Háborús gyakorlatozás: egyre jobban kóstolgatja Tajvant a kínai hadsereg

Kína befejezte a Tajvan körüli háromnapos hadgyakorlatát,

– adta hírül a BBC közép-európai szerint hétfő délután.

Peking azután kezdte meg a katonai gyakorlatot, hogy Caj Jing-ven tajvani elnök az amerikai földrészen tett többnapos látogatása zárásaként Kaliforniában találkozott az Egyesült Államok képviselőházi elnökével, a republikánus Kevin McCarthy-val.

Kína előre szólt

Az amerikai alsóházi elnök és a tajvani vezető megbeszélésének előestéjén a kaliforniai kínai konzulátus nyilatkozatot adott ki, amelyben az amerikai felet a találkozó lemondására szólította fel, mondván, az nemcsak a térség békéjének és stabilitásának ártana, de „egyesítené a kínai népet egy közös ellenséggel szemben”.

A tárgyalást ennek ellenére megtartották, amely történelminek is nevezhető, hiszen első alkalommal találkozott amerikai földön az amerikai képviselőház és Tajvan elnöke. Caj Jing-ven a megbeszélés után arról beszélt,

a republikánus alsóházi elnök pedig rendkívül fontosnak nevezte, hogy Washington továbbra is szállítson fegyvereket Tajpejnek.

A Peking szempontjából vörös posztónak számító kérdésben tett nyilatkozatokra válaszul Kína szankciókkal sújtott több amerikai és tajvani szervezetet és személyt – köztük Tajvan washingtoni képviselőjét –, s a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának tajvani ügyekért felelős irodája sem késlekedett a reakcióval: közleményükben azt írták, hogy a tajvani vezető amerikai találkozójával a sziget függetlenedéséhez keresett támogatást. Mindez a kínaiak szerint „sosem fogja megváltoztatni a tényt, hogy Tajvan Kína része, és (az effajta cselekedetek) csak a háború szélére fogják taszítani Tajvant, és súlyos szenvedést fognak okozni a tajvani honfitársaknak” – fogalmaztak.

Amerikai látogatás után kínai hadgyakorlat

Az igazán komoly figyelmeztetés ezután következett: a kínai hadsereg szombaton háromnapos hadgyakorlatba kezdett a Tajvani-szorosban. A katonai manővert – mint közölték –

„a szigetország függetlenségére törekvő szeparatista erőknek, valamint a velük összejátszó külső erőknek és provokatív tevékenységüknek”.

Kína éles lőszerrel megrakott vadászgépei „több hullámban szimulált csapásokat hajtottak végre fontos célpontokra”, és többször is átlépték a Kínát és Tajvant elválasztó Tajvani-szoros középvonalát, ezzel behatoltak a sziget légvédelmi zónájába.

A tajvani védelmi minisztérium által közzétett repülési útvonalak térképe alapján a BBC azt írta, hogy a kínai hadsereg most először szimulált csapásokat keletről, nem pedig nyugatról, ahol a kínai szárazföld fekszik. Az akcióban Kína egyik repülőgép-hordozója is részt vett, amelyről – japán közlés szerint – sugárhajtású vadászgépek és helikopterek 120 alkalommal szálltak fel és szálltak le rá.

A BBC azt is megjegyezi ugyanakkor, hogy a gyakorlatok nem voltak olyan nagyszabásúak, mint azok a tavaly augusztusiak, amelyek Nancy Pelosi akkori demokrata házelnök tajpeji látogatását követték. Akkor négynapos, addig példátlan katonai gyakorlatot rendezett Kína,

Pelosi volt a legmagasabb rangú amerikai tisztviselő, aki az 1990-es évek óta Tajvanon járt.

A mostani hadgyakorlat befejezése után a tajvani védelmi minisztérium közölte, hogy nem hagy fel a harckészültség megerősítésével. Hétfőn az Egyesült Államok haditengerészetének Milius nevű rombolója is megjelent a Dél-kínai-tengeren található Spratly-szigeteknél, hogy „demonstrálja a térségben a szabad közlekedést”.

Kína szerint a hajó illegálisan hatolt be a vizeire, ellenben Washington szerint a művelet a nemzetközi joggal összhangban van.

Amerikai támaszpontok

Időközben a Tajvantól délre fekvő Fülöp-szigetek bejelentette annak a négy új amerikai katonai támaszpontnak a helyszínét a szigetországban – egyebek között a Tajvani-szoros közelében –, ahol rotációs rendszerben, határozatlan ideig amerikai erők állomásoznak majd.

A bejelentés ellen persze Peking azonnal tiltakozott, azt vetve Manila és Washington szemére, hogy

Kína manilai nagykövetsége emellett arra figyelmeztetett: a Fülöp-szigeteki és az amerikai kormányzat biztonsági együttműködése „végül mélységes geopolitikai viszálykodásba fogja rántani a Fülöp-szigeteket, és az ország gazdasági fejlődése fogja megsínyleni a következményeket”.

Erre reagálva ifjabb Ferdinand Marcos Fülöp-szigeteki elnök azt közölte: az országában lévő, az amerikai katonák által is használt támaszpontokat semmilyen támadó műveletre nem veszik igénybe, a bázisok használatáról szóló megállapodás csak védelmi célokat szolgál.

– tette hozzá.

Kedden az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek megkezdik nagyszabású, több mint kéthetes, Balikatan nevű tengeri hadgyakorlatukat, a manőverben Japán megfigyelőként vesz részt.

Meglepő nyilatkozat Macrontól

A tajvani kérdésben a múlt héten Kínában tárgyaló francia államfő is hallatta a hangját.

Emmanuel Macron francia államfő a Les Échos című napilapban megjelent interjúban arról beszélt, hogy szerinte az Európai Uniónak nem kellene sem az Egyesült Államokat, sem Kínát követnie a tajvani kérdésben. „A legrosszabb dolog az lenne, ha mi, európaiak azt gondolnánk, hogy követni kéne a tajvani kérdésben bárkit is, és alkalmazkodnunk kellene az amerikai ritmushoz és a kínai túlreagáláshoz” – jelentette ki a francia elnök, akivel még azelőtt készített interjút a vezető gazdasági lap, hogy a kínai hadsereg megkezdte háromnapos hadgyakorlatba kezdett a Tajvani-szorosban. Macron „ébredésre” szólította fel Európát, úgy fogalmazva:

Kína szerint Tajvan az ő egyik tartománya

Kína a 23 millió lakosú, több mint hetven éve önálló önkormányzattal rendelkező Tajvant elidegeníthetetlen részének, az egyik tartományának tekinti, amelyet az 1949-es kínai polgárháború vége óta nem sikerült újraegyesítenie területének többi részével, ugyanakkor a pekingi vezetés korábban aláhúzta: ha kell, erővel gondoskodik az újraegyesítésről.

Peking igen rossz néven veszi, hogy az Egyesült Államok az elmúlt években egyre nyíltabban felvállalja Tajvan támogatását. Kína igyekszik a nemzetközi porondon is elszigetelni Tajpejt, amelynek ma 13 országgal van diplomáciai kapcsolata, többségük szegény afrikai, csendes-óceáni és közép-amerikai állam; Európából egyedül a Vatikán ismeri el. Közép-Amerikában már csak Belize és Guatemala maradtak meg Tajvan diplomáciai szövetségesei közül.

Caj Jing-ven tajvani vezető utóbbi két országot is felkereste múlt héten zárult amerikai körútján.

Nyitókép: kínai hadihajók hadgyakorlaton a Tajvani-szorosban. Fotó: MTI/AP/CCTV