Előbb a politikai hagyományokat, majd a szőrmókokat gyilkolta le a dán miniszterelnök – jogtalanul

Dánia kerékpárlázban ég: az egyik legbiciklibarátabb európai ország Jonas Vingegaard személyében hamarosan akár újabb Tour de France-győztest is köszönthet állampolgárai sorában, hiszen a huszonöt éves kerékpáros három nappal a befutó előtt a legendás verseny mezőnyének élén áll. Az idei Tour ráadásul Koppenhágából indult – a befutó természetesen Párizsban lesz –, ahol a beszámolók szerint rocksztároknak kijáró üdvözlésben részesítették a helyi sportbarátok a bemutatkozó csapatokat.

Egy másik fontos ügy viszont látszólag nem hozta ekkora lázba a dánokat: a még a koronavírus-járvány elején kirobbant nyércbotrányban nemrég ugyanis újabb részletek kerültek napvilágra, és ezek nem feltétlenül vetnek jó fényt Mette Frederiksen szociáldemokrata miniszterelnöke és kormányára.

A dán nyércek szomorú végzete

Az amerikai nyérc, ahogy a neve is sugallja, nem őshonos Európában. A bundája miatt vadászott és tartott állatok az 1950-es évektől egyre többször szabadultak ki az európai nyércfarmokról, hogy aztán a természetben elszaporodva kiszorítsák megmaradt, szűkös élőhelyeiről európai rokonaikat.

ahol előbb-utóbb majd megnyúzzák őket, hogy a bundájukból kabátokat, bundákat készítsenek. Aki látott már ilyen ruhadarabot közelről, tudja, micsoda pénz van ebben az üzletben – még úgy is, hogy napjainkban már sokan kegyetlennek tartják a nyércek ilyen célú tartását és legyilkolását.

Mindenesetre, ahogy 2020-ban kiderült, a fogságban tartott amerikai nyérceknek van még egy fontos tulajdonságuk: el tudják kapni a koronavírust. Erre az Egyesült Államokban jöttek rá, de hamarosan az európai nyércfarmokon – Hollandiában, Spanyolországban és Dániában – is terjedni kezdett a légúti betegség. Erre a nyérctartók különbözőképpen reagáltak, de a legtöbb európai farmon előbb vagy utóbb az állomány egy részének vagy egészének leölése mellett döntöttek.

A dániai nyércállomány egy részével kapcsolatban is hasonló döntés született, méghozzá kormányzati szinten. Mette Frederiksen 2020 novemberében azt mondta, hogy felelősséget kell vállalniuk a világ többi részéért is,

A dán nyércfarmokon ugyanis kialakult egy olyan koronavírus-variáns, amely képes volt az állatokról az emberekre átterjedve súlyos megbetegedést okozni. Ez a variáns ráadásul a vírusnak pont abban a részében okozott mutációt, amelyre célozva a védőoltások is működnek. Ez azt jelentette volna, hogy a Cluster 5-nek keresztelt vírusváltozat széles körben elterjed az emberek körében, akkor őket hiába oltották volna be, a vakcina hatástalan lett volna náluk.

Mette Frederiksen és a dán jog

A tizenötmillió dán nyércnek – ez annyi, mintha minden egyes dánnak lenne otthon két-három ilyen házi kedvence – tehát mennie kellett, a tenyésztésük pedig azóta sem indulhatott újra, egyrészt azért, mert a kormány még mindig nem adott erre engedélyt, másrészt azért, mert Dániában kivétel nélkül elpusztították a nyérceket, s így nem lehet újraépíteni az állományt.

A gond csak annyi, hogy Mette Frederiksen a világ iránti nagy felelősségvállalásában valójában nem ölethette volna le ezeket az állatokat. Ezt egy parlamenti vizsgálóbizottság derítette ki, amely június végén tette közzé az ügyről készített jelentését. A nyércbizottság – nem vicc, tényleg így hívják! – azért ült össze, mert a tizenhétmillió dán nyérc lemészárlása annak idején láthatóan meghaladta a kivitelezők képességeit. A tetemeket szállító teherautókról több ezer állat holtteste szóródott szét országszerte, máshol pedig a már eltemetett tetemek kerültek újra a felszínre, amivel az ivóvízellátást is veszélyeztették. Összefoglalva tehát:

miközben a tudományos közbeszédben akkor még nem is volt megegyezés arról, hogy tudnak-e covidosak lenni a szerencsétlen állatok. A kormány ezután húszmilliárd koronát, körülbelül 1060 milliárd forintot fizetett ki kártérítés gyanánt a nyérctartóknak. A nyércbizottság tehát joggal kezdett kutakodni a döntés és következményei kapcsán, hiszen ennyi pénzt nem minden nap költ el egy ország, főleg nem ilyen kis állatokra.

