Jogállami leszámolás: így támadja a Tusk-kormány a lengyel jobboldalt

Nyitókép: Sergei GAPON / AFP

Ahogy beszámoltunk róla: Zbigniew Ziobro korábbi lengyel igazságügyi miniszternek hétfőn kellett volna megjelenni egy parlamenti vizsgálóbizottság előtt, a politikus azonban nem jelent meg. Ziobro, miután büntetést akartak kiróni rá távolmaradása miatt, bemutatta, miért nem ment el az ülésre: mert halálos beteg, és egy rosszindulatú daganattal küzd.

Erről fotókat és videókat is posztolt közösségi oldalán, amelyek megtekintését csak nagykorú és erős idegzetű olvasóinknak ajánlunk. Ziobro azt írta: „Nyilvánosságra kell hoznom halálos betegségemet, a kisgyermekeim rájöttek a rosszindulatú rákbetegségemre. Nos, olyan véleményt és hazugságokat terjesztetted, hogy én egészséges vagyok és csak kitaláltam, hogy súlyos műtéten és komplikációkon estem át.

Júliusban egy hasonlóan súlyos botrány rázta meg a lengyel közvéleményt, amikor kiderült, hogy egy letartóztatott papot kínozhattak meg. Michał Olszewski atyát március végén tartóztatták le pénzmosás vádjával. Olszewski ügyének is van politikai szála. A vádak szerint Ziobro hivatali idején történt az állítólagos pénzmosás. Olszewski állítása szerint kínzásoknak és embertelen bánásmódnak volt kitéve a letartóztatása során.

Tuskék bontják a lengyel jogállamot 

A lengyel belpolitika az elmúlt egy évben bővelkedett a politikai indíttatású jogi leszámolásokban. Eddig összesen 62 személyt gyanúsítottak meg és 149 ügyészségi bejelentést tettek az előző lengyel kormány elszámoltatásával kapcsolatban.

Januárban letartóztatták a lengyel elnöki palotában Mariusz Kaminski volt belügyminisztert és Maciej Wasik volt belügyminiszter-helyettest, az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt politikusait, akiket korábban elnöki kegyelemben részesített Andrzej Duda lengyel államfő. A rendőrség intézkedése különösen kényes körülmények között az elnöki palotában került sor. 

Több ellenzéki politikus államcsínynek nevezte a történteket. Mateusz Morawiecki volt kormányfő szerint Lengyelországban „először vannak politikai foglyok” az 1981-es hadiállapotot meghirdető Wojciech Jaruzelski tábornok időszaka óta.

Rosonczy-Kovács Mihály a Nézőpont külügyi igazgatója korábban a Mandinernek elmondta:

Médiaháború

Az új Tusk-kormány az állami média fölötti hatalom átvételével sem késlekedett. Donald Tusk kormánya beiktatását követően szinte azonnal leváltotta a lengyel közmédia vezetőit, egy csatornát bezáratott, illetve több propagandának minősített programot, műsort felfüggesztett. Az ellenzék szerint azonban Tuskék nem nem tartják be a törvényi előírásokat, a parlamenti eljárásokat. 

az elnök szerint a kormány alkotmányos elveket sért meg.

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, a lengyel közmédia új vezetése – Tomasz Sygut, a köztévé igazgatótanácsi elnöke és régi társa, Marek Czyz – több szállal is kapcsolódik a Soros-hálózathoz.

A jegybankot és az ellenzéket is támadják

Donald Tusk eltávolítaná a lengyel jegybank elnökét is. A parlament próbálkozását Glapinski elmozdítására viszont az Alkotmánybíróság augusztusban jogellenesnek nyilvánította, ugyanakkor

Tuskék leszámolása viszont nemcsak a szigorúan vett állami szektort érinti. A miniszterelnök bosszúja elérte az állami olajvállalat, a PKN-Orlen vezetőjét is, akit azzal gyanúsítanak, 1,6 milliárd złoty (144 milliárd forint) veszteséget okozott egy „rossz üzlettel”. Daniel Obajtek szerint azonban a kormány olyan helyeken is botrányokat keres, ahol nincsenek.

Eközben a lengyel országos választási bizottság (PKW) jelentősen csökkentette az ellenzéki PiS állami pénzügyi támogatását. Wojciech Sych, a PKW egyik tagja a sajtókonferencián elmondta, hogy a testület meg fogja vizsgálni a PiS 2023. évi pénzügyi jelentését is, és ha ebben szabálytalanságot talál,

Összekuszálódnak a hatalmi ágak

A kormány a bírósági rendszerbe is komolyan belenyúlna. Egy augusztusban bemutatott törvényjavaslat szerint számos bírót lefokoznának, mások ellen fegyelmi eljárást indítanának. A lengyel Ordo Iuris jogi kutatóintézet szerint a törvénytervezet súlyosan sérti a hatalmi ágak elválasztásának demokratikus alapelvét. Szerintük az új rendelkezések nemcsak a bírók hivatalukból való elmozdíthatatlanságának alkotmányos garanciájába ütköznek, hanem

A szervezet szerint a terv valódi célja, hogy „önkritikára” kényszerítse a bírókat, és abszolút engedelmességet követel meg a kormány irányba. Korábban Tomasz Grzegorz Grosse, a Varsói Egyetem oktatója, az MCC vendégoktatója is arról beszélt lapunknak, hogy a politikai harc áttevődött az igazságszolgáltatási rendszerre. Kíméletlen hatalmi harc folyik, nemcsak a politikusok között, hanem az újságírók és a bírók között is.

Tusk továbbá azt is bejelentette, hogy – habár éppen korrupciós vádakkal üldözik a korábbi kormányhoz kötődő tisztviselőket és politikusokat – fel akarja oszlatni a korrupcióellenes ügynökséget. Tomasz Siemoniak, az új kormány lengyel biztonsági szolgálatokért felelős minisztere március végére el is készítette a Korrupcióellenes Ügynökség (CBA) feloszlatásáról szóló törvénytervezet. Az ügynökség tényleges feloszlatására a 2025 tavaszán esedékes elnökválasztásig várni kell, mivel Andzrej Duda nem ért egyet a lépéssel.

Van, akinek ez sem elég

Nem mindenki elégedett a leszámolások tempójával. Anna Wójcik jogállamiság-szakértő a Szabad Európa Rádiónak adott interjújában nemrég arról beszélt, hogy szerinte túlságosan lassan halad a „jogállamiság” visszaállítása Lengyelországban, 

Wójcik ugyanakkor üzent a magyar baloldalnak is. Azt javasolta a magyar ellenzéknek: „Ne vesztegessék az időt, kezdjenek el szerveződni, együtt gondolkodni a kormányváltás utáni Magyarországról, hogy amikor eljön a változás, már az első naptól legyen mire támaszkodnia az új kormánynak, ne a nulláról induljon az ötletelés”.

Brüsszeli kettős mérce

Az Európai Unió és annak szervei, amelyek egyébként oly sokszor aggódnak például a magyar jogállamiság helyzete miatt, valamint aggódtak a lengyel jogállami helyzetet miatt is a konzervatív kormány regnálása alatt, az elmúlt egy évben nem csak hallgatással kísérték a Tusk-kormány ténykedését, de még meg is jutalmazták.

Májusban maga Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság azóta újraválasztott elnöke jelentette be, hogy „több mint hat év elteltével úgy gondoljuk, hogy a 7-es cikkely szerinti eljárás lezárható”. Ez szerinte

Mindez azt jelenti, hogy Lengyelország azóta hozzáfér 137 milliárd eurós, a jogállamisági problémák miatt zárolt uniós forrásához.