Amerikai konzervatív szerzők: nem szabad Ukrajnát felvenni a NATO-ba

Az Egyesült Államok liberális terjeszkedő politikája és az azt elfogadó neokonzervatívok ellen írt cikket a New York Timesban három vezető konzervatív szerző, Sohrab Ahmari, Patrick Deneen és Gladden Pappin – mindhárman jártak hazánkban az MCC vendégeként, Gladden Pappin ma is vendégkutató Budapesten. Szerintük a neokon héjják az új Republikánus Párt kialakulásának útjában állnak.

Az amerikai jobboldal Donald Trump fellépése óta legalább két részre szakadt: a Bush elnökségéig meghatározó neokonzervatív vonal mellé felzárkózott egy patriótább, protekcionistább új jobboldal, sőt egyes megállapítások szerint van egy harmadik, a hagyományos nyugati konzervativizmust követő iskola is. A három szerző az utóbbihoz tartozik. Hozzátartozik mindehhez, hogy Donald Trump az egyik legbékésebb külpolitikát folytató elnök volt, száz éve a legkevesebbet háborúzott, és a kölcsönös elismerés pragmatizmusára alapozta külpolitikáját.

Hazánk legjobban akkor érezte, milyen a liberális ideológiai expanzionista külpolitika, amikor Obama elnöksége és Biden alelnöksége idején jó ideig nem volt nagykövet Budapesten, ám a nagykövetség ügyvivője, André Goodfriend rendszeresen beavatkozott a magyar politikába, Hillary Clinton külügyminiszter pedig többek közt az LMBTQ-érdekek védelmét tekintette az amerikai diplomácia egyik fő feladatának.

Mint írják: a második világháború óta egy nagy ellentmondás uralja az amerikai Republikánus Pártot, mégpedig az, hogy elfogadta a liberális expanzionista politikát, ami George W. Bush politikájában teljesedett ki, ráadásul idővel ezt kezdték el konzervatívnak nevezni, pedig ennek fő képviselői Woodrow Wilson és John F. Kennedy voltak. Ráadásul mindeközben a republikánusok nem szívelhetik a liberális kulturális imperalizmust, a woke-eszmék terjesztését Amerikában belül és kívül, ami lényegében ugyanaz.

Azaz „ellenzik a liberális imperializmust az Egyesült Államokban – a progresszív elképzelések agresszív áterőltetését, amit gyakran támogatnak a nagy cégek is –, eközben viszont továbbra is támogatják ugyanennek a rendnek a terjesztését a világ széléig.” 

A szerzők szerint

és a belpolitikára, a belső virágzás elősegítésére kell összpontosítaniuk. Nem „kereszteshadjárat-nemzetnek” kell lennie Amerikának, ami liberális elképzeléseket és demokráciát terjeszt, hanem „példamutató köztársaságnak”. Emellett véget kell vetni a „könyörtelen piaci ideológia” uralmának a jobboldalon, mivel az „kulturális szabadossághoz” vezet, valamint a családi értékek és a hagyományok eltűnéséhez – magyarán a szabadpiaci gondolkodás elsősége és kizárólagossága a konzervatívok közt a konzervativizmus aláásása. Ezt mutatja, hogy „a woke-kapitalizmus is a piacorientált gazdasági gondolkodás és a liberális arrogancia mérgező keveréke”.

Ha állandóan az oroszokat és a kínaiakat támadják, akkor az destabilizációs hatással bírhat – figyelmeztetnek a szerzők. Ők ezért azt javasolják,

Emellett megjegyzik, hogy minden ellentét ellenére Kínával is meg kell találni az együttműködés kereteit, hiszen civilizációs nagyhatalomról van szó.

Nyitófotó: Biden és Blinken (Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)