A vasfüggöny nem megoldás

„»Forgolódnak a tőkés birodalmak, csattog világot szaggató foguk.«

(József Attila)

Az agresszióra lehet magyarázat, de nincs rá mentség. El kell ítélni azt a politikát és azokat a politikusokat, akik háborúba vezették a népüket. Mindenfajta retorzióval kell büntetni, elszigetelni őket és ottani vagy külföldi kiszolgálóikat. Harcot kell vívni ellenük – de ez nem terjedhet ki a népre és az élet minden területére.

Napról napra szaporodnak az orosz állampolgárok kirekesztésének példái a sportban, a kultúrában és más területeken. Sokan már nemcsak a háborút kezdő diktátortól, de a hazájuktól való látványos elhatárolódást is elvárják a külföldön élő orosz emberektől, cserébe azért, hogy ott folytathassák az életüket.

Érdemes-e a mindennapok szintjére vinni a gyűlölködés politikáját?

Mi még nem feledtük el azok sorsát, akiket az Erdélyt bekebelező román impérium kötelezett hűségnyilatkozatra, amely nélkül nem kaphatott semmilyen állást a magyar a saját szülőföldjén. Voltak, akik megtették – de vajon lélekben is románná lettek? Aligha.

Milyen lenne a magyar történelem, ha a velünk szemben bűnöket elkövetett népeket kitörölnénk a kultúránkból? A németeket, akik a korai magyar királyságot próbálták meghódítani, majd elpusztították a magyar zsidóság millióit, az osztrákokat, akik századokra a birodalmuk részévé tették a törökkel közösen felosztott középkori magyar államot. Tekintsük nem létezőnek a francia kultúrát, mert a trianoni határokkal milliós magyarságot tettek idegenekké saját szülőföldjükön?

Mi lenne az európai kultúrával, ha a »bűnös népek« szellemi alkotásait is megtagadnánk, ahogyan már erre is van mostani példa?

A kollektív bűnösség politikájának elfogadása nem ismeretlen számunkra, hiszen máig érvényes a második világháborút követően a Csehszlovákiában a németek és magyarok bűnösségét elfogadó Benes-dekrétum, és évtizedeken át hatott az »utolsó csatlós« besorolás is, amit a politikacsináló propaganda itthon és külföldön is hasznosnak talált.

Okultunk ebből, vagy mindig mindent újra elhibázunk?”

Nyitóképen a támadásban megsemmisült bevásárlóközpont romjai Kijevben. Fotó: MTI/AP/Rodrigo Abd