Morawiecki: Egyre inkább orwelli világot élünk Lengyelországban (VIDEÓ)
„A lengyel szabadság elleni támadás az első lépés a saját maguk elleni ítélethez” – fogalmazott az egykori miniszterelnök.
Rosonczy-Kovács Mihály szerint „olyan a helyzet, mintha a lengyelek nemcsak törvényhozó, hanem szinte bírói hatalmat is választottak volna.”
„Lengyelországban Donald Tusk vezetésével politikai tisztogatás kezdődött, aminek legújabb lépése az volt, hogy kedd este letartóztatták a lengyel elnöki palotában Mariusz Kaminski volt belügyminisztert és Maciej Wasik volt belügyminiszter-helyettest, az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt – korrupcióüldözés során elkövetett hatáskörtúllépés miatt – szabadságvesztésre ítélt, de elnöki kegyelemben részesített képviselőit. Ez pedig gyakorlatilag azt jelenti, hogy
1981 óta ismét politikai foglyokat ejtettek Lengyelországban”
– magyarázta Rosonczy-Kovács Mihály a Magyar Nemzetnek.
Ezt is ajánljuk a témában
„A lengyel szabadság elleni támadás az első lépés a saját maguk elleni ítélethez” – fogalmazott az egykori miniszterelnök.
A Nézőpont Intézet külügyi igazgatója leszögezte:
E pillanatban nincs jogbiztonság Lengyelországban.
Azzal, hogy a szivárványkoalíció, a fősodratú brüsszeli elit és a globalista média hathatós támogatásával még az ellenzékben töltött években aláásta az Országos Bírói Tanácsba, a legfelsőbb bíróságba és az alkotmánybíróságba vetett alapvető közbizalmat, és megkérdőjelezte ezek törvényességét, most az erősebb uralkodik elve érvényesül” – fűzte hozzá.
Rosonczy-Kovács ezután azzal folytatta, „akié a hatalom, az tudja eldönteni, hogy milyen bírókat ismer el, milyen bírósági ítéleteket tart magára nézve kötelezőnek”. A szakértő azt is kiemelte, hogy pillanatnyilag azt látni, hogy
olyan mintha a lengyelek nemcsak törvényhozó és azon keresztül végrehajtó, hanem szinte bírói hatalmat is választottak volna októberben,
ami nyilvánvalóan elképzelhetetlen egy demokráciában”.
Rosonczy-Kovács Mihály arra is felhívta a figyelmet, hogy „a képviselők ügyében is két ellentétes ítéletet hozott a legfelsőbb bíróság: az egyik kamarája érvényesnek tekinti az elnöki kegyelmet, a másik nem, a különböző pártok és szervek pedig eldöntik, hogy melyiket tekintik magukra nézve kötelezőnek. A köztársasági elnök és az új koalíciót képviselő házelnök között sincsen egyetértés, teljességgel paradox jogi környezet állt elő.”
***
Ezt is ajánljuk a témában
Az erről szóló indítványt már az igazságügyi miniszternek is megküldte.
Nyitókép: WOJTEK RADWANSKI / AFP