Így rajzolnák újra Ukrajnát – itt vannak a Trump–Putyin alku részletei

Kiszivárogtak a tervek.

Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztus 15-én Alaszkában találkoznak, hogy megpróbáljanak véget vetni a három és fél éve tartó ukrajnai háborúnak. Azonban a tervezett megállapodás területi cseréket is magában foglalhat, ami komoly feszültségeket okoz Ukrajnában és annak szövetségeseiben.
Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök augusztus 15-én találkoznak Alaszkában, hogy tárgyaljanak a három és fél éve tartó ukrajnai háború lezárásáról. Az amerikai elnök a találkozót „nagy várakozással övezett” eseményként jellemezte, és azt reméli, hogy sikerül megállapodásra jutniuk.
A tervezett megállapodás részletei még nem nyilvánosak, de Trump már korábban is utalt arra, hogy a békefeltételek között területi cserék szerepelhetnek.
Egyes források szerint Putyin négy ukrán régió – Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsjja és Herszon – orosz elismerését és a Krím félsziget teljes orosz kontrollját kérte a tűzszünetért cserébe.
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij azonban határozottan elutasította a területi engedmények lehetőségét, hangsúlyozva, hogy Ukrajna alkotmánya nem engedi meg a területi integritás feladását.
Zelenszkij szerint minden olyan döntés, amely Ukrajna részvétele nélkül születik, „a béke ellen irányul”.
A találkozó előtt Trump már bevezetett gazdasági szankciókat Oroszország támogatóival szemben, például 50 százalékos vámot vetett ki az orosz olajat vásárló Indiára. Azonban a szankciók hatályba lépése előtt várható a találkozó, így kérdéses, hogy Trump valóban alkalmazza-e őket.
Ezt is ajánljuk a témában
Kiszivárogtak a tervek.
A találkozó helyszínéül választott Alaszka földrajzi közelsége Oroszországhoz praktikus választásnak tűnik, és elkerüli a nemzetközi jogi problémákat, amelyek más helyszínekkel, például Genfben való találkozóval járhatnának.
A világ figyelme Alaszkára szegeződik, és a következő napokban kiderül, hogy Trump és Putyin képesek-e valódi békét teremteni, vagy csupán újabb diplomáciai játszmába bocsátkoznak.
Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakértője, kérdésünkre egy gyors helyzetértékelést adott az Ukrajna előtt álló választási lehetőségekről, amennyiben létrejön egy orosz-amerikai megállapodás. Szerinte
Ukrajnának nem lesz sok választása, ha létrejön egy orosz-amerikai megállapodás, mert akkor alapvetően a Donbassz átadásáról lenne szó.”
A szakértő kifejtette, hogy ha a területi csere megtörténik, akkor Ukrajnának a Donbassz még el nem foglalt részeit kellene átadnia Oroszországnak, cserébe az oroszok által elfoglalt területekért, mint Sumi, Harkiv, Mikoláiv és Dnyipropetrovszk megyék egyes részei.
Demkó szerint a katonai logika egyértelműen arra mutat, hogy ha Ukrajna nem hajlandó politikai úton beleegyezni ebbe a területi csereügyletbe, akkor katonailag kénytelenek lesznek rákényszeríteni őket.
Ha Ukrajna nem megy bele a politikai úton történő területi csere ügyletbe, akkor katonailag rákényszerül erre. Ukrajnának nincs választása, ha katonailag is előbb-utóbb elveszíti ezt a térséget.”
A szakértő szerint Ukrajnának nincs választása. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna akkor is kénytelen lesz elfogadni a megoldást, ha először nem akarja, mivel a háború folytatása hosszú távon még rosszabb helyzetet eredményezhet számukra.
A találkozó helyszínét illetően Demkó Attila megjegyezte:
alapvetően arra tudok csak gondolni, hogy egy ilyen találkozót nagyon nehéz megszervezni más helyszínen. Az amerikai elnök védelmére olyan eszközöket kell telepíteni, amelyeket viszonylag rövid határidővel nehéz egy harmadik országba kihelyezni.”
Az elemző rámutatott, hogy mivel egy harmadik országban való találkozás nem lenne megoldható, Alaszka, mint amerikai terület, praktikus választásnak tűnik. Az oroszoknak külön figyelmet érdemel, hogy „Alaszka egykor orosz terület volt”, így a találkozó nemcsak geopolitikai, hanem történelmi jelentőséggel is bír számukra.
A szakértő szerint ugyanakkor a találkozó körüli nemzetközi ellenállás, különösen Európából, nem fogja akadályozni a találkozót.
Lehet, hogy lesznek kísérletek ennek megakadályozására, de ennek a valószínűsége nem túl nagy. A provokációk ellenére is valószínűtlen, hogy Európában bárki meg tudja akadályozni ezt a diplomáciai lépést.”
Ezt is ajánljuk a témában
Az oroszok úgy tűnik, hajlanak a megegyezésre, de tartanak a dezinformációktól. Persze, őket sem kell félteni.
Nyitókép: Juan Mabromata / AFP