Politico: Hamarosan kioszthatják a biztosi pozíciókat, ezt kaphatja Magyarország
Hamarosan kiderül, milyen portfóliót kap Várhelyi Olivér.
A brüsszeli rovarlobbiról, rántot tücsökről és rovarfehérjéről beszélt Csíki Sándor gasztronómiai szakértő a Magyar Nemzetnek. Vajon miben áll a rovarevés, és meg lehet-e szokni?
Fotó: Facebook/Mandiner
Brüsszel a rovarból készült termékek fogyasztásának erőltetésével olyan üzleti lobbi érdekeit szolgálja, ami nagy befektetések árán gyárakat épített és óriási profitra tenne szert árucikkeinek az értékesítéséből – mondta a Magyar Nemzetnek Csíki Sándor gasztronómiai szakértő.
Szerinte a zöldekhez köthető, hogy az unió bizonyos berkeiben tapasztalni lehet egyfajta érzékenyítést a rovarokból készült termékek fogyasztására, mivel a zöldek világmentőként tekintenek rájuk. – „Ez olyan, mintha most felépítenénk egy joghurtgyárat és szólnánk a barátainknak az uniós parlamentben, hogy kezdjék el a joghurtevést propagálni, mondván az nagyon egészséges, majd egy kis pénzért cserébe rábólintanak” – fogalmazott a szakértő.
Hangsúlyozta: az üzleti érdek a zöld divatjelenségre telepedett. Arra hivatkoznak, hogy a világ azzal menthető meg, ha nem tenyésztenek teheneket, az viszont
furcsa egybeesés, hogy a helyettesítésükre kitalált, rovarból készült termékek népszerűsítése összecseng a gyártók érdekeivel.
„Nem az a dolog lényege, hogy a vasárnapi ebédre sertésszelet helyett rántott tücsök lesz, hanem az, hogy a rovarokból készülő termék valamilyen arányban más termékekbe fog kerülni. Mintegy tíz év múlva, amikor a rovarokból készített árucikkek már szinte mindenhol jelen lesznek, senki nem fog az összetevőkkel törődni, ahogy sokakat most sem érdekel a mai élelmiszerekben található, adott esetben káros anyagok jelenléte” – mutatott rá.
Csíki Sándor elmagyarázta: bizonyos cégek fejlesztenek az élelmiszerekhez meghatározott arányban hozzáadható adalékokat, amelyekkel nő az ételek fehérjetartalma. Mivel a rovarok olcsón és gyorsan szaporíthatók, egy tonna rovarfehérje előállítása sokkal kevésbé költséges, mint egy tonna marhahúsé. A napjainkban kereskedelmi termékként megjelenő rovarfehérjék fejlesztését már évekkel ezelőtt elkezdték, mivel egy viszonylag hosszadalmas engedélyeztetési eljáráson kell átesniük. Ezek a folyamatok most értek be, ezért lett éppen most belőlük kereskedelmi termék. Ezeknek a fejlesztő, gyakran startup cégeknek az áll az érdekükben, hogy minél több helyen terjesszék a termékeiket.
Ha pedig jelentős lobbierejük van, akkor megtalálják azokat a zöldeket az Európai Parlamentben, akik meg akarják menteni a világot, a tehenek bélgázkibocsátását okolva a légköri problémák miatt.
A zöldek ezért azt akarják, hogy az emberek ne egyenek marhahúst, ráadásul közülük sokan vegetáriánusok, ezzel pedig az ügy mellé lehet őket állítani – fejtette ki a gasztronómiai szakértő.
„Mire holnapután észbe kapunk, már esszük a kenyérben a tücsköt, amit észre sem fogunk venni, mert a pék nem azért rakja bele, hogy tücsökíze legyen, hanem azért, hogy a termék fehérjeértéke növekedjen. Bár az összetevőket fel kell majd tüntetni az árukon és az emberek egy ideig fel lesznek háborodva, egy idő után ugyanúgy rá se hederítenek majd, mint ahogy sokan most sem olvassák el, mit tartalmaznak a boltok polcain található termékek, azt sem tudják, mit esznek. Fejben dől el, hogy valaki undorodik-e az ilyen árutól vagy sem, de az teljesen normális, ha visszataszítónak találjuk, hiszen így nőttünk fel” – jelentette ki Csíki Sándor.
Hozzátette,
a világon körülbelül 1200-2000 emberek által fogyasztott rovarfaj van.
Ázsiában eddig is ettek rovart és ezután is fognak enni, de Afrikában sokan nem jókedvükből fogyasztják a szúnyoglárvát vagy a hangyát, hanem mert szegények és fehérjehiányos helyen élnek. – Rovarokat mi is eszünk, mert például a lisztbe óhatatlanul kerül valamilyen rovarmaradvány, ezért a szabványok kis mértékben megengedik ezt.
Ezt is ajánljuk a témában
Hamarosan kiderül, milyen portfóliót kap Várhelyi Olivér.