Milyen hatással lesz a magyar gazdaság szereplőire a washingtoni csúcs? Miként működik együtt a Kamara a kormányzattal a kis- és középválallkozások érdekeit képviselve? Illetve kiből lehet sikeres üzletember? Többek között erről kérdeztük Nagy Eleket, az MKIK elnökét. Interjúnk.
Milyen hatással lehet a kisebb gazdasági szereplőkre, vállalkozókra az eredményes washingtoni találkozó?
A magyar–amerikai csúcson elért eredményeket két részre kell bontani: a szankciók ügyére és az amerikai együttműködési, illetve üzleti lehetőségekre. A szankciók kapcsán hatalmas eredmény, hogy a magyar gazdaság teljes mentességet kaphat az orosz energiára vonatkozó korlátozások alól, ami jelentős könnyebbség az európai energiaárak miatt amúgy is nehéz helyzetben lévő gazdaságnak. Ez a megállapodás versenyelőnyt teremthet Magyarország számára. Emellett
az amerikai befektetések és együttműködések rendkívül hasznosak lehetnek a magyar ipar számára, különösen, ha technológiailag csúcskategóriás beruházásokról van szó
– ezekre nagy szüksége van az országnak.
Mennyire népszerű a nemrég megjelent, fix 3 százalékos kamatozású vállalkozói hitel?
Óriási az érdeklődés iránta. Annak ellenére arat ekkora sikert a kis- és középvállalkozások körében, hogy jelenleg nincs konjunkturális környezet. Az infláció 4,5 százalék körül alakul – talán valamivel magasabb –, az alapkamat pedig 6,5 százalék, ami nem alacsony. Ugyanakkor
a magas alapkamat jelentős stabilitást ad a forintnak, ami inflációcsökkentő hatású.
A nagyvállalatok képesek kezelni a magasabb kamatokat, a kkv-knak azonban ez komoly teher, ezért számukra kiemelten fontos a támogatás. A 3 százalékos hitel valódi „huszárvágás”, mivel lehetőséget teremt arra, hogy a magyar gazdaság növekedési pályára álljon.
Ezt a folyamatot tovább gyorsítaná, ha mielőbb béke születne a szomszédban. Ha azonban ez késik, akkor a hazai erőforrások jobb kihasználására és hatékonyságnövelő eszközökre kell támaszkodni. Jó példa erre a mesterséges intelligencia alkalmazása, amelyre a Kamara is igyekszik megtanítani a vállalkozásokat. Amikor év elején megkezdtük a kkv-k MI-oktatásának előkészítését, több kísérletet végeztünk szakértői segítséggel, és láttunk olyan esetet is, ahol egy kisvállalkozás három hónap alatt 100 százalékos árbevétel-növekedést ért el az MI használatával. Mivel a GDP 50 százalékát a kkv-k adják, és ha ezek többsége akár 40 százalékkal hatékonyabban működne az MI-nek köszönhetően, az rendkívüli GDP-növekedést eredményezhetne.
Ezt is ajánljuk a témában
Az erősebb gazdasági és pénzügyi együttműködésből Magyarország sokat profitál: továbbra is olcsón jutunk hozzá az energiához, és a világ egyik legnagyobb gazdaságának pénzügyi védelmét élvezhetjük.
Hogyan értékeli a fiatalok vállalkozókedvét napjainkban?
Kutatások szerint az emberek mintegy 15 százaléka alkalmas a vállalkozói létre – ez nem azt jelenti, hogy ennyien vállalkoznak is. Magyarországon ma körülbelül egymillió vállalkozás működik; ha átlagosan egy tulajdonossal számolunk, ez nagyjából 10 százalékot jelent. Meggyőződésem, hogy
konjunktúrától függetlenül a gondolkodásmód, a tudás és a képességek határozzák meg, hogy valaki elindul-e a vállalkozói úton.
Ha megvan az affinitása, akkor megtalálja a lehetőségeket, hogy végigjárja ezt az utat. Ehhez azonban hatalmas kitartás és folyamatos tanulás szükséges.
