Véget ért a háromnapos kínai hadgyakorlat Tajvan körül, de a helyzet továbbra is feszült. Éles reakciót váltott ki Peking részéről a tajvani elnök múlt heti amerikai látogatása, ám a sziget körüli mostani kínai hadgyakorlat nem volt olyan nagyszabású, mint az, amely Nancy Pelosi akkori amerikai képviselőházi elnök tavaly augusztusi tajpeji látogatását követte.
Kína befejezte a Tajvan körüli háromnapos hadgyakorlatát,
– adta hírül a BBC közép-európai szerint hétfő délután.
Peking azután kezdte meg a katonai gyakorlatot, hogy Caj Jing-ven tajvani elnök az amerikai földrészen tett többnapos látogatása zárásaként Kaliforniában találkozott az Egyesült Államok képviselőházi elnökével, a republikánus Kevin McCarthy-val.
Az amerikai alsóházi elnök és a tajvani vezető megbeszélésének előestéjén a kaliforniai kínai konzulátus nyilatkozatot adott ki, amelyben az amerikai felet a találkozó lemondására szólította fel, mondván, az nemcsak a térség békéjének és stabilitásának ártana, de „egyesítené a kínai népet egy közös ellenséggel szemben”.
A tárgyalást ennek ellenére megtartották, amely történelminek is nevezhető, hiszen első alkalommal találkozott amerikai földön az amerikai képviselőház és Tajvan elnöke. Caj Jing-ven a megbeszélés után arról beszélt,
a republikánus alsóházi elnök pedig rendkívül fontosnak nevezte, hogy Washington továbbra is szállítson fegyvereket Tajpejnek.
A Peking szempontjából vörös posztónak számító kérdésben tett nyilatkozatokra válaszul Kína szankciókkal sújtott több amerikai és tajvani szervezetet és személyt – köztük Tajvan washingtoni képviselőjét –, s a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának tajvani ügyekért felelős irodája sem késlekedett a reakcióval: közleményükben azt írták, hogy a tajvani vezető amerikai találkozójával a sziget függetlenedéséhez keresett támogatást. Mindez a kínaiak szerint „sosem fogja megváltoztatni a tényt, hogy Tajvan Kína része, és (az effajta cselekedetek) csak a háború szélére fogják taszítani Tajvant, és súlyos szenvedést fognak okozni a tajvani honfitársaknak” – fogalmaztak.
Az igazán komoly figyelmeztetés ezután következett: a kínai hadsereg szombaton háromnapos hadgyakorlatba kezdett a Tajvani-szorosban. A katonai manővert – mint közölték –
„a szigetország függetlenségére törekvő szeparatista erőknek, valamint a velük összejátszó külső erőknek és provokatív tevékenységüknek”.
Kína éles lőszerrel megrakott vadászgépei „több hullámban szimulált csapásokat hajtottak végre fontos célpontokra”, és többször is átlépték a Kínát és Tajvant elválasztó Tajvani-szoros középvonalát, ezzel behatoltak a sziget légvédelmi zónájába.
A tajvani védelmi minisztérium által közzétett repülési útvonalak térképe alapján a BBC azt írta, hogy a kínai hadsereg most először szimulált csapásokat keletről, nem pedig nyugatról, ahol a kínai szárazföld fekszik. Az akcióban Kína egyik repülőgép-hordozója is részt vett, amelyről – japán közlés szerint – sugárhajtású vadászgépek és helikopterek 120 alkalommal szálltak fel és szálltak le rá.
A BBC azt is megjegyezi ugyanakkor, hogy a gyakorlatok nem voltak olyan nagyszabásúak, mint azok a tavaly augusztusiak, amelyek Nancy Pelosi akkori demokrata házelnök tajpeji látogatását követték. Akkor négynapos, addig példátlan katonai gyakorlatot rendezett Kína,
Pelosi volt a legmagasabb rangú amerikai tisztviselő, aki az 1990-es évek óta Tajvanon járt.
A mostani hadgyakorlat befejezése után a tajvani védelmi minisztérium közölte, hogy nem hagy fel a harckészültség megerősítésével. Hétfőn az Egyesült Államok haditengerészetének Milius nevű rombolója is megjelent a Dél-kínai-tengeren található Spratly-szigeteknél, hogy „demonstrálja a térségben a szabad közlekedést”.
Kína szerint a hajó illegálisan hatolt be a vizeire, ellenben Washington szerint a művelet a nemzetközi joggal összhangban van.
