. A termelőknek mindez már nem elég, nem hisznek Brüsszel irányváltásának.
Hónapok óta számítani lehetett rá, kedden pedig Ursula von der Leyen hivatalosan is elismerte, hogy megbukott a Green Deal, vagyis Brüsszel zöldcsomagja, amely a következő évtizedekre elért környezeti célokat tartalmazta. Mára az Európai Unió szinte összes tagállamában demonstrálnak az évek óta megbélyegzett gazdák, akik a múltheti EU-csúcs idején Brüsszelben is felvonultak traktoraikkal.
Az Európai Bizottság elnöke kedden bejelentette, visszavonja a növényvédőszer-csökkentési tervezetét, amely az egyik legtöbbször kifogásolt eleme a Farm to fork (termőföldtől az asztalig) elnevezésű, 2030-ig szóló stratégiának. A stratégia eredeti célja az volt, hogy az európai mezőgazdaságot és élelmiszer-előállítást fenntarthatóvá tegye, az embereket pedig az egészségesebb táplálkozásra és a pazarlás csökkentésére ösztönözze.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Euronews szerint ez a zöld megállapodás első vereségét jelenti.
A hangzatos célok a valóságban az európai mezőgazdaság gyors kivéreztetéséhez vezettek volna, mivel az európai termelők behozhatatlan versenyhátrányba kerültek volna a nem EU-s országokkal szemben. A Farm to fork stratégiát még 2020-ban mutatta be Brüsszel, és egészen mostanáig hallani sem akart arról, hogy a leginkább vitatott terveket a legkisebb mértékben is megváltoztassa.
Az elmúlt hónapokban az egyre több országban kirobbant gazdatüntetések hatására láthatóan megijedtek a brüsszeli döntéshozók és a valódi politikai következményektől megkímélt európai parlamenti képviselők, akik az elmúlt közel négy évben egyáltalán nem foglalkoztak a termelőkkel, miközben a mezőgazdaságot a klímaváltozás egyik legnagyobb felelőseként állították be.
Ezt is ajánljuk a témában
Nem adják fel a tüntetők.
Ráadásul a júniusi EP-választások már nagyon közel vannak, vagyis a gazdák lenyugtatása most vált igazán fontossá és gyorsan kezelendő problémává a brüsszeli elit számára, miközben az elégedetlenség egyáltalán nem újdonság.
A gazdák elégedetlenségét – a nemzeti agrárpolitikai döntések mellett – Európa-szerte az erőltetett, jól hangzó, ám szakmailag teljesen megalapozatlan stratégiák váltották ki.
Ezt is ajánljuk a témában
Igyekeznek átírni a forgatókönyvet, és a konzervatívokat hibáztatni.
Ursula von der Leyen és pártja, az Európai Néppárt már tavaly szeptemberben felismerte, hogy a gazdák elégedetlensége egyre nagyobb az Európai Unió döntéseivel szemben, ami politikai károkat okozhat. Ez egyértelművé vált a 2023 tavaszán megtartott hollandiai önkormányzati választásokon, mivel az évek óta tiltakozó gazdák érdekei mellett kiálló, újonnan alakult gazdapárt elsöprő eredményeket ért el, míg a hagyományos politikai pártok népszerűsége sosem látott mélységekbe zuhant. Mindezt már tavaly ősszel felismerte az Európai Néppárt.
Az EU legnagyobb pártcsaládja korábban szintén támogatta a baloldali Frans Timmermans bukott holland politikus, egykori brüsszeli alelnök nevéhez köthető Green Deal-t, ám a közelgő választások miatt látványos irányváltással egyre több ügyben álltak a gazdálkodók mellé. Ursula von der Leyen pedig szeptemberi helyzetértékelő beszédében stratégiai párbeszédre hívta a termelőket és a vállalkozásokat.
A stratégiai párbeszédre január végéig várniuk kellett az érintetteknek, közben Brüsszel és az Európai Parlament baloldali frakciói több kudarcos kísérletet is tettek arra, hogy még az utolsó pillanatban keresztülvigyék terveiket, beleértve a két legvitatottabbat: a SUR-t és a természeti területek helyreállítását célzó szabályokat.
Ezt is ajánljuk a témában
Fellélegezhetnek a gazdák: Magyarország és Franciaország mellett már Hollandia is azokat erősíti, akik nem adnák fel az élelmiszer-önrendelkezést.
Az uniós döntéshozatalban ugyanakkor az EP-nek nincs igazi szerepe, képviselőiket ráadásul érdemben nem tudják számon kérni a választók, így a politikailag jól hangzó, gazdaellenes intézkedéseket az elmúlt években javarészt megszavazták. Az utolsó szót ugyanakkor a tagállamok mondják ki, a Tanácsban a tagállamok miniszterei kivétel nélkül elutasították az európai agrárium versenyhátrányához vezető terveket.
