Az elemző szerint Putyin egy harmadrendű, szárazföldi országot csinálhat Ukrajnából, de ezt a NATO aligha fogadja majd el.
Észak-Afrikában és a Száhel-övezetben tombol az éhínség, már első körben 400 ezren indulhatnak meg Európa felé, de a világon összesen 130 millió embert érint az éhezés – mutat rá Nógrádi György a Karc FM vasárnapi adásában. Az elemző szerint Európa ekkora embertömeget nem tud befogadni, a helyzet pedig kihívás elé állítja Magyarországot is, hazánknak is meg kell védenie a déli határait.
A biztonságpolitikai szakértő a világpolitikai mátrixot is felrajzolta: szerinte Európa már nem globális hatalmi tényező, az Amerikai Egyesült Államok pedig nem érdekelt a sikeres Európában, hiszen az konkurenciát jelentene az USA számára. Nógrádi szerint az amerikaiak érdeke az, hogy Európa ne orosz gázt vegyen, hanem amerikai palagázt, ezzel viszont az energiaköltségek növekedni fognak, ami az európai versenyképességet fogja csökkenteni.
Nógrádi szerint ezt az alapvető világpolitikai képletet az európai politikusok nem fogják fel. Szerinte Ukrajna helyzetét sem ítélik meg objektíven, ezt bizonyítja például az Európai Bizottság elnöke is, aki szerint „Ukrajnának most már világos európai perspektívája van”. A szakértő szerint ehhez képest az ukrán korrupció Fekete-Afrika szintjén van és úsznak az államadósságban.
A műsorban szó esett a Suwałki-folyosóról is. Ismert, a Lengyelország és Litvánia határán húzódó, Belarusz és a kalinyingrádi orosz exklávé között fekvő Suwałki-folyosó a NATO Achilles-sarka. Ha Putyin itt támadást indít, azzal nem csupán szárazföldi korridort létesíthetne Kalinyingrádhoz, hanem elszigetelheti a balti államokat a többi NATO-tagállamtól. Arról, hogy lehet-e egy atomháború robbanáspontja a Baltikum, itt írt szerzőnk, Somkuti Bálint hadtörténész. A Litvánia által a Suwałki-folyosónak nevezett területen bevezetett blokádról, és a felek lehetséges gazdasági-politikai lépéseiről pedig Veczán Zoltán, a Mandiner munkatársa írt részletesen.
Az orosz elérték, amit akartak, most stratégiai döntés kell hozniuk – mondja Nógrádi, felidézve, hogy Donyeck több, mint 50 százaléka orosz kézre került, Luhanszkot pedig már teljesen bevették, a Krím pedig megmaradt orosznak. Kérdés, Putyin megáll-e itt, vagy lemegy délre, hogy megfossza Ukrajnát a tengeri kijáratától. Az elemző szerint a NATO jelentős része a Donbasz és a Krím elfoglalását már elfogadná, de azt nem, hogy Putyin továbbmenjen délre, és Ukrajnából egy harmadrendű, szárazföldi államot csináljon. Ennek a játszmának egy pontja az oroszok Kígyó-szigetekről történő kivonulása az elemző szerint.
Az oroszok atomfegyver nélkül is simán győznek, az átküldött önkéntesek nagy részét már rég megölték, az leszállított nyugati technika jelentős része pedig megsemmisült – válaszolja Nógrádi arra a kérdésre, mekkora az esélye annak, hogy Putyinék taktikai atomfegyvert vetnek be.
A teljes adást megtekintheti itt:
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A toborzóközpontban börtönszerű körülmények uralkodnak.
Humanitárius segítség Ukrajna felé, a menekülteknek és otthonmaradóknak, iskola nyitása, mindenféle akciók: a magyar kormány és a segélyszervezetek egymással karöltve nyújtottak mindenféle békés támogatást háború dúlta szomszédunknak. Ukrajna magyar megsegítésének összegzése..
Viszont még mindig nem a teljes összegről van szó.
Ezek voltak a pénteki nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
Többfrontos támadást indítottak a héten a magyar kormány intézkedéseivel szemben: a Tisza Párt megszüntetné a rezsicsökkentést, Brüsszel pedig – Magyar Péterék egyetértésével – a védett üzemanyagárak azonnali eltörlését várja Orbán Viktoréktól. A kijevi jegybank is hasonló húrokat penget, és fokozatos rezsiemelést jósol Ukrajnában a fűtési szezon utánra.
Az ukránok két amerikai választáson is engedték, hogy a demokraták eszközül használják őket Donald Trump és a republikánusok ellen.
Ahogy az ötgyerekes énekes, dalszerző Oláh Gergő életútja szintén példát mutathat sokaknak. A TV2 új dokurealityje, A mi történetünk harmadik epizódja róluk is mesél.
„Nem számít, mi az ára, de itt kell tartanunk.”