Időközben a Tajvantól délre fekvő Fülöp-szigetek bejelentette annak a négy új amerikai katonai támaszpontnak a helyszínét a szigetországban – egyebek között a Tajvani-szoros közelében –, ahol rotációs rendszerben, határozatlan ideig amerikai erők állomásoznak majd.
A bejelentés ellen persze Peking azonnal tiltakozott, azt vetve Manila és Washington szemére, hogy
Kína manilai nagykövetsége emellett arra figyelmeztetett: a Fülöp-szigeteki és az amerikai kormányzat biztonsági együttműködése „végül mélységes geopolitikai viszálykodásba fogja rántani a Fülöp-szigeteket, és az ország gazdasági fejlődése fogja megsínyleni a következményeket”.
Erre reagálva ifjabb Ferdinand Marcos Fülöp-szigeteki elnök azt közölte: az országában lévő, az amerikai katonák által is használt támaszpontokat semmilyen támadó műveletre nem veszik igénybe, a bázisok használatáról szóló megállapodás csak védelmi célokat szolgál.
„Ha senki nem támad ránk, akkor az aggodalmak feleslegesek, mert mi nem akarunk harcolni”
– tette hozzá.
Kedden az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek megkezdik nagyszabású, több mint kéthetes, Balikatan nevű tengeri hadgyakorlatukat, a manőverben Japán megfigyelőként vesz részt.
A tajvani kérdésben a múlt héten Kínában tárgyaló francia államfő is hallatta a hangját.
Emmanuel Macron francia államfő a Les Échos című napilapban megjelent interjúban arról beszélt, hogy szerinte az Európai Uniónak nem kellene sem az Egyesült Államokat, sem Kínát követnie a tajvani kérdésben. „A legrosszabb dolog az lenne, ha mi, európaiak azt gondolnánk, hogy követni kéne a tajvani kérdésben bárkit is, és alkalmazkodnunk kellene az amerikai ritmushoz és a kínai túlreagáláshoz” – jelentette ki a francia elnök, akivel még azelőtt készített interjút a vezető gazdasági lap, hogy a kínai hadsereg megkezdte háromnapos hadgyakorlatba kezdett a Tajvani-szorosban. Macron „ébredésre” szólította fel Európát, úgy fogalmazva:
„a mi prioritásunk nem az, hogy alkalmazkodjunk mások menetrendjéhez a világ minden térségében”.
Kína a 23 millió lakosú, több mint hetven éve önálló önkormányzattal rendelkező Tajvant elidegeníthetetlen részének, az egyik tartományának tekinti, amelyet az 1949-es kínai polgárháború vége óta nem sikerült újraegyesítenie területének többi részével, ugyanakkor a pekingi vezetés korábban aláhúzta: ha kell, erővel gondoskodik az újraegyesítésről.
Peking igen rossz néven veszi, hogy az Egyesült Államok az elmúlt években egyre nyíltabban felvállalja Tajvan támogatását. Kína igyekszik a nemzetközi porondon is elszigetelni Tajpejt, amelynek ma 13 országgal van diplomáciai kapcsolata, többségük szegény afrikai, csendes-óceáni és közép-amerikai állam; Európából egyedül a Vatikán ismeri el. Közép-Amerikában már csak Belize és Guatemala maradtak meg Tajvan diplomáciai szövetségesei közül.
Caj Jing-ven tajvani vezető utóbbi két országot is felkereste múlt héten zárult amerikai körútján.
Nyitókép: kínai hadihajók hadgyakorlaton a Tajvani-szorosban. Fotó: MTI/AP/CCTV
Trump londoni fellépése felkavarta az atlanti szövetség állóvizét, miközben Európa olajcsapok nélkül, drónok célkeresztjében és utcai lázadások árnyékában sodródik a polgárháborús forgatókönyv felé.
Nem finomkodott az orosz külügyminiszter.
Az amerikai elnök közös sajtóértekezletet tartott Keir Starmer brit miniszterelnökkel.
Lengyelország úgy döntött, hogy fokozza katonai együttműködését Ukrajnával, még akkor is, ha ezzel geopolitikai darázsfészekbe nyúl.
Óriási bejelentés érkezik pénteken.
Kína után Indiát is elmarhatja magától az Európai Unió elvakult vezetése.
A miniszterelnök által meghirdetett magyar modell erős szellemi bázissal és európai érthetőséggel bír, a Patrióták pedig esélyt kaphatnak arra, hogy uniós szinten új keretet adjanak a kereszténydemokráciának.
Erling Haaland újabb rekordot döntött meg. Ilyen volt a csütörtöki BL-este.