Az európai termelők üdvözölték a SUR visszavonásáról szóló keddi bejelentést. Az erőltetett növényvédőszer-csökkentési tervezet ugyanakkor már régóta halálra volt ítélve. A javaslat szerint 2030-ra a jelenlegihez képest 50 százalékkal kellett volna csökkenteni a növényvédőszer-felhasználást, és jelentősen korlátozni kellett volna a műtrágya-használatot.
A tervezet óriási felháborodást váltott ki, mivel a vegyszereknek jelenleg nincs valódi alternatívája. A tagállamok a kezdetektől azt kérték Brüsszeltől, hogy készítsen hatásvizsgálatot a tervezett korlátozások következményeiről. Erre végül több éves időhúzást követően tavaly került sor, ám a bemutatott hatástanulmány értékelhetetlennek bizonyult, ráadásul már több szakmai előrejelzés is napvilágot látott az elmúlt években.
Először az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma (USDA) készített előrejelzést több forgatókönyvet is figyelembe véve, még 2020 végén. Az amerikai kormányzati dokumentum arra a következtetésre jutott, hogy Brüsszel tervei csak akkor nem okoznának jelentős, globális károkat, ha a kutatás-fejlesztés és az innováció új fejlesztésekkel ellensúlyozná a korlátozást, ám az USDA erre kevés esélyt lát mind az eddigi tapasztalatok, mind az erre a célra rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek miatt.
mivel csak az unióban köteleznék a gazdákat a szigorra, akkor átlagosan évi 153 dollárral, vagyis 45 ezer forinttal kellene többet fizetnie az élelemért a világ minden lakosának. Az európai mezőgazdasági termelés 2030-ra mintegy 12 százalékkal csökkenne, az alapanyagok ára pedig átlagosan húsz százalékkal emelkedne.
Több más hatásvizsgálat is napvilágot látott azóta, neves egyetemek és kutatóközpontok figyelmeztettek arra, ha az erőszakos növényvédő- és műtrágya-korlátozás életbe lépne
Olyan hatásvizsgálat nem látott napvilágot, amely a rendelkezés bevezetésének egyetlen előnyét is meg tudta volna nevezni. Az USDA ráadásul azt is kiemelte, a vegyszerhasználat csökkenése nem járulna hozzá a globális klímacélokhoz, mivel a termelést, így a károsanyag-kibocsátást a vállalatok a világ más részeire telepítenék át, ahol még kevesebb fenntarthatósági követelménynek kell megfelelni, mint az EU-ban.
A növényvédők erőltetett megszüntetése azért tenné tönkre az alapanyagtermelést, mert jelenleg nincs a vegyszereknek alternatívájuk, kivéve a kézi gyomlálást, ami a munkaerőhiány miatt eleve szóba sem jöhetne.
A természet helyreállítási törvény is megbukott, amelynek bevezetésével Hollandia területével megegyező méretű földterületet kellett volna műveletlenül hagyniuk a gazdáknak, amely szintén durva áremelkedést és versenyképesség-csökkenést okozott volna.
Az elégedetlenséghez vezető intézkedések és a klímaváltozáshoz való hozzájárulás eltúlzása, az összességében gazdaellenes retorika a zöldek és a baloldali pártok sajátossága. A szakértők szerint ennek oka, hogy a baloldali, zöld és globalista frakciók a városi, nagyvárosi lakókat tartják fő szavazóbázisuknak, míg a jobboldal hagyományosan a vidéket, így a gazdákat tudja megszólítani.
Az intézkedések közül elfogadhatatlan a gazdák számára
A brüsszeli intézmények és a gazdák leküzdhetetlennek tűnő távolságát jól mutatja, hogy a gazdatüntetések közepette a baloldali és zöldpolitikusok meg sem próbálták csillapítani a feszültséget, vagy engedményeket tenni a termelőknek. Sőt, haragjukat tovább növelték azzal, hogy rendszeresen a szélsőjobboldalhoz kötik demonstrációikat.
Hosszútávon az európai termelők költségnövekedése és a tovább szigorodó szabályok tovább növelik a harmadik országok lazább szabályozása miatt kialakult versenyhátrányt az importtal szemben. A megbélyegzés és a klímaváltozással kapcsolatos felelősség túlzó hangsúlyozása a jövedelmezőség folyamatos csökkenése mellett már sokakat arra ösztönzött, hogy feladják tevékenységüket.
A folyamat veszélybe sodorná Európa élelmiszer-nagyhatalmi szerepét és jelentős globális exportképességét, a későbbiekben pedig kockáztatná az önellátásunkat is.
A feszültség óriási, amelyet az európai parlamenti választások után oldhat egy jelentős uniós szintű irányváltás, amely az európai termelők versenyképességét növeli, és nem Ukrajna és az Egyesült Államok geopolitikai céljait helyezi előtérbe.
Nyitókép: Jonathon van Maron/X