Az új manőverek pontos helyét nem határozták meg.
A kínai hadsereg szombaton háromnapos hadgyakorlatba kezdett a Tajvani-szorosban, a szigetországgal fennálló feszültségek közepette, miután a tajvani elnök, Caj Jing-ven találkozott az Egyesült Államokban találkozott az amerikai képviselőház elnökével, Kevin McCarthyval.
A kínai hadsereg szóvivője egy közleményben azt írta, hogy a katonai manőverek komoly figyelmeztetésként szolgálnak a szigetország függetlenségére törekvő szeparatista erőknek és a velük összejátszó külső erőknek, és provokatív tevékenységüknek.
A helyi tengerészei hatóságok bejelentették, hogy a kínai hadsereg hétfőn éleslövészetet tart a Tajvani-szorosban a keleti Fucsien tartomány partjainál.
A bejelentések Caj Jing-ven elnök e heti egyesült államokbeli látogatását követik, ahol szerdán találkozott Kevin McCarthyval, a képviselőház elnökével. Peking határozott és erőteljes intézkedéseket helyezett kilátásba megtorlásként.
Kína nemtetszéssel szemléli a tajvani hatóságok és az Egyesült Államok között az utóbbi években zajló közeledést, amelynek keretében Washington a hivatalos kapcsolatok hiánya ellenére jelentős katonai támogatást nyújt a szigetnek.
Kína a 23 millió lakosú Tajvant az egyik tartományának tekinti, amelyet az 1949-es kínai polgárháború vége óta nem sikerült újraegyesíteni területének többi részével.
Az Egyesült Államok 1979-ben elismerte a Kínai Népköztársaságot, és a Peking által védett egy Kína elve értelmében elvileg nem lehet hivatalos kapcsolata a Kínai Köztársasággal (Tajvannal).
Csütörtök óta Peking fokozza a Tajvanra gyakorolt katonai nyomást azzal, hogy hadihajókat és repülőgépeket küld a szorosba.
eltekintve a hétfői éleslövészeti gyakorlatoktól, amelyek helyszíne Kína Tajvannhoz legközelebbi pontjánál lesznek.
A kínai partok és a sziget közötti tengerszoros legszűkebb része mintegy 130 kilométeres.
(MTI)
Nyitókép: Mandiner-archív
***
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Elérjük a célunkat: Magyarország valódi kapcsolódási ponttá, kereskedelmi- és elosztóközponttá válik Európában!
A hírügynökség szerint újabb megoldást találhatott Szijjártó Péter.
