Biden: Az Egyesült Államok megvédené Tajvant egy esetleges kínai támadással szemben

Az Egyesült Államok megvédené Tajvant egy esetleges kínai támadással szemben – erősítette meg Joe Biden amerikai elnök csütörtök este Baltimore-ban a CNN hírtelevízió műsorában. Anderson Cooper műsorvezető kérdésére válaszolva az elnök kijelentette, hogy az amerikai kormánynak kötelessége lenne így cselekedni.

Hírügynökségek mindezzel összefüggésben kiemelték, hogy az esetleges katonai segítségnyújtás kérdését Washington mindeddig tudatosan nyitva hagyta. Biden hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem kíván konfliktust Kínával, de a pekingi vezetésnek meg kell értenie, hogy „nem fogunk meghátrálni, vagy megváltoztatni álláspontjainkat”.

Az amerikai elnök nem először állít hasonlókat

Az amerikai elnök beszélt arról is, hogy az embereknek nem kell aggódniuk az Egyesült Államok katonai ereje miatt, mert Kína, Oroszország és a világ többi része is tisztában van az amerikai erőfölénnyel. „Ami miatt aggódni kell az, hogy olyan tevékenységekre szánják-e magukat, amelyek súlyos hibák elkövetésére alkalmas helyzetbe hozhatják őket” – fogalmazott Biden.  Az amerikai elnök másodszor tett olyan kijelentést, amely határozottabb kiállást sejtet Tajvan mellett. Augusztusban az ABC amerikai hírtelevízió híradójának  nyilatkozott úgy, hogy az Egyesült Államok válaszolna egy kínai támadásra.

Tajvan és Kína között növekszik a feszültség amiatt, hogy kínai harci repülőgépek az elmúlt időszakban többször is megsértették a tajvani légteret. A nemzetközi sajtóban megjelent összesítés szerint

Az 1949-től saját politikai vezetéssel bíró Tajvant Peking Kína szakadár tartományának tekinti. Viszonyuk többéves közeledés után 2016-ban ismét fagyossá vált, miután a függetlenségpárti Caj Jing-ven lett a tajvani elnök, aki a status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett kötelezte el magát. Peking politikai eszközeinek kijátszása mellett nyomásgyakorlásként gyakran tart a sziget körül hadgyakorlatokat, illetve nem zárta ki szükség esetén az erővel való egyesítés lehetőségét sem. Az Egyesült Államok ugyan hivatalos diplomáciai kapcsolatot nem tart fenn Tajvannal, de a sziget legnagyobb fegyverszállítója, és rendszeresen küld hadihajókat a Tajvani-szorosba a szabad hajózás elvének demonstrálására.

Nem változott az USA külpolitikája

A BBC azonban ezt követően arról ír, a Fehér Ház szóvivője később azt nyilatkozta egyes amerikai médiumoknak, hogy Biden megjegyzései nem jelentenek változást az amerikai politikában.

Tajvan határozottan megvédi magát, ha támadás éri – reagált pénteken Joe Biden amerikai elnök Kínával és Tajvannal kapcsolatos beszédére Xavier Chang tajvani elnöki szóvivő. Közleményében Chang aláhúzta, hogy a sziget álláspontja változatlan; nem engednek semmilyen nyomásgyakorlásnak, és nem fognak meggondolatlanul előrenyomulni az amerikai támogatás tudatában. „Biden hivatalba lépése óta az Egyesült Államok folyamatosan gyakorlati lépésekkel bizonyítja sziklaszilárd támogatását Tajvannak” – húzta alá Chang. A szóvivő arra is kitért, hogy

a csendes-óceáni térség és a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának megőrzése érdekében.

Kína megfontoltságra intette pénteken Washingtont. Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő pénteki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Kína nem tesz engedményeket az olyan, alapvető érdekeit érintő kérdésekben, mint az ország szuverenitása és területi egysége. Vang felszólította az amerikai felet, hogy megfontoltan járjon el, és ne küldjön helytelen jelzéseket a Tajvan függetlenségét propagáló aktivistáknak, ez ugyanis komoly károkat okozna a kínai-amerikai kapcsolatokban.

Peking és Tajpej között megromlott a viszony

A South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes kiadása pénteki cikkében rámutatott: Biden kijelentése nyomán bizonytalanság alakult ki azzal kapcsolatban, hogy vajon az Egyesült Államok továbbra is tartja-e magát ahhoz a politikához, amely szándékosan nyitva hagyta a kérdést, hogy alkalmazna-e katonai akciót Tajvan védelmében. A lap szerint a stratégia lényege, hogy eltántorítsa Tajvant a teljes függetlenség kinyilatkoztatására tett, egyoldalú akciótól, egyúttal visszafogja Pekinget a sziget egyoldalú visszacsatolásától.

Peking és Tajpej között a viszony több éves közeledés után ismét fagyossá vált azt követően, hogy a Caj Jing-ven tajvani elnök vezette kormányzat elutasította azt az 1992-ben elfogadott, az egy Kína elvét magában foglaló egyezményt, amelyet Peking a tárgyalások alapfeltételeként kezel. A kínai kormányzat azóta diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni Tajvan mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz Tajvannal szemben, és rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.

(MTI)

(Fotó: M60A3-as harcjárművek manővereznek a 37. alkalommal tartott évenkénti Kínai Dicsőség /Han Kuang/ fedőnevű tajvani hadgyakorlaton Hszinpejben /Újtajpej/ 2021. szeptember 16-án.MTI/EPA/Ritchie B. Tongo)