A közelgő választás milyen hatást gyakorolhat a magyar gazdaságra?
A kérdés az, hogy a kormány milyen döntéseket hoz a választások előtti időszakban. Úgy látom, jelenleg tudatosan vállalkozóbarát lépéseket tesz. Ezt azért állíthatom, mert a tavalyi tisztújítást követően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara teljes vezetése megújult, és új módszertannal kezdtünk együtt dolgozni a kormánnyal. Közvetlen kapcsolatot alakítottunk ki minden gazdasági témáért felelős minisztériummal. Emellett
folyamatosan mérjük és kutatjuk, hogy mi foglalkoztatja a vállalkozásokat,
mik a problémáik, ezeket elemezzük, majd továbbítjuk a kormányzat felé. Jó hír, hogy erre nyitottak, és meg is lépik a szükséges intézkedéseket.
Mondana erre példákat?
Ilyen intézkedés volt a 3 százalékos hitel bevezetése is. Emellett a kormányzattal közösen dolgoztunk ki adócsökkentési és adóegyszerűsítési lépéseket a kkv-k számára. Például
Szintén közösen számoltuk ki, hogy megéri 18-ról 20 millióra emelni az alanyi áfamentesség határát. Emellett folyamatosan javasoljuk, hogy a biztonság és kiszámíthatóság érdekében a következő években 22, majd 24 millióra emelkedjen ez a határ. Bár ezek a lépések jelentős költségekkel járnak, közép- és hosszú távon bizonyítottan GDP-növelő hatásúak.
Ön az első Digitális Polgári Kör alapító tagja, és létrehozott egy saját DPK-t is. Milyen munka folyik jelenleg ebben?
Ez a tevékenység független minden más pozíciómtól; magánszemélyként csatlakoztam a miniszterelnök úr felhívásához, és ennek mintájára hoztam létre egy üzleti DPK-t is. Erdélyben, polgári családban nőttem fel, ahol a hagyományok és a magyarság kiemelkedő értéket képviseltek. A szüleim adták át ezeket nekem, és én is továbbadom gyermekeimnek. Számomra minden olyan kezdeményezés fontos, amely hagyományos, polgári értékrendre épül. Ezek közvetítése a gazdaságban is fontos szerepet tölthet be. Ezért hívtuk életre az üzleti DPK-t, hogy minél szélesebb teret adjunk ezeknek az értékeknek – online és offline egyaránt.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály
Ezt is ajánljuk a témában
A vállalkozásokat támogató, 80-90 milliárd forintos adó- és bürokráciacsökkentésben állapodott meg a kormány és a kamara.
Csökken az inflációs bizonytalanság, magasabb lehet az idei GDP-növekedés, de a monetáris politika továbbra is óvatos és türelmes lesz – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke kedden, miután a monetáris tanács 6,25 százalékon hagyta a hazai alapkamatot.
A Tisza-kormány tervei szerint a jelenlegi 27 százalékos áfakulcsot 5 százalékra csökkentenék.
Galla Miklós követőihez fordult segítségért.
A NAV számon tartja a mulasztókat.
Oroszország homlokegyenest szembemegy az Egyesült Államok elrettentési stratégiájával.
Nem csupán kelet-közép-európai összevetésben állunk jobban több országnál.
A szélsőjobboldali politikai erők térnyerése Romániában túlmutat a pártpolitikai versenyen. A befektetők, a hitelminősítők és az uniós partnerek számára a legfontosabb kérdés az, hogy az ország képes marad-e fegyelmezett, kiszámítható és Európa-kompatibilis gazdaságpolitikát folytatni.
A kérdés már csak az, mi marad így Budapestből vasárnap reggelre?
A honvédelmi miniszter zártkörű beszélgetés keretében egyeztetett a HOKOSZ tagszervezeteinek vezetőivel, akik mintegy 3400 nyugállományú bajtársat képviselnek.