Döglött nyércek temetője Dániában

Az viszonylag hamar kiderült, hogy a kormány döntésének nem volt jogi alapja, de erről akkoriban mindenki megpróbált nem tudomást venni. Ez elsőként Mogens Jensen földművelési miniszter állásába került, akinek Frederiksen már 2020 novemberében elengedte a kezét. A nyércbizottság jelentése szerint azonban nem ő volt az egyetlen, aki hibázott: a miniszterelnöki hivatal fontos munkatársai mellett maga Mette

Frederiksen arra hivatkozott, hogy nem szándékosan tett így, amit a bizottság el is hitt neki, elfogadva az érvelést, ami szerint a kormány tagjainak olyan sok dolga van, hogy egyszerűen nem vették észre, hogy jogszerűtlenül járnak el.

Frederiksen magára formálta a politikai rendszert

Daniel Fabricius magyar felmenőkkel rendelkező dán közgazdász szerint az egész nyércügy, valamint a dán sajtó és közvélemény enervált, majdhogynem érdektelen reakciója a Frederiksen-féle vezetési stílus iskolapéldája. Fabricius szerint 2019-es kormányra kerülése óta

kiterjesztve a saját irányítását a legtöbb tárcára. Ez korábban nem volt jellemző Dániában – mondja lapunknak Fabricius.

A most kisebbségből kormányzó szociáldemokraták között a legerősebb kapocs maga Mette Frederiksen. A miniszterelnök Fabricius szerint jórészt saját személyes ismerőseit hívta meg a kabinetjébe, ahol mindannyian erősen alárendelt szerepben vannak hozzá képest, és sokszor nem is olyan területekért felelnek, amikhez értenek. Éppen ez Frederiksen számításának lényege, hiszen így könnyen beavatkozhat a gyenge, tőle függő miniszterek irányította kabinetek munkájába. Erről a nyércbotrányban megbuktatott Mogens Jensen biztosan sokat tudna mesélni – neki vélhetően be kellett vállalnia ezt a blamát a csapatért.

Mette Frederiksen szociáldemokrata miniszterelnök

A miniszterelnök és hivatala azonban a miniszterinél mélyebb szintekre is kiterjesztette az irányítását, ami tényleg szokatlan lépés Dániában. A dán közigazgatást korábban a független köztisztviselők határozták meg, vagyis – ellentétben például hazánkkal – egy-egy kormányváltást nem követtek „tisztogatások” és politikai kinevezések a minisztériumokban. A köztisztviselők egészen magas, akár államtitkári szintig is változatlanok maradtak, csak a tárcavezetők cserélődtek körülöttük, akiket természetesen politikai alapon neveztek ki. Frederiksen azonban – mondja Fabricius – szakított ezzel a hagyománnyal, és kisebb vérengzést rendezett a pénzügyminisztérium és a miniszterelnöki hivatal élén, megbízható emberekkel töltve fel a megüresedett pozíciókat. Hasonlóan jártak a minisztériumok sajtóosztályai is: 2019-et követően mindenhová szociáldemokrata vagy szövetséges sajtóreferensek kerültek, miközben a kormány és az egyes tárcák sajtókapcsolatainak és -tevékenységeinek felügyeletét a miniszterelnöki hivatal vette át.

Vagyis:

Daniel Fabricius szerint ilyen mértékű központosításra a közelmúltban nem volt példa Dániában. Ez persze a sajtó munkáján is látszik, hiszen a minisztériumokból nehezen kerülnek ki olyan információk, amelyek kellemetlenek lehetnek a kormány számára.

Következmények nélküli ország?

A Frederiksen által felépített rendszer a nyércbotrányban is jól vizsgázott, hiszen a kormánynak sem a félresikerült nyércmészárlás, sem a bizottsági jelentés nyilvánosságra kerülésekor nem kellett komolyabb ellenreakcióval számolnia a közvélemény részéről. Fabricius szerint ennek az az oka, hogy a dánok egész egyszerűen nem szeretnek a politikával foglalkozni, hiszen kényelmesen élnek, a napi ügyek nem igazán érintik az életvitelüket.

A közgazdászt aggasztják ezek a tendenciák. Fabricius úgy véli: ha Frederiksenék jogszerűtlen lépésének nem lesz következménye, az csak azt bizonyítja majd, hogy egész Dániát a baloldal uralja. Ami a miniszterelnököt illeti, ő egyelőre biztonságban van: a hónap elején megúszta a Folketingben ellene beharangozott bizalmatlansági indítványt, így politikailag túlélte a nyércbotrányt. Csak a dán nyércek nem élték túl Mette Frederiksent.

--

Nyitókép: Mette Frederiksen (j) egy nyérctenyésztővel egy kiürített farmon. -- Fotó: MADS NISSEN / RITZAU SCANPIX / AFP