Istenből nőt, Miatyánkból Mianyánkat faragnának svájci kálvinista lelkészek

Nehéz idők járnak a németül és franciául beszélőkre: míg az általunk ismert gördülékeny, quadratisch, praktisch, gut németet az angolhoz hasonló genderútvesztővé változtatta a gendercsillag (Bundestagsabgeordnete*r, Schaffner*in, ihn_sie), a francia nyelv legtekintélyesebb szótárába, a Le petit Robertbe nemrég került be a franciák számára eddig nem ismert semlegesnemű névmás, az iel.

És ha ez még mindig nem lenne elég, úgy tűnik, a franciával és a némettel egyaránt küzdő svájciak

„Atyának, fiúnak és Szentléleknek hívjuk. Képi ábrázolásaiban férfi alakban jelenik meg, leginkább fehér és öreg férfiként” – így elemzi a svájci protestáns istenkép válságos genderhelyzetét belső anyagában a Genfi Protestáns Egyház Lelkész- és Diakónustársasága, amely sajtóértesülések szerint kevésbé férfias Isten-megnevezés bevezetésén munkálkodik.

Laurence Mottier, a társaság vezetője úgy látja, „tűrhetetlen, hogy bizonyos személyek könnyebben állhatnak Isten elé, mint mások. Isten előtt mind egyenlők vagyunk, bármi is legyen a nemünk, a társadalmi osztályunk, a szexuális orientációnk vagy az élettapasztalatunk”. Mottier szerint a szent szövegek és az egyházi nyelvhasználat jelen állapotában nem alkalmas arra, hogy a nők magukra ismerhessenek benne, és integrálhassák a hitéletükbe női mivoltukat, hiszen Isten jelenleg kizárólagosan férfialak.

A 20 Minuten kérdésére Sandrine Landeau lelkésznő is megerősítette,

A svájci református egyház egyelőre nyitottnak mutatkozik a javaslatra, nyilatkozatukban úgy fogalmaztak, „érdeklődéssel figyeljük genfi tagegyházunk belső diskurzusát, mert társadalmilag releváns témáról van szó”.

A javaslat feltehetőleg az egyházi felsőoktatáson is úgy fog átmenni, akárcsak kés a vajon: Magdalena Frettlöh, a berni egyetem teológiaprofesszora, református prédikátor a 20 Minutennek úgy nyilatkozott, ő már most is felváltva „die Gott”, „der Gott”, illetve „das Gott” néven szólítja meg Teremtő Urát, azaz egyszer női, egyszer férfi, egyszer pedig semleges névelőt használ. „A Miatyánkra is

– figyelmeztet a lelkésznő.

Hevesen támogatja az elképzelést a svájci református egyház nőtagozata is. „Ha csak Úrnak vagy Atyának nevezzük Istent, és hatalmat, erőt kötünk hozzá, az akaratlanul is több hatalmat ad a férfiak kezébe a mindennapi életben” – vallja Gabriela Allemann, a nőtagozat elnöke, aki maga is váltogatja a férfi és női névmásokat, mikor Istenre hivatkozik, de néha egyszerűen csak „az élet forrásának” vagy „isteni erőnek” nevezi, genderrel való bajlódás nélkül.

A svájci politikusokat változó mértékben mozgatják meg az egyház törekvései. Irène Kälin, a Zöldek nemzettanácsi képviselője szerint nem elég egyszerűen átírni a Miatyánkot, a svájci reformátusoknak, akik egyébként időtlen idők óta avatnak női lelkészeket, női vezetőket is, „a patriarchális struktúráikat is meg kell kérdőjelezniük és át kell beszélniük”. Philipp Matthias Bregy, a Középpárt nemzettanácsi képviselője ugyanakkor figyelmeztet,

hiszen „számomra a Föld sem magától értetődően egy női dolog csak azért, mert női névelővel rendelkezik”, emellett a keresztények számára a személyes istenkép szabadsága eddig is adott volt, „mindenkinek szabadságában áll azt érteni Isten alatt, amit csak akar, akár öreg fehér férfit, akár fiatal, sötétbőrű nőt, akár egyáltalán nem emberi alakot”.

Svájcban egyébként az időszakban felgyorsultak az események genderfronton, január végén derült ki egy Luzern kantonbeli 64 éves férfiról, hogy csak azért vallotta magát nőnek, mert a nőket az országban egy évvel korábban nyugdíjazzák, mint a férfiakat – ő pedig nem kívánt 65 éves koráig várni. Az illető most szankciókra számíthat, Svájcban pedig parázs vita alakult ki az egyszerű, bemondásra történő nemváltás legalizálásának nem várt következményeiről – például arról, hogy az urak egy egyszerű nemváltással megúszhatják a sorkatonai szolgálatot, vagy megözvegyülve is átléphetnek a hölgyek közé, a nőknek ugyanis Svájcban magasabb özvegyi nyugdíj jár, mint a férfiaknak.

Mint arra lapunk korábban is felhívta a figyelmet, a genderproblémákkal küzdő nyelvek beszélői számára továbbra is megoldást jelenthet, ha megtanulnak magyarul.