Ukrajna helyzetétől Izrael háborújáig, a mesterséges intelligenciától az uniós pénzekig: öt fontos fejlemény a világban!
Berobbant a mesterséges intelligencia
2023 elején ébredhettünk rá igazán arra, hogy
a gépek lassan öntudatra ébrednek.
Civil olvasók, internetezők és újságírók egy emberként vetették rá magukat a mesterséges intelligencia első egyszerűen használható, elsőre játékos érdekességnek tűnő, másodjára viszont még most is beláthatatlan következményekkel fenyegető kezdeményezéseire. Lapunk az év elején cikksorozatot közölt a témában – a mesterséges intelligencia azóta pedig a hétköznapok része lett, miközben lassan tovább folytatódik annak fejlesztése, a folyamatos aggodalmak ellenére is.
Ezt is ajánljuk a témában
„Úgy rohannak a célvonal felé, hogy nem tudják, mi vár rájuk a túloldalon.” Az istenszerű mesterséges intelligencia az ajtón kopogtat, és könnyen jelentheti az emberiség végét. A cégek aggályok nélkül fejlesztenek, de keveseket érdekelnek a kockázatok – figyelmeztet egy aggodalmait felvállaló, neves mesterségesintelligencia-befektető.
Izrael és a Hamász háborúja
Az ukrajnai háború első másfél évében a nagy kelet-európai síkságra figyelt a világ, ahol két szláv hatalom birkózott egymással, egyre tragikusabb pusztítással járva. Aztán 2023 októberében a Hamász hirtelen lecsapott Izraelre,
a történelem egyik legnagyobb szabású és legdurvább terrortámadását végrehajtva.
Mintegy 1200 izraelit öltek meg, 240 embert hurcoltak el túszként, a civil, ártalmatlan lakosságot pusztító brutális tettek egész sora megrázta az egész világ jobb érzésű lakóit. A terrortámadás napjától elkezdődő palesztinpárti és Izrael-ellenes, világ körüli tüntetések ugyanakkor tanulságosak minden józan szemlélő számára. Izrael a totális háború helyett lassú, aprólékos hadműveletekbe kezdett Gázában, ami további szenvedéssel, pusztítással jár – a Hamász elsődleges felelősségén és Izrael önvédelemhez való jogát viszont nincs mit vitatkozni.
Kína és az Egyesült Államok tovább súrlódik egymással
A világ két vezető hatalmának vetélkedése nem csak 2023-at határozta meg, hanem
a 21. század eddigi és ezt követő évtizedeinek is a legfontosabb folyamata volt és lesz.
2023 ugyanakkor elég sűrű év volt a két hatalom kapcsolatrendszerében, pozitív és negatív fejleményekkel egyaránt. Kína és az Egyesült Államok vezetői előbb Bali szigetén találkoztak a G20-csúcson, majd pedig novemberben is San Franciscóban. Hszi Csin-ping és Joe Biden viszonyáról elmondható, hogy legalább beszélnek egymással, és a két hatalom artikulálni tudja a diplomácia keretei között a nézeteit. Kína szempontjából különösen a Kínához nagyon közeli tengereken való folyamatos amerikai jelenlét az érzékeny pont, míg az Egyesült Államokban kisebb hidegháborús jellegű pánikot okozott egy magas légköri kínai ballon, amit sokan kémballonnak tartottak. S míg Antony Blinken amerikai külügyminiszter sokat fáradozott az év folyamán a működőképes kínai-amerikai kapcsolatokért, addig főnöke, Joe Biden elnök egy-egy laza diktátorozással vétetett észre magát. Mindenesetre jelenleg Amerikának van több fegyvere és globális befolyása – Kínának pedig több ideje és nehezen megrendíthető gazdasági teljesítőképessége.
Ezt is ajánljuk a témában
Kell-e félnie a csendes-óceáni térség államainak Kínától? Mik Kína geopolitikai ambíciói, és azok akadályoztatása katonai konfliktusba sodorhatja-e a térséget? A volt pekingi nagykövetet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docensét kérdeztük Világrend című podcast-műsorunkban.
Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának nyitánya
Huszonhat európai uniós tagállam politikai akarata megvolt, a magyar vezetés pedig nem akart vétózni, így az év végén eldőlt, hogy Ukrajnával megkezdődhetnek az európai uniós csatlakozási tárgyalások. Nincs olyan józan értékelés, amely azt tudná mondani, hogy a keleti fertályán lassan két éve háborút viselő, elmosódott határú, belső és külső migrációval és nagymértékű infrastrukturális pusztulással küzdő ország, amelyben ráadásul a korrupció is mélyen gyökerező hagyomány, most alkalmas lenne az EU-csatlakozásra. A csatlakozási tárgyalások megkezdésének jóváhagyása ezért csak egy első nyitó mondat egy sok fejezetes, hosszú történet kezdetén. A tárgyalások alakulásába pedig mindenkinek, így
Magyarországnak is lesz még bőven beleszólása a következő években – vagy akár évtizedekben.
Ezt is ajánljuk a témában
Ukrajna és Moldova azután kérte felvételét az EU-ba, hogy Oroszország 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen.
EU-pénzek Magyarországnak
Magyar szempontból az egyik, ha nem a legfontosabb nemzetközi fejlemény az volt 2023-ban, hogy megindultak a rég visszatartott brüsszeli források Magyarország felé. Ugyan messze nem a teljes összeg és továbbra is messze a bonyolult, összetett tárgyalássorozat teljes lezárása; de a tény, hogy az EU vezetésének berkeiből zöld utat kapott Magyarország támogatása,
az elmúlt évek feszült politikai hidegháborúja után jelentős, pozitív változást jelent
az év végén.
Ezt is ajánljuk a témában
A Bizottság döntött, a jogállamisági viták kezdete óta soha ilyen nagyságrendű összeget nem kapott még Magyarország, mint ma.
Nyitókép: pillanatkép a háborús Gázából (MTI/EPA/Mohamed Szaber)
Ki gondolta volna, hogy a lebontott Berlini Fal hűlt helyén átömlik majd nyugatra az összes ideológiai mérgezett trágya?
Beleszokunk ebbe (is), vagy felébredünk végre, és elkezdjük kitakarítani ezeket a patkányokat?
Oroszország külső adóssága most lett 2007 óta a legalacsonyabb.
Legalábbis egy pszichiáter szerint, aki korábban idős, demenciában szenvedő embereket kezelt.
„Meg fogjuk vívni ezt a csatát a kontinensünkön, ahol a reakciós erők először és mindig a nők jogait támadják” – mondta a francia államfő.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
