Háborús gyakorlatozás: egyre jobban kóstolgatja Tajvant a kínai hadsereg
2023. április 10. 17:35
Véget ért a háromnapos kínai hadgyakorlat Tajvan körül, de a helyzet továbbra is feszült. Éles reakciót váltott ki Peking részéről a tajvani elnök múlt heti amerikai látogatása, ám a sziget körüli mostani kínai hadgyakorlat nem volt olyan nagyszabású, mint az, amely Nancy Pelosi akkori amerikai képviselőházi elnök tavaly augusztusi tajpeji látogatását követte.
amelynek keretében „lezárta” a szigetet és célzott csapásokat szimulált
– adta hírül a BBC közép-európai szerint hétfő délután.
Peking azután kezdte meg a katonai gyakorlatot, hogy Caj Jing-ven tajvani elnök az amerikai földrészen tett többnapos látogatása zárásaként Kaliforniában találkozott az Egyesült Államok képviselőházi elnökével, a republikánus Kevin McCarthy-val.
Kína előre szólt
Az amerikai alsóházi elnök és a tajvani vezető megbeszélésének előestéjén a kaliforniai kínai konzulátus nyilatkozatot adott ki, amelyben az amerikai felet a találkozó lemondására szólította fel, mondván, az nemcsak a térség békéjének és stabilitásának ártana, de „egyesítené a kínai népet egy közös ellenséggel szemben”.
A tárgyalást ennek ellenére megtartották, amely történelminek is nevezhető, hiszen első alkalommal találkozott amerikai földön az amerikai képviselőház és Tajvan elnöke. Caj Jing-ven a megbeszélés után arról beszélt,
Tajvan továbbra is mindent megtesz a status quo megőrzéséért,
a republikánus alsóházi elnök pedig rendkívül fontosnak nevezte, hogy Washington továbbra is szállítson fegyvereket Tajpejnek.
A Peking szempontjából vörös posztónak számító kérdésben tett nyilatkozatokra válaszul Kína szankciókkal sújtott több amerikai és tajvani szervezetet és személyt – köztük Tajvan washingtoni képviselőjét –, s a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának tajvani ügyekért felelős irodája sem késlekedett a reakcióval: közleményükben azt írták, hogy a tajvani vezető amerikai találkozójával a sziget függetlenedéséhez keresett támogatást. Mindez a kínaiak szerint „sosem fogja megváltoztatni a tényt, hogy Tajvan Kína része, és (az effajta cselekedetek) csak a háború szélére fogják taszítani Tajvant, és súlyos szenvedést fognak okozni a tajvani honfitársaknak” – fogalmaztak.
Kínai vadászrepülőgépek a Tajvan-szorosban zajló hadgyakorlaton. Fotó: MTI/AP/CCTV
Amerikai látogatás után kínai hadgyakorlat
Az igazán komoly figyelmeztetés ezután következett: a kínai hadsereg szombaton háromnapos hadgyakorlatba kezdett a Tajvani-szorosban. A katonai manővert – mint közölték –
komoly figyelmeztetésnek szánták
„a szigetország függetlenségére törekvő szeparatista erőknek, valamint a velük összejátszó külső erőknek és provokatív tevékenységüknek”.
Kína éles lőszerrel megrakott vadászgépei „több hullámban szimulált csapásokat hajtottak végre fontos célpontokra”, és többször is átlépték a Kínát és Tajvant elválasztó Tajvani-szoros középvonalát, ezzel behatoltak a sziget légvédelmi zónájába.
A tajvani védelmi minisztérium által közzétett repülési útvonalak térképe alapján a BBC azt írta, hogy a kínai hadsereg most először szimulált csapásokat keletről, nem pedig nyugatról, ahol a kínai szárazföld fekszik. Az akcióban Kína egyik repülőgép-hordozója is részt vett, amelyről – japán közlés szerint – sugárhajtású vadászgépek és helikopterek 120 alkalommal szálltak fel és szálltak le rá.
A BBC azt is megjegyezi ugyanakkor, hogy a gyakorlatok nem voltak olyan nagyszabásúak, mint azok a tavaly augusztusiak, amelyek Nancy Pelosi akkori demokrata házelnök tajpeji látogatását követték. Akkor négynapos, addig példátlan katonai gyakorlatot rendezett Kína,
mely során ballisztikus rakétákat lőtt ki a Tajvan körüli tengerekre.
Pelosi volt a legmagasabb rangú amerikai tisztviselő, aki az 1990-es évek óta Tajvanon járt.
A mostani hadgyakorlat befejezése után a tajvani védelmi minisztérium közölte, hogy nem hagy fel a harckészültség megerősítésével. Hétfőn az Egyesült Államok haditengerészetének Milius nevű rombolója is megjelent a Dél-kínai-tengeren található Spratly-szigeteknél, hogy „demonstrálja a térségben a szabad közlekedést”.
