Mit tud az F-16-os vadászgép, amire az ukránokat kiképzik?
Mit ér az orosz vadászgépek ellen az amerikai légierő majd’ ötvenéves gépe, és mire lehet elég ez az újabb „csodafegyver” az ukránoknak? Somkuti Bálintot kérdeztük!
A nyugati luxusfegyverrel el vannak látva, közben valószínűleg olyan banális eszközökből fogytak ki, mint a teherautó – no meg az ember – fejtette ki a biztonságpolitikai szakértő.
A CNN a minap egy „Moofish” hívójelű ukrán pilótát szólaltatott meg a CNN. A maszkos férfi az amerikai hírcsatornának arról beszélt, hogy jól halad az ukrán pilóták kiképzése a nemrég kapott F16-os vadászbombázó gépekre, és nincs már messze az idő, amikor bevethetik ezeket a fronton az oroszok ellen.
„Moonfish”
A cikk emlékeztet, noha Washingtonban augusztusban rábólintottak az F16-osok átadására Kijevnek, utóbbi jövő év elejéig nem számít arra, hogy meg is kapja a negyedik generációs harci gépeket, a pilótákra és a földi személyzetre pedig ezután is több hónapos kiképzés vár.
Moonshine mondott még sokfélét – például hogy a gépekre és erős légierőre akkor is szükségük lenne, ha holnap véget érne a háború, hogy „soha többé ne ismétlődhessen meg ilyen offenzíva”, a cikk pedig emlékeztet az offenzíva eleje óta meglévő orosz légifölény tényére, illetve hogy Ukrajnának emellett a légvédelmét is fejlesztenie kell az orosz drónok és rakéták miatt, amelyekkel tavaly télen hazavágták az energetikai infrastruktúrát, noha Kijev állítja, hogy csak minden negyedik eszköz ért célba ekkor. Mikolaj Olescsukot, az ukrán fegyveres erők parancsnokát is idézik, aki figyelmeztet,
sokszor kétszer annyi idős szovjet repülőket vezetnek az ukrán pilóták, mint ők maguk.
Emellett a szárazföldi erők is nagyon várják már, hogy megkapják a szükséges légitámogatást.
Eddig a cikk, s innentől Somkuti Bálint, az MCC Geopolitikai Műhelye kutatójának meglátásai, aki ezúttal éppen arra hívja fel lapunk figyelmét, hogy a rendszerint kommunikált, eltúlzott ukrán győzelmi várakozásokkal ellentétben most meglepő, de valószínű, hogy
Kijev előrébb is járhat az F16-osok hadrendbe állítása és a kiképzés terén, mint ahogy azt áttételesen kommunikálja.
Pontosabban szerinte
akár december végén, január elején megjelenhetnek az ukrán F16-osok az égen.
Hogy a legújabb csodafegyver valójában mire is képes, ennek korábbi cikkünkben jártunk utána:
Ezt is ajánljuk a témában
Mit ér az orosz vadászgépek ellen az amerikai légierő majd’ ötvenéves gépe, és mire lehet elég ez az újabb „csodafegyver” az ukránoknak? Somkuti Bálintot kérdeztük!
Azonban a szakértő szerint ezután is sok kérdés és bizonytalanság áll fenn.
Mert ugyan az amerikai gépek leszállítása időigényes, azonban három ország – Dánia, Norvégia és Hollandia – már átadott ilyen típusból valamennyit. Elvileg tehát paripa lenne.
De mennyi? A szakértő szerint ezek számának felső határa 150 de inkább 100 darab lehet, noha az ukránok kétszázat kértek. Ezzel szemben az oroszok 600-700 negyedik generációs, vagy még modernebb gépe hasítja az eget a front túloldalán, vagyis ha az ukránok 150 tökéletesen felszerelt géppel, jól képzett pilótákkal számolnak, ez akkor is legfeljebb a helyi légifölény kivívására elég, s arra is csak ideiglenesen.
Azonban itt bonyolódik tovább a dolog, mutat rá Somkuti: kérdés ugyanis, hogy milyen felkészítést kapnak a (leendő) ukrán pilóták. Nulláról kiképzésre semmiképp sem elég az említett hat hónap, átképzésre elég lehet, s lehet is elég erre alkalmas emberanyaguk az ukránoknak – sorolja a szakértő – ugyanakkor kérdés az is, hogy például vadászpilótát képeznek belőlük, vagy a szárazföldi csapatok támogatására készítik fel őket? S velük egyszerre kezdték meg a szárazföldi támogató személyzet kiképzését is?
Emellett az is kérdőjeles, milyen fegyverzettel kapják ezeket a gépeket, hiszen, mint ahogy az idézett „Moonfish” is mondta, ezek afféle „svájci bicskák”.
S a gépek és a személyzet megléte egy dolog – noha önmagukban is több tízmillió dolláros eszközök – de ezek igen karbantartásigényes eszközök, és az üzemeltetésnek is komoly feltételei vannak. „Az F-16-osoknak hosszú, egyenes, jó minőségű kifutópályákra van például szükségük” – példálózik Somkuti.
