Orbán Balázs: A blokkosodás politikája tévút
„Az uniónak inkább közvetítő szerepet kellene vállalnia a változó világrendben” – fogalmazott a miniszterelnök politikai igazgatója.
Schmidt Mária szerint Ursula von der Leyen és Olaf Scholz sem szerepel majd a történelemkönyvekben, mert üres európai bürokratákként semmit sem értek el politikai pályafutásuk során.
Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benkő Vivien Cher
„A történelem alapján Magyarország akkor volt erős, amikor szemmagasságban tárgyalt szövetségeseivel, szuverén döntéseket hozott és maga határozott politikai és gazdasági kapcsolatairól” – jelentette ki Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója a Kárpát-medence legnagyobb tehetséggondozó intézményének egri képzési központjának megnyitóján. Hozzátette:
Magyarországnak nyitottnak kell maradnia, elkerülve a blokkosodást napjaink gazdasági háborújában.
A nagy érdeklődés mellett megtartott eseményen „Világrendszerváltás – Hogyan alakul át a globális világrend?” címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést Schmidt Mária Széchenyi-díjas magyar történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár és Szalai Zoltán főszereplésével.
Ezt is ajánljuk a témában
„Az uniónak inkább közvetítő szerepet kellene vállalnia a változó világrendben” – fogalmazott a miniszterelnök politikai igazgatója.
Schmidt Mária leszögezte, véget ért a birodalmak kora – Emmanuel Macront idézve pedig azt is megjegyezte, ha így folytatja, az Európai Unió sem marad meg. A történész Szalai Zoltán véleményét megerősítve emlékeztetett, hogy Magyarország túlélte a Habsburg Birodalom összeomlását, a náci és a szovjet uralmat is, történelmi tapasztalataiból tudja, hogyan kell megőrizni szuverenitását, Nyugat-Európában viszont rettegnek, mert eddig nem kellett hasonlót átélniük.
Sztáray Péter úgy látja, beszűkült a racionális viták tere az EU-ban és a NATO-ban, ideológiai és politikai okokból olyan diskurzus zajlik, ami nem alkalmas arra, hogy reagáljunk a korszakos veszélyekre.
Egy tízmilliós országnak okos politikát kell folytatnia, hiszen szűk a mozgástere. Szigorúan a nemzeti érdekek alapján kell megállapítani, merre menjünk, ami szokatlan egy ekkora méretű országtól. Ezt sokan nem is szeretik az Európai Unióban
– mondta az államtitkár, aki az illegális migrációt hozta fel példaként, hiszen a válság kezdetén egyedül Orbán Viktor beszélt arról, milyen megoldásokkal lehet megállítani a bevándorlókat, ma pedig az európaiak többsége már ugyanígy gondolkozik.
Sztáray Péter az EU jövőjével kapcsolatban hozzátette, sokat elárul, hogy az új külügyi főképviselő a volt észt külügyminiszter lesz, akitől senki nem várhatja el, hogy a békéről akarjon tárgyalni Oroszországgal, és vélhetően Moszkva sem tekint rá partnerként.
Ezt is ajánljuk a témában
Kaja Kallas mintha másik mozit nézne: szerinte működnek a szankciók, nincsenek háborúpárti ukránok és nyitottak a belső határok.
„Az ostoba európai fősodor mindent feltett a demokratákra, Donald Trump győzelme után pedig nincs B-tervük, ahogyan az ukrajnai háború esetében sincs” – szögezte le Schmidt Mária, aki élesen reagált Szalai Zoltán felvetésére, miszerint az Egyesült Államokban vagy Kínában nem várható vezetői válság, Európában viszont már most is ezt láthatjuk.
Fogalmam sincs, hogy történészként mit írhatnék Ursula von der Leyenről vagy Olaf Scholzról. Ők kicsodák? Mit értek el? Nem szerepelnek majd semmilyen történelemkönyvben, mert üres európai bürokraták, nulla eredménnyel
– mondta. Hozzátette, nem lepi meg, hogy a német kancellár és a többiek irigykednek Orbán Viktorra, hiszen a magyar miniszterelnököt teljes állami pompa várta Pekingben, a német külügyminisztert meg senki.
Ezt is ajánljuk a témában
A magyar kormányfő hétfő hajnalban érkezett Pekingbe.
Szalai Zoltán szerint Magyarország azért képes a méreténél nagyobb szerepet játszani a világpolitikában, mert erős vezetője és stabil rendszere van, Orbán Viktor pedig olyan tárgyalóasztalokhoz tud odaülni, ahova magyar vezető még soha.
Sztáray Péter is azt tapasztalja a mindennapokban, hogy óriási tekintélye van a kormányfőnek, rendszeresen kérnek tőle tanácsot a miniszterelnökök. Az államtitkárt az európai politikában az zavarja, hogy teljes mértékben hiányzik belőle a szolidaritás. A magyar nemzeti kisebbség ügyében nulla támogatást kap Magyarország a szövetségeseitől, ahelyett, hogy Kijevre gyakorolnának nyomást, még Budapest ellenállását akarják megszüntetni. És említett egy legalább ennyire súlyos példát:
Volt megrendelésünk egy katonai eszközre, ami növelte volna a magyar hadsereg erejét. A gyártó, egy NATO-szövetséges viszont úgy döntött, inkább odaadja Ukrajnának, egy nem NATO-tagállamnak, mi pedig várhattunk a sorunkra…
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai elnökválasztást követően minden megváltozott.