A Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetségének alelnökével szűkebb pátriájában, Noszvajon, a tájházként működő gazdaház kertjében ültünk le beszélgetni egy napfényes őszi délelőttön.
Mit jelent a tájház fogalma?
A tájházak legjellemzőbb sajátosságait az elmúlt évtizedek során a néprajzkutatók meghatározták. Alapvetően egy olyan épületből érdemes kiindulni, amely jelentős népi építészeti emlék, lehetőleg helyi vagy ideális esetben országos műemléki védelem alatt áll. A tájház legalább egy helyisége olyan enteriőr kell legyen, amely az adott településre jellemző. Lehet az egy tisztaszoba vagy akár egy konyha a hozzá tartozó kamrával. Fontos szempont, hogy eredeti, a településen gyűjtött bútorok, eszközök, tárgyak alkossák a berendezését. Az utóbbi években egyre inkább teret kap, hogy a tájházak ne csupán gyűjtemények tárhelyei legyenek, hanem élő közösségi színtérként fogadják a látogatókat.
A legjobb, ha a helyiek tudják élettel megtölteni,
ha nullától százéves korig lehetőleg mindenki szerepet kap ebben a közösségi működésben. Lényeges, hogy a helyi gazdaság és a vidékfejlesztés szerves részévé váljon, legyen szó vendéglátásról, kézművességről, termékekről. Rendkívül fontos egy tájház múzeumpedagógiai küldetése is, hogy a gyerekek korosztályonként, már óvodáskoruktól kezdve játékos formában megtapasztalják, hogyan éltek az őseik. Ez mind a tájház definíciójához tartozik tágabb értelemben.
A tájházszövetség közgyűlésén bejelentették: elindul a Kós Károly-program. A kormányzati projekt célja, hogy erősítse a kulturális színterek közösségi tevékenységeit, illetve hogy bevonjon minél több látogatót és érdeklődőt. A programnak köszönhetően a tájházak akár egymillió forintos támogatásban is részesülhetnek, amelyet nemcsak a szakmai és közösségi programok megvalósítására, hanem a közösségi terek megújítására is fordíthatnak. Závogyán Magdolna kulturális államtitkár ennek kapcsán elmondta: erős és helyi identitás nincs a múlt ismerete, a gyökerek tudatos feltárása, a kulturális örökség megőrzésének igénye nélkül, erős nemzet pedig nincs a múltjára, a hagyományaira büszke, összetartó közösségek nélkül.
Hol és mikor jött létre Magyarország első tájháza?
Petőfi Sándor kiskőrösi szülőházán 1862-ben Jókai Mór javaslatára helyeztek el egy emléktáblát, ezáltal az ország első irodalmi emlékhelyévé vált, majd 1880-tól emlékházként nyílt meg és vált látogathatóvá. A szülőház eredeti állapotában őrzi a
19. század eleji paraszti miliőt, korabeli bútorokkal és berendezési tárgyakkal, így néprajzi szempontból is értékes, ezért bizonyos értelemben akár az első tájházunknak is tekinthetjük.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Lehet-e szebb és tisztább válasz Isten adventi hívására a tökéletes szeretetnél, amelyben Őt, akit szeretünk, teljességgel azért szeretjük, aki Ő Maga. Nem magunkért, hanem Istenért. Kocsi Lajos írása.
Persze szó nincs arról, hogy a bedugott fülű, képernyőre tapadt szemű ember ne venne észre semmiféle alkalmas pillanatot. A Black Friday-t például nem véti el. Francesca Rivafinoli írása.
A 20. századdal való politikai és erkölcsi számvetés során a klasszikusokkal is szembe kell néznünk. Tőlük tudjuk, hogy az alkotmányok nem a „tölgyfából és sziklából támadtak”, hanem az ember jelleméből. Czopf Áron írása.
A Komjádi uszoda szomszédságában tervezett tetőtér-beépítés komoly változásokat hozna a budai panorámában, a II. kerület lakói pedig precedenstől tartanak.
Gondoltad volna, hogy 2025 évvel Jézus után ismét keresztényüldözés lesz szerte a „keresztény” Európában?
Nagyszabású Makovecz Imre-tárlat nyílik a Műcsarnokban, amely 2025. november 21. és 2026. február 1. között látogatható.
Szívszorító szavak, komoly (sport)emberi nagyság!
A magyar szemlélet fókusza magyar, perspektívája közép-európai, horizontja globális.
