Az is kiderült, hogy a Patrióták álláspontját támogatják.
Nyitókép: Mark Renders/Getty Images
A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a magyar lakosság jelentős része nem ért egyet az Európai Néppárt (EPP) és annak elnöke, Manfred Weber számos kérdésben képviselt álláspontjával, beleértve ebbe többek között a EPP háborúval kapcsolatos politikáját és a migrációt. Ez a helyzet komoly kihívások elé állíthatja a baloldali EPP-hez csatlakozó Tisza Pártot is.
Ezzel szemben a Patrióták Európáért programja, amely az európai jobboldal legnagyobb erejévé vált, összhangban van a magyar választók többségének véleményével.
Az Európai Parlamentben a magyar kormánypártok vezetésével létrejött Patrióták Európáért nevű jobboldali pártcsalád a nemzeti érdekeket helyezi előtérbe. Ezzel szemben az EPP ismét koalíciót kötött a szocialistákkal és liberálisokkal, amelyet a magyar kormánypártok „háborúpártinak” neveznek. Ebbe a baloldali koalícióba lépett be a Magyar Péter vezette Tisza Párt is.
A Nézőpont Intézet megvizsgálta, hogy az előző európai parlamenti ciklus öt kiemelt döntése során hogyan szavazott az Európai Néppárt, és hogyan vélekednek ezekről a magyarok, illetve a Patrióták Európáért nevű új jobboldali pártcsalád. A közvélemény-kutatási eredmények és a képviselőcsoport szavazási statisztikáinak összevetése alapján kiderült, hogy
az Európai Néppárt a szuverenitásvédelem, a gyermekvédelem, a migránskvóta, az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentessége és a befagyasztott uniós források ügyében is a magyar választók álláspontjával teljesen ellentétes értékrendet képvisel.
A magyar lakosság négyötöde (81 százaléka) egyetért azzal, hogy minden országnak védenie kell szuverenitását a külföldi befolyás ellen. Ezzel szemben az Európai Néppárt 86 százaléka megszavazta azt az európai parlamenti állásfoglalást, amely elítélte a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény elfogadását is. A Patrióták Kiáltványa a magyarok többségének álláspontjával összhangban hangsúlyozza: „Előtérbe helyezzük a szuverenitást a föderalizmussal szemben, a szabadságot a diktátumokkal szemben, és a békét: ez az Európát szolgáló patrióták kiáltványa”.
A magyarok 71 százaléka szükségesnek tartja a gyermekvédelmi törvény szigorítását, míg mindössze 22 százalékuk véli szükségtelennek. Az Európai Néppárt 68 százaléka azonban megszavazta azt az állásfoglalást, amely elítélte a magyar gyermekvédelmi törvényt. A Patrióták Kiáltványa konkrétan nem említi a magyar gyermekvédelmi törvényt, de egyértelműen kiáll a valódi szabadságjogok, alapvető jogok és az emberi méltóság védelme mellett.
A magyar választók több mint kétharmada (69 százaléka) ellenzi, hogy egy EU-tagállamnak 8 millió forintot kelljen fizetni, ha nem fogadja be más tagállamból küldött migráns menekültkérelmét. Ezzel szemben az Európai Néppárt 80 százaléka megszavazta a kötelező szolidaritási mechanizmust, amely szankcionálja a be nem fogadó országokat. A Patrióták Kiáltványa hangsúlyozza:
A patrióták olyan Európát szeretnének, amely elszánt a határai megvédése, az illegális migráció megállítása és kulturális identitása megőrzése mellett”.
A magyar lakosság 69 százaléka ellenzi, hogy vámmentesen engedjék be az ukrán mezőgazdasági termékeket az Európai Unióba. Az Európai Néppárt jelenlévő tagjainak 77 százaléka azonban megszavazta ezt az intézkedést. A Patrióták Kiáltványa nem foglalkozik konkrétan az ukrajnai háború ügyével, de hangsúlyozza, hogy az alapítók Európa-víziója „olyan nemzetekből áll, amelyek készek megvédeni népeiket bármely és minden potenciális veszéllyel szemben”.
A magyarok többsége (55 százaléka) szerint igazságtalan Magyarországtól megvonni az EU pénzügyi támogatását. Az Európai Néppárt képviselőinek 90 százaléka azonban támogatta a brüsszeli pénzügyi szankciókat. A Patrióták Kiáltványa, a magyarok többségével egyetértésben, kiemeli, hogy az általuk kívánt jövőbeli Európa nem igazolhatja „a nemzeti szuverenitás elleni támadásokat az európai költségvetésen keresztüli nyomásgyakorlással”.
***
Kapcsolódó vélemény
Orbán Viktor kijevi és moszkvai útja azt volt hivatott demonstrálni, hogy a fegyverküldés és további öt év háború helyett igenis van lehetőség a béketárgyalásokra.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az iCon Sopron gazdaságpolitikai konferencián Magyarország szuverenitási kérdései mellett választ kaphattak a résztvevők a hazai közlekedést érintő kérdésekre is, és megismerkedhettek olyan világmárkákkal is, melyek kiemelkedő eredménnyel működnek Nyugat-Magyarországon.
„A szuvereintás jobb üzlet” – jelentette ki a Nézőpont Intézet vezetője.
A rendkívüli plenárisra benyújtott javaslat a háborús infrastruktúra megerősítését célozza.
Ezzel együtt az is világossá vált, miért lépett be oda a Tisza Párt.
Az ügy túlmutat a magyar–ukrán konfliktuson, és az Európai Unió jövőjéről szóló vitákat is érinti.
A Tisza új üdvöskéje szerint hazánk „fogvatartott ország”, amely nem szuverén.
A kormány exporttilalmat is bevezet a Barátság leállása és az iráni helyzet miatt.
.Egyetlen gól döntött a Bozsik Arénában. Az őszi hazai siker után a Honvéd–Kecskemét találkozó végén is a lilák ünnepelhettek.
