Kevés szellemi ember volt akkora hatással valós politikai döntésekre, mint Nemeskürty István – Sallai Zsófia a Mandinernek

„A célom az volt, hogy bemutassam: milyen volt Nemeskürty István a televízió elnökeként, millenniumi kormánybiztosként, a Magyar Corvin-lánc Testület elnökeként, filmstúdió-vezetőként, katonaként, tanárként, közíróként és kultúrpolitikusként. Minden megbízatásában, feladatában küldetést látott: azt, hogy azzal hazáját és nemzetét szolgálja” – fogalmaz a szerző a Mandinernek.

Szellemi szövetség Orbán Viktorral

Nemeskürty István azonban nemcsak a saját küldetését látta kristálytisztán, hanem azt is, mi a magyar nemzet missziója ezen a világon. Sallai Zsófia ezt bizonyítva A bibliai örökség – A magyar küldetéstudat története című könyvre hivatkozik, amelyben Nemeskürty egyebek mellett a Kánaán­-analógiát használva írja le, hogy a magyar nemzet létének isteni rendelés szerint célja van ezen a világon. Ez az inkább protestáns gondolkodásra jellemző párhuzam is azt bizonyítja, a katolikus Nemeskürty István nem zárkózott el más felekezetektől, sőt a magyar reformáció értékeit is képes volt meglátni. „Nemeskürty a kereszténységet a magyar nemzetet megtartó értéknek tartotta” – mutat rá a monográfia szerzője.

Felvetésünkre, miszerint a gondolatot, amely szerint a magyar nemzet megmaradása azon múlik, megőrzi-e kereszténységét, az utóbbi időben a miniszterelnök többször is hangoztatta, Sallai Zsófia hangsúlyozza: Orbán Viktor és Nemeskürty István között szoros szellemi szövetség volt, az egykori kormánybiztos szellemisége kijelölte az utat a jobboldal számára. Nemeskürty úgy vélte, a magyarság a Nyugathoz tartozik, de keleti gyökereit nem tagadhatja meg senki kedvéért – sőt ápolnia kell nem csupán a kultúrában, hanem a politikában és a gazdaságban is. „Ha végiggondoljuk, ez az a gondolkodás, amely a második Orbán-kormány óta meghatározza hazánk külpolitikáját: a keleti nyitás” – emlékeztet Sallai.

A hazafias oktatás mellett

Ha az oktatás területét vesszük, Nemeskürty különösen az alsó tagozatos tanítók munkáját tisztelte, mert úgy vélte, a tanulóknak az ebben a korban megszerzett tapasztalatai a leginkább meghatározók a későbbi eredményeik és a személyiségfejlődésük szempontjából. Az oktatáson keresztül kell ugyanis átadni a gyermekeknek azon közös értékeket, amelyek ezer éven keresztül egyben tartották a magyarságot. „Nemeskürty örökségét azonosíthatjuk abban is, hogy az Orbán­-kormányok nemzetstratégiai ügyként tekintenek az oktatás fejlesztésére. Egyértelműen azt a hazafias, de egyben modern oktatást igyekeznek megvalósítani, amit Nemeskürty István több írásában is bemutatott” – fogalmaz Sallai Zsófia. Jól szemléltette ezt a kultúrpolitikai attitűdöt az Ezer esztendő – Millenniumi Olvasó- és Daloskönyv című, két kötetből álló ajándék, amelyet Nemeskürty István kezdeményezésére az első Orbán-kormány küldött a diákoknak 2000-ben. A cél az volt, hogy a gyermekek átlapozva a köteteket a magyarság, a magyar kultúra esszenciáját megízlelve átéljék és átérezzék a nemzethez tartozás élményét, és megérezzenek valamit a magyarság küldetéséből.

Ügyes praktikák, diplomáciai különalkuk

– igaz, nem elefántcsonttoronyban ücsörgő értelmiségiről van szó, hiszen legalább annyira a gyakorlat embere volt, mint a szellemé. Kész volt vezető pozíciókat vállalni, és a felelősséget sem hárította el.

A most megjelent kötetben ott vannak azok az ügyes praktikák, diplomáciai különalkuk, amelyeket Nemeskürty magával Aczél Györggyel, a Kádár-korszak legbefolyásosabb kultúrpolitikusával is meg tudott kötni a szellemi élet értékeinek őrzése érdekében. „Így tett akkor is, amikor a ma élő egyik legnagyobb írónkat, Bereményi Gézát hozzásegítette ahhoz, hogy első filmjét, a Tanítványok című mozit filmrendezői diploma nélkül, pusztán a dramaturgiai tapasztalataira hagyatkozva elkészíthesse. A létező szocializmus idején nagy feltűnést keltett a Requiem egy hadseregért című munkája is, amelyben az elsők között beszélt őszintén a második világháborúról, és sokaknak igazságot szolgáltatott, például a magyar 2. hadsereg katonáinak, akiket a Rákosi-korszak fasisztának bélyegzett” – sorolja a monográfia szerzője, leszögezve: Nemeskürty soha nem cimborált elvtelenül a hatalommal, és soha nem öncélúan cselekedett.

S hogy mennyire él Nemeskürty István emlékezete: idén nyáron a Nemzeti Közszolgálati Egyetem főépületének aulájában róla mintázott mellszobrot avattak, az NKE újonnan alakult tanárképző kara az ő nevét viseli, és novemberben egy ünnepségen az egyetem egyik közösségi terét is róla nevezik el. Ám, mint arra Sallai Zsófia rámutat: mindez az NKE-hez köthető, és nagyobb figyelmet érdemelne. 

Ezenkívül a Pozsonyi út és az Ipoly utca sarkán áll egy Nemeskürty-szobor Budapest XIII. kerületében, ott élt ugyanis a kultúrpolitikus, akit a kerület díszpolgárává választottak. Hogy Budapest hagyományosan legbaloldalibb kerületében élt a magyar jobboldal egyik szellemi atyja, sokat elárul Nemeskürty István nagyvonalú személyiségéről és arról, hogy a nemzetet korántsem megosztani akarta, hanem éppen egyesíteni. Talán nem véletlen, hogy – Sallai Zsófia elmondása szerint – a környéken mindenki tisztelte: úri modora és páratlan műveltsége még azoknak is imponáló volt, akik a világ dolgairól gyökeresen másként vélekedtek.

Nyitókép: Ficsor Márton