A Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetségének alelnökével szűkebb pátriájában, Noszvajon, a tájházként működő gazdaház kertjében ültünk le beszélgetni egy napfényes őszi délelőttön.
Mit jelent a tájház fogalma?
A tájházak legjellemzőbb sajátosságait az elmúlt évtizedek során a néprajzkutatók meghatározták. Alapvetően egy olyan épületből érdemes kiindulni, amely jelentős népi építészeti emlék, lehetőleg helyi vagy ideális esetben országos műemléki védelem alatt áll. A tájház legalább egy helyisége olyan enteriőr kell legyen, amely az adott településre jellemző. Lehet az egy tisztaszoba vagy akár egy konyha a hozzá tartozó kamrával. Fontos szempont, hogy eredeti, a településen gyűjtött bútorok, eszközök, tárgyak alkossák a berendezését. Az utóbbi években egyre inkább teret kap, hogy a tájházak ne csupán gyűjtemények tárhelyei legyenek, hanem élő közösségi színtérként fogadják a látogatókat.
A legjobb, ha a helyiek tudják élettel megtölteni,
ha nullától százéves korig lehetőleg mindenki szerepet kap ebben a közösségi működésben. Lényeges, hogy a helyi gazdaság és a vidékfejlesztés szerves részévé váljon, legyen szó vendéglátásról, kézművességről, termékekről. Rendkívül fontos egy tájház múzeumpedagógiai küldetése is, hogy a gyerekek korosztályonként, már óvodáskoruktól kezdve játékos formában megtapasztalják, hogyan éltek az őseik. Ez mind a tájház definíciójához tartozik tágabb értelemben.
A tájházszövetség közgyűlésén bejelentették: elindul a Kós Károly-program. A kormányzati projekt célja, hogy erősítse a kulturális színterek közösségi tevékenységeit, illetve hogy bevonjon minél több látogatót és érdeklődőt. A programnak köszönhetően a tájházak akár egymillió forintos támogatásban is részesülhetnek, amelyet nemcsak a szakmai és közösségi programok megvalósítására, hanem a közösségi terek megújítására is fordíthatnak. Závogyán Magdolna kulturális államtitkár ennek kapcsán elmondta: erős és helyi identitás nincs a múlt ismerete, a gyökerek tudatos feltárása, a kulturális örökség megőrzésének igénye nélkül, erős nemzet pedig nincs a múltjára, a hagyományaira büszke, összetartó közösségek nélkül.
Hol és mikor jött létre Magyarország első tájháza?
Petőfi Sándor kiskőrösi szülőházán 1862-ben Jókai Mór javaslatára helyeztek el egy emléktáblát, ezáltal az ország első irodalmi emlékhelyévé vált, majd 1880-tól emlékházként nyílt meg és vált látogathatóvá. A szülőház eredeti állapotában őrzi a
19. század eleji paraszti miliőt, korabeli bútorokkal és berendezési tárgyakkal, így néprajzi szempontból is értékes, ezért bizonyos értelemben akár az első tájházunknak is tekinthetjük.
Dr. Iain McGilchrist pszichiáter, idegtudós és filozófus szerint ugyan az agyféltekék közötti különbségekről szóló populáris pszichológia nagyrészt tévesnek bizonyult, de a valóság sokkal izgalmasabb, mint azt sokan gondolnák.
A történelem minden nagy korszaka szervezett kisebbségek és társadalmi konszenzusok párbeszédéből emelkedett ki. Czopf Áron írása.
Hamvas Béla-estekkel jelentkezik a Tárkány Művek zenekar a Várkert Bazárban. Ezen alkalomból faggattuk a zenészt Hamvas Béla filozófiájáról, népzenéről, mítoszokról és egyebekről is. Interjúnk.
A hívő ember számára a szentség a Teremtő megnyilvánulása, a teremtő istenség jelenlétének a megérzése, átélése. Ehhez elegendő lehet egy darab kő a jeruzsálemi Golgotáról, egy durván összetákolt fakereszt.
Szeptember 30-a Benedek Elek születésnapja, egyben a magyar népmese napja. Ön hallgatott vagy mondott már népmesét? Nem? Épp ideje!
A Manchester City otthonába látogat a Liverpool.
Orbán Viktor szerint az ukrán érintettség miatt nemzetbiztonsági kérdés is, ki kell vizsgálni.
Ezzel nehéz vitatkozni.