Ezeket viszont relatíve könnyen tönkre tudják tenni az oroszok.
Persze lengyel bázisokat is használhatnak például az ukrán vadászgépek, de az súlyos háborús eszkalációs ok lenne, ahogy arra Moszkva is célzott. Ráadásul a hatótávolságot erősen csökkenti, ha 50-100 helyett 400-500 kilométert kell repülniük a bázisról ezeknek a gépeknek, emellett több üzemanyagot kell magukkal vinniük, ezáltal kevesebb fegyverzetet bírnak el – sorolja a szekértő, kimondva a szentenciát:
egy negyedik generációs vadászgép lényegében luxusfegyver, amit az ukránok csak nagyon komoly áron engedhetnek meg maguknak.
Márpedig az erre fordítható erőforrásaik elapadni látszanak, legalábbis ami a meg nem erősített hírek alapján kirajzolódik előttünk. A szakértő úgy fogalmaz, ezek alapján „az oroszok szinte büntetlenül tevékenykednek még Avgyijivka térségében is; ami azt jelenti, hogy a fronton a légvédelem és a páncéltörő képesség kifogyóban, ezért kénytelenek a megmaradt tartalékokat a végső küzdelemre félretenni” – mondja Somkuti, hozzátéve: hónapok óta arról beszélnek, hogy lényegében „elfogyott a Nyugat”, és lehet méricskélni az érkező F16-osok szerepét a harcokban, de eközben olyan banális problémákkal küzdenek saját bevallásuk szerint is, mint hogy például
akkorák a veszteségeket szenvedett a tehergépkocsi-állományuk, hogy sokszor nincs mivel szállítani a frontra a hadianyagot.
Megjegyzendő, Avgyijivka éppen a forrpontja a háborúnak, az ostromlott várost az ukránok mindhiába próbálják felmenteni.
Ezt is ajánljuk a témában
Közben grandiózus orosz veszteségeket mondtak be egy német újságírónak.
A dezinformációk ködében így nehéz eldönteni, lehet-e alapja annak a pletykának, hogy az ukránok egy nagyobb ellentámadásra tartalékolnak. „Zelenszkijnél ezt nem lehet kizárni, egyre több hír szól arról, hogy komoly feszültségek vannak a politikai és a katonai vezetés között, lévén teljesen más logika szerint közelítik meg a problémákat” – mutat rá a szakértő. Somkuti szerint „katonai szempontból a politikai vezetés egyre esztelenebbül és veszélyesen cselekszik”. Példaként hozta Bahmut minden áron való megtartását, ami az elnök köreiből kiadott ukáz volt, kockáztatva az ukrán hadsereg színe-javát; vagy éppen hogy az elnök katonai vezetőket vált le minisztériumi javaslatra hivatkozva (például az orvosi egységek parancsnokát, Tatjana Osztacsenko vezérőrnagyot).
Ezt is ajánljuk a témában
Az ukrán elnök szerint teljesen új szintre kell felfejleszteni az ukrán hadsereg orvosi ellátását.
Eközben Ukrajna lényegesen rosszabb állapotban vág neki ennek a télnek, mint a tavalyinak. „akkor éppen túl voltak egy sikeres ellentámadáson és a nagy mozgósításon, megérkezett a nyugati hadianyag, több száz harckocsi, légvédelmi rendszerek, egyértelműen lendületben voltak” – mondja a szakértő, aki szerint „most inkább úgy tűnik, nincs mihez nyúlni. Persze erősen túloz az, aki szerint »elfogytak az emberek«, de tény, hogy látszik az emberanyag vége, s az, hogy legutóbb a 16-18 évesek behívása is felmerült, mutatja is ezt”.
Eközben, fűzi hozzá, a nyugati támogatások volumene is apadt, akadozik, ami hosszabb távon fog problémákat okozni. „Az EU által ígért egymillió lőszernek is alig a 30 százalékát sikerült csak leszállítani” – mutat rá.
Eközben persze az oroszok is fáradnak, de az ottani helyzetbe még kevésbé látunk bele – véli a szakértő, aki szerint több jele van annak, hogy ezúttal ők készülnek támadásra, azzal, hogy Fehéroroszországban is egyre több az orosz alakulat, arra is utalhat, hogy újfent a nyugati határon próbálkozhatnak Kijev felé, mint tavaly februárban. Az a szintén meg nem erősített hír, miszerint nem kerültek a frontra a frissen behívottak, szintén azt a teóriát támogatják meg, hogy új, támadó alakulatokat igyekeznek belőlük felállítani.
Vagyis könnyen lehet, hogy az eddigieknél is keményebb hónapok várnak az ukránokra.
***
Nyitóképünkön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pózol egy dán F-16-os belsejében. Forrás: Sergei GAPON / AFP