Így rajzolnák újra Ukrajnát – itt vannak a Trump–Putyin alku részletei

A Bloomberg értesülései szerint az Egyesült Államok és Oroszország tárgyalásokat folytat egy olyan egyezményről, amely lezárná az ukrajnai háborút, és hivatalosan is elismerné az Oroszország által a katonai invázió során elfoglalt területeket.

Washington eközben igyekszik megnyerni Ukrajna és európai szövetségesei támogatását, bár a megállapodás létrejötte korántsem biztos. A források szerint Putyin követeli, hogy Ukrajna adja át Oroszországnak a teljes keleti Donbász-régiót, valamint a Krímet, amelyet az orosz erők 2014-ben törvénytelenül annektáltak. Ez Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől azt követelné meg, hogy elrendelje a csapatok kivonását a Kijev által még ellenőrzött luhanszki és donyecki területekről – ezzel olyan győzelmet adva át Moszkvának, amelyet az orosz hadsereg a 2022 februárjában indított teljes körű invázió kezdete óta katonailag nem tudott elérni.

Az egyezség Putyin számára jelentős diplomáciai sikert jelentene, mivel régóta törekszik arra, hogy az Egyesült Államokkal közvetlenül tárgyaljon a háború lezárásának feltételeiről, megkerülve Ukrajnát és annak európai szövetségeseit. Zelenszkij így akár egy „fogadd el vagy utasítsd el” alapon kínált megállapodás elé kerülhetne, amely ukrán területek elvesztését jelentené, míg Európa attól tarthat, hogy csupán egy tűzszünet ellenőrzésére szorítkozhat, miközben Putyin újjáépíti haderejét.

A jelenlegi tervek szerint Oroszország leállítaná offenzíváját a Herszon és Zaporizzsja régiókban a jelenlegi frontvonalakon, bár a részletek még változhatnak. Nem világos, hogy Moszkva hajlandó lenne-e feladni a jelenleg megszállt területeket, köztük Európa legnagyobb atomerőművét, a zaporizzsjait. Egyelőre sem a Fehér Ház, sem a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov, sem Ukrajna nem kommentálta a javaslatokat.

A források szerint a megállapodás célja a harcok befagyasztása, majd egy tűzszünet és technikai egyeztetések útján egy végleges békemegállapodás kidolgozása. Az Egyesült Államok korábban feltétel nélküli tűzszünetet sürgetett, hogy ezzel teremtsen tárgyalási alapot.

Putyin pénteken telefonon egyeztetett Hszi Csin-ping kínai elnökkel, Narendra Modi indiai miniszterelnökkel, valamint Dél-Afrika, Üzbegisztán, Kazahsztán és Fehéroroszország vezetőivel, hogy tájékoztassa őket augusztus 6-i moszkvai találkozójáról Trump megbízottjával, Steve Witkoff-fal.

Ukrajna eközben biztonsági garanciákat keres a tűzszünet betartásához, és arra ösztönzi szövetségeseit, hogy tartsák fenn a gazdasági nyomást Moszkván a szankciók révén. Trump eddig nem hozott közvetlen intézkedéseket Oroszország ellen, de ezen a héten megduplázta az indiai termékekre kivetett vámokat 50 százalékra, válaszul India orosz olajvásárlásaira, ami felháborodást váltott ki Újdelhiben. Trump ultimátumot adott Putyinnak, hogy péntekig egyezzen bele a tűzszünetbe, különben az Egyesült Államok vámokat vetne ki az orosz olajat vásárló országokra.

Több amerikai és más hivatalos forrás kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Putyin valóban kész lenne megállítani a háborút, vagy hogy komolyan érdekelné egy olyan béke, amely nem teljesíti Oroszország területi céljait. Trump csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy hajlandó találkozni Putyinnal akkor is, ha az orosz elnök nem egyezik bele Zelenszkij jelenlétébe. „Nem szeretem a hosszú várakozást” – mondta az Ovális Irodában.

– tette hozzá.

A Kreml külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov csütörtökön közölte, hogy az orosz és amerikai tisztviselők már a találkozó végső részleteit egyeztetik, a helyszínről pedig már megállapodtak. Az Egyesült Államok korábbi javaslataiban szerepelt, hogy elismeri a Krímet Oroszország részeként, és gyakorlatilag átengedi Moszkvának más ukrán területek egy részét, miközben Zaporizzsja és Herszon bizonyos részei visszakerülnének Ukrajnához.

Nyitókép: Brendan Smialowski / AFP

***