Újabb szankciók.
Kína szankciókkal sújt több amerikai és tajvani szervezetet és személyt, köztük Tajvan washingtoni képviselőjét, válaszul Caj Jing-ven tajvani elnök és az Egyesült Államok képviselőházi elnöke, Kevin McCarthy szerdai közös tárgyalására – közölte Zu Fenglian, a kínai vezetés Tajvani Ügyekért Felelős Hivatalának szóvivője pénteken.
A szankciók egyik érintettje a kaliforniai Ronald Reagan Elnöki Könyvtár, amely otthont adott a nagy jelentőségű találkozónak; a szerdai volt az első alkalom, amikor az amerikai képviselőház és Tajvan elnöke amerikai földön találkozott.
Büntetőintézkedésekkel sújtják a tajvani székhelyű Prospect Foundation agytrösztöt, valamint az Ázsiai Liberálisok és Demokraták Tanácsa (CALD) nevű ázsiai pártközi koordinációs szervezetet is,
amiért a két intézmény „akadémiai és kutatói álca mögött” Tajvan függetlenedését támogatja.
A szankciók értelmében az érintett szervezetek vezetőire utazási tilalom vonatkozik, valamint tilos lesz kínai felekkel együttműködniük.
A hivatal egyúttal szankciókat mért Hsziao Bi-kimre, Tajvan amerikai képviseletének vezetőjére is. Ennek értelmében sem maga Hsziao, sem bármely családtagja nem léphet be a szárazföldi Kínába, de Hongkongba és Makaóba sem, valamint megtiltja a képviselő támogatóinak, hogy kínai szervezetekkel és személyekkel üzleteljenek.
Kína hét közben már többször is a kétoldalú találkozó ellen emelt szót, figyelmeztetve a képviselőházi elnököt, hogy „ne ismételjen meg végzetes hibákat”, utalva McCarthy elődje, Nancy Pelosi augusztusi, úttörő tajvani látogatására. A washingtoni tajvani képviselőre már ezt követően is a péntekihez hasonló büntetőintézkedéseket szabtak ki.
Csütörtöki közleményében a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának tajvani ügyekért felelős irodája közölte: Peking úgy véli, Caj Jing-ven a találkozóval a tajvani sziget függetlenedéséhez keresett támogatót,
ám ezzel „csak a háború szélére fogják taszítani Tajvant, és súlyos szenvedést fognak okozni a tajvani honfitársaknak”
– írták.
A South China Morning Post nevű kínai napilap hírportálján beszámolt a kínai külügyminisztérium közleményéről, mely szerint Hszi Csin-ping kínai elnök Emmanuel Macron francia elnökkel és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közös csütörtöki pekingi találkozója után úgy fogalmazott: „a kínai kormány és a kínai nép soha nem fogja engedni, hogy bárki kérdést csináljon az egy Kína elvből”. Hszi leszögezte: „bárki, aki arra számít, hogy Kína engedni fog a tajvani kérdésben, csak áltatja magát”.
(MTI)
Nyitókép: DMITRY ASTAKHOV / SPUTNIK / AFP
Az Egyesült Államok jégtörőflottája kis túlzással három rozsdás darabra zsugorodott, miközben Oroszország és Kína éppen átrajzolja a geopolitikai térképeket. Trump azonban újra versenybe száll – egy finn hajógyárban. Amerika ismét behajózik, de egy „vendégmunkás” segítségével.
A venezuelai kormány szerint a CIA-hoz köthető zsoldoscsoport katonai provokációra készült.
A Merz-kormány már érzi, milyen az, ha veszélybe kerül az üzemanyag- és energiabiztonság. Egész Északkelet-Németország olaj nélkül maradhat.
Első körben bizonytalanságot csökkent a megállapodás, de van itt még valami más is.
Óriási jelentőségű a világra nézve, hogy a gigászok felvázolták egy kereskedelmi megállapodás keretrendszerét.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A béke nem csupán erkölcsi és politikai szükséglet, hanem a gazdaság fellendülésének is a kulcsa.
A Faktum elemzése szerint szeptember közepén Berlinben plakátok toboroztak önkénteseket az Ukrán Nemzetközi Légió nevében, miközben a kampány eredete és jogszerűsége homályos maradt.
