Rend a Káoszban – megjelent Schmidt Mária legújabb esszékötete

Nyitókép: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány

Az elmúlt években megjelent legfontosabb esszéit rendezte egy kötetbe Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Világrendetlenség című legújabb könyvében – írta a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány (KKETTK) .

A szerteágazó, fajsúlyos témákról szóló írások egy jól kivehető ív mentén rendeződnek: milyen Európa és a világ, amelyben élünk, miért ilyen, milyenek vagyunk benne mi, magyarok, és mit tehetünk a jövőnk érdekében. Könyvében Schmidt Mária kiapadhatatlan szellemi kíváncsiságtól vezérelve kényes kérdések sorát teszi fel, amelyekre friss és tűpontos gondolatokat kínál válaszként – mindezt szellemesen és közérthetően. Mint mindig. Rendet tesz egy rendetlen világban – fogalmazott az alapítvány. 

Európa, amely a mi otthonunk, amelyet jól ismerni vélünk, már nem önmaga – érzékelteti a szerző –, hiszen a saját identitása lebontásán dolgozik gőzerővel.

A világ megértése iránti vágy, az egyetemek felvirágzása, a tudományosság is keresztény alapokról indult Európában, hosszú évszázadokon át a világ vezető hatalmává téve földrészünket. A viselkedésünket, a normarendszerünket, kulturális kánonunkat, az egész életfelfogásunkat a kereszténység határozta meg. Voltaképpen ezeket támadja és bontja le Európa a felvilágosodás óta, amire ráerősített ’68, ma pedig az USA-ból akadálytalanul exportált woke végzi a rombolást.

A szerző több esszében veszi sorra, miként vált világbirodalommá az Egyesült Államok, és a befolyása alatt hogyan született új világ a XX. században, szinte néhány évtized alatt felismerhetetlenné téve a régit. Ma már nem szánnak helyet és szerepet a kereszténységnek, ez az Amerika ma a kommunista ideológiát, a woke-ot kínálja Európának.

Ami Ukrajnában történik, az a tengerentúli birodalmi külpolitika állatorvosi lova: az amerikai elit óriási fű alatti üzleteket köt a helyi természeti erőforrásokra, rombolja a társadalmat, beágyazza az ideológiáját és a cégeit, és ha úgy adódik, hát elsüti a fegyvereit is. Amikor pedig tarthatatlanná válik a helyzet, akkor seperc alatt ugyanúgy fordít hátat, ahogy Vietnamban, Irakban és Afganisztánban tette. Ugyanilyen sors vár Ukrajnára, ám Európa ezen tapasztalatok ellenére is vakon teljesíti az amerikai utasításokat. Pedig nincs ajánlat,

– emeli ki Schmidt Mária.

Európa egykori nagyhatalmai eközben erőtlenek – ezt a válságaikon keresztül mutatja be a történészprofesszor. A Brit Birodalomnak, az újkori világtörténelem legnagyobb kavarógépének, nemcsak helyébe lépett az Amerikai Birodalom, hanem a brexit óta a maradék tekintélyüket is elvesztett angolok az egykori gyarmatuk európai intézőjeként fontoskodnak. Franciaország „eltűnt, mint az aranyóra”, állandóan sztrájkok bénítják, nem tud úrrá lenni a társadalmi békétlenségen, áthidalhatatlan szakadás látszik a bevándorlás érdekeltjei és ellenérdekeltjei között, elfajul az ellenségeskedés, politikai csődbe került az ország, és a gazdasági is közeleg. Németország mint az 1871-es (és 1990-es) egységesülése óta Európa legpotensebb országa, különösen sokat veszít. Ugyanakkora elánnal mennek bele most ebbe a küldetésbe, a Putyin-rezsim elleni, átvitt értelemben vett harcba, mint korábban a világháborúikba, és nem tudják abbahagyni az Oroszország elleni háborúzást, akárhányszor verik vissza onnan őket.

– állítja a szerző. Szabadságvágyunk, valamint a bennünk szintén meglevő keleties bölcsesség és türelem eredményezi, hogy megtaláljuk, miből és mikor nem szabad engedni, ugyanakkor nem ugrálunk feleslegesen. Mint Schmidt Mária írja, Magyarország még őrzi az emlékeit arról, hogy milyen egy diktatúra, milyen a kommunizmus. Amikor a mindennapokba beleszólnak, amikor a keresztény értékeinket támadják, bekapcsolhatnak a régi reflexeink: ezt már ismerjük.

***