Kína szerint a hajó illegálisan hatolt be a vizeire, ellenben Washington szerint a művelet a nemzetközi joggal összhangban van.
Amerikai támaszpontok
Időközben a Tajvantól délre fekvő Fülöp-szigetek bejelentette annak a négy új amerikai katonai támaszpontnak a helyszínét a szigetországban – egyebek között a Tajvani-szoros közelében –, ahol rotációs rendszerben, határozatlan ideig amerikai erők állomásoznak majd.
A bejelentés ellen persze Peking azonnal tiltakozott, azt vetve Manila és Washington szemére, hogy
a lépéssel csak növelik a térségben lévő feszültséget.
Kína manilai nagykövetsége emellett arra figyelmeztetett: a Fülöp-szigeteki és az amerikai kormányzat biztonsági együttműködése „végül mélységes geopolitikai viszálykodásba fogja rántani a Fülöp-szigeteket, és az ország gazdasági fejlődése fogja megsínyleni a következményeket”.
Erre reagálva ifjabb Ferdinand Marcos Fülöp-szigeteki elnök azt közölte: az országában lévő, az amerikai katonák által is használt támaszpontokat semmilyen támadó műveletre nem veszik igénybe, a bázisok használatáról szóló megállapodás csak védelmi célokat szolgál.
„Ha senki nem támad ránk, akkor az aggodalmak feleslegesek, mert mi nem akarunk harcolni”
– tette hozzá.
Kedden az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek megkezdik nagyszabású, több mint kéthetes, Balikatan nevű tengeri hadgyakorlatukat, a manőverben Japán megfigyelőként vesz részt.
Meglepő nyilatkozat Macrontól
A tajvani kérdésben a múlt héten Kínában tárgyaló francia államfő is hallatta a hangját.
Emmanuel Macron francia államfő a Les Échos című napilapban megjelent interjúban arról beszélt, hogy szerinte az Európai Uniónak nem kellene sem az Egyesült Államokat, sem Kínát követnie a tajvani kérdésben. „A legrosszabb dolog az lenne, ha mi, európaiak azt gondolnánk, hogy követni kéne a tajvani kérdésben bárkit is, és alkalmazkodnunk kellene az amerikai ritmushoz és a kínai túlreagáláshoz” – jelentette ki a francia elnök, akivel még azelőtt készített interjút a vezető gazdasági lap, hogy a kínai hadsereg megkezdte háromnapos hadgyakorlatba kezdett a Tajvani-szorosban. Macron „ébredésre” szólította fel Európát, úgy fogalmazva:
„a mi prioritásunk nem az, hogy alkalmazkodjunk mások menetrendjéhez a világ minden térségében”.
.
Kína szerint Tajvan az ő egyik tartománya
Kína a 23 millió lakosú, több mint hetven éve önálló önkormányzattal rendelkező Tajvant elidegeníthetetlen részének, az egyik tartományának tekinti, amelyet az 1949-es kínai polgárháború vége óta nem sikerült újraegyesítenie területének többi részével, ugyanakkor a pekingi vezetés korábban aláhúzta: ha kell, erővel gondoskodik az újraegyesítésről.
Peking igen rossz néven veszi, hogy az Egyesült Államok az elmúlt években egyre nyíltabban felvállalja Tajvan támogatását. Kína igyekszik a nemzetközi porondon is elszigetelni Tajpejt, amelynek ma 13 országgal van diplomáciai kapcsolata, többségük szegény afrikai, csendes-óceáni és közép-amerikai állam; Európából egyedül a Vatikán ismeri el. Közép-Amerikában már csak Belize és Guatemala maradtak meg Tajvan diplomáciai szövetségesei közül.
Caj Jing-ven tajvani vezető utóbbi két országot is felkereste múlt héten zárult amerikai körútján.
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 107 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
ericco
2023. április 11. 15:50
Sokat elmond ez a kommentmezo egy mai fideszes gondolatvilagarol. Tk. a kommunista Kinanak szurkolnak a tradicionalis, regi Kinat kepviselo, mara demokratikus Taiwannal szemben, csak azert, mert a propaganda mara fullra atmosta az agyukat. Az szamukra a barat, akire Orban ramutat, es ugyanez igaz az ellensegre is. Szekta.
A kérdés az, hogy az USA miért avatkozik be egy Kínai belügybe...Mivel, hogy az USA és a nemzetközi szervek is elismerik a Nagy Kína elvét vagyis, hogy Tajvan Kína része! De ha Tajvan függetlenedését támogatják akkor nem értem, hogy Ukrajnában miért nem tették ezt? Ott elítélik de Tajvan esetében meg támogatják?
