A proxy háború kifejezést azokkal a konfliktusokkal kapcsolatban használják a diplomáciában, melyekben regionális vagy nagyhatalmak érdekei ütköznek, de a felek nem közvetlenül egymással állnak harcban, hanem helyi erők támogatásán keresztül érvényesítik érdekeiket. Milanovic kijelentette:
nem érti, miért nem meri senki kimondani, hogy valójában Washington és Moszkva proxy háborújáról van szó, amelyet tárgyalások útján nekik is kell megoldaniuk.
Zágráb ad otthon kedden a Krími Platform nevű kijevi kezdeményezés első parlamenti találkozójának, amelyre nem hívták meg a horvát elnököt.
„Nagyon sok a cinizmus és tisztességtelenség az ukrán néppel és általában a háborúval szemben. Nem akarok egy újabb pózoló lenni, aki hozzájárul ehhez” – mondta Milanovic, hozzátéve, hogy nem találkozik a rendezvényen részt vevő Nancy Pelosi demokrata párti amerikai házelnökkel sem, mert az amerikai nagykövetség későn kérte a találkozót.
Pelosi nem a végrehajtó hatalom képviselője, és ezek úgyis csak udvariassági találkozók – mondta Milanovic, majd hozzátette: „egyébként is két hét múlva úgysem lesz már házelnök, mert Amerikában választások lesznek, és a republikánusok fognak győzni, mégpedig fölényesen”. Milanovic úgy vélte: az Európai Unió elkésett Ukrajna támogatásával, az elmúlt években több milliárd euróval kellett volna segíteni az országot, hogy „fejlődjön, gazdasági szerkezete átalakuljon, felszámolja a korrupciót és a politikai szélsőségeket, amiből több volt, mint bárhol máshol”.
(MTI)
Nyitókép: Ales Beno / Anadolu Agency / AFP