Kezdhet aggódni Von der Leyen: kemény vizsgálatot zúdít rá Magyarország

„Jogállamiság: szuverenitás és hatáskörtúllépés az Európai Unióban” címmel rendezett konferenciát a Nézőpont Intézet, amelynek vezetője, Mráz Ágoston Sámuel emlékeztetett: készítettek egy jelentést az uniós intézmények jogállamiság helyzetéről a nyáron, amelyben számos problémát azonosítottak.

A Nézőpont vezetője példaként említette az NGO-k befolyását az uniós döntésekre, az átláthatatlan finanszírozási metódusokat vagy a számos korrupciós ügyet, amelyből kimagaslik az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen vakcinaügye. De Mráz Ágoston itt említette a pártok diszkriminációját, az eljárások határidőnélküliségét és az összeférhetetlenséget, amely szintén több helyen előfordul, így például az Európai Bíróságon.

Ahogy Mráz rámutatott: amit az Európai Unió megpróbál érvényesíteni a tagállamokkal szemben, azt épp ő nem tartja be.

A legfontosabb azonban a hatáskörtúllépés, ami súlyosan sérti  a jogállamiságot – húzta alá Mráz. Példaként említette a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló rendeletet, ahogy a tagállami alkotmánybíróságok működésébe való beleszólást és a hazánk ellen indított 7-es cikkely szerint eljárást.

Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter a konferencián bejelentette:

Erre azért van szükség, mert az Unió részéről ma már általános gyakorlattá volt hatáskörök lopakodó kiterjesztése. Mindez pedig szuverenitási kérdés.

A tárcavezető kifejtette: a vizsgálat célja, hogy feltárja a lopakodó hatáskörbővítés gyakorlatát olyan kulcsfontosságú területeken, mint a gazdaságpolitika, energiapolitika, migráció, jogállamiság, oktatatás és kultúra. A vizsgálat ki fog térni arra is, hogy ezeken a területeken általában véve is optimális-e a hatáskörök megosztása az Európai Unió és a tagállamok között. 

A miniszter hangsúlyozta, hogy a jogállamiság ürügyén számos példát találunk a lopakodó hatáskörnövelésre, pedig a tagállamok azért hozták létre a közösséget, hogy bizonyos hatásköröket közösen, vagy uniós intézményeken keresztül gyakoroljanak ott, ahol a tagállamok hatáskörgyakorlása nem elég hatékony. 

Bóka hangsúlyozta, hogy mi nem a nemzeti önrendelkezésünket akartuk feladni az uniós csatlakozással. Nem a nemzetállamok meghaladása, hanem azok megerősítése vezérelt bennünket. 

„Európa egy értékközösség, mert társadalmai közös zsidó-keresztény gyökerekből sarjadtak ki, hasonló történelmi és kulturális élmények formálták és hosszú évszázadok alatt kialakult az a tudat, hogy az európai nemzetek sorsközösségbe tartoznak” – fogalmazott Bóka.

Mint mondta, az európai integráció csak szuverén nemzetek részvételével lehetséges. A most látható birodalomépítéssel azonban eltűnhet az európai sokszínűség és tolerancia.

A föderalisták terve valóban megvalósul, ha nem tudjuk megvédeni a tagállami szuverenitást – figyelmeztetett a miniszter. Így az Európai Egyesület Államok lesz az európai integráció eredménye. 

„Magyarország nemzeti és szuverén kormánya azonban ezt a folyamatot nem nézheti ölbe tett kézzel. A célunk az, hogy visszavegyük az irányítást az európai együttműködés felett és beváltsuk azt az ígéretet, amit a nemzeteket Európája jelent” – fogalmazott a miniszter.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettese előadásában először a tapasztalatairól beszélt. Mint felidézte, 2010-től hihetetlen aktivitással ugrott ránk az Európai Unió és az Európai Tanács az új alaptörvény és számos meghatározó jogszabály megalkotásáért. Ilyen volt a bírák nyugdíjazásának kérdése, amelynek kapcsán kötelezettségi eljárást indítottak hazánk ellen. Ebbe az időszakban kezdődött el a Velencei Bizottság nyomásgyakorlása is, pedig ez egy tanácsadó testület eredetileg. Az ő álláspontjuk azonban rendre visszaköszön már az uniós döntésekben. 

De Répássy példaként említette az Országos Bírósági Tanács hatásköreinek bővítésére tett uniós ajánlást is, miközben több olyan tagállam is létezik, ahol nem is létezik a bírói önigazgatásnak ilyen fóruma. 

A miniszterhelyettes felvetette

Nincs jelenleg ugyanis nincs olyan uniós intézmény, amely a tagállamok hatáskörét védené – mutatott rá az államtitkár. Ezzel párhuzamosan szerinte ki kellene bővíteni az alkotmánybírósági hatásköröket is. Répássy felvetette egy olyan országgyűlési hatásköri lista megalkotását is, melyek azokat a törvények vagy törvényhozási tárgyakat tartalmazná, amelyekre a tagállami hatásköri jegyzékünk kiterjed.

Nyitókép: FREDERICK FLORIN / AFP