Ennyi pénzbe került az afganisztáni jelenlét Amerikának

Az Egyesült Államok húsz év után kivonult Afganisztánból, a döntés világszerte felkavarta a közbeszéd állóvizét: az amerikai veteránok csalódottak, Joe Biden népszerűsége zuhanásba kezdett, és az Európai Unió is tanakodásba kezdett azzal kapcsolatban, hogy is lehetne a helyzetet megoldani.

A G7 a Bloomberg alapján közölt egy gyűjtést arról, mennyibe is kerülhetett az Egyesült Államoknak az afganisztáni jelenlét. A listán szerepel:

Egy 176 millió dollárért épített 101 kilométeres út,
amely Gardez városa és a keleti Khost tartomány között futott. Az átadása után egy hónappal amerikai ellenőrök azt tapasztalták, hogy két útszakaszt részben elmosott a víz, öt másik részt pedig szándékosan szétromboltak;

egy 116 millió dolláros szerződés egy új erőmű,
melynek már a szerződését sem sikerült megkötni. Ezért az Egyesült Államok 60 millió dollárt költött egy olyan vezetékrendszerre, amelyet sosem helyeztek üzembe területhasználati viták és az erőművel kapcsolatos szerződéses problémák miatt;

egy 85 millió dolláros hitelből finanszírozott, hotel és egy apartmanház,
melyeknek csak a betonalapzatát sikerült megcsinálni, a hiteleket pedig nem törlesztették.

egy 36 millió dolláros, közel hatezer négyzetméteres parancsnoki központ,
melyet sosem használtak.

egy a türkmén határ mentén fekvő, 3,7 millió dolláros kiképzőközpont,
melyet az afgán hadseregnek szántak, ám az amerikai ellenőrök beszámolója szerint sosem használtak.

egy félmillió dolláros megbízás,
melyet egy afgán vállalkozónak szántak, hogy a helyi rendőrség különleges erői számára hozzon létre kiképzési központot. Ezen belül tipikus afgán falura emlékeztető épületeket kellett felhúzni, hogy az egység tagjai élethű körülmények között készülhessen fel a várható feladatokra. A házakat olyan téglákból építették fel, amelyeknek túl magas volt a homoktartalma, ezért gyorsan mállani kezdtek.

8,6 milliárd dollár, amit a kábítószer elleni háborúra szántak.
A kezdeményezés sikerességét kétessé teszi a tény, hogy 2017-ben az ellenőrző szervezet jelentése szerint a máktermesztés és az ópium előállítása is rekordot döntött.

28 millió dollár egyenruhákra,
melyek bár erdős terepen biztosították volna az álcázást, ám Afganisztán nagy részét kopár hegyek és sivatagok alkotják.

549 millió dollár, húsz darab használt, de felújított, olasz gyártmányú G222 szállító repülőgép beszerzésére.
A folyamatos meghibásodások, karbantartási problémák miatt egy idő után 16 gép használhatatlan állapotban csak a helyet foglalta a kabuli repülőtéren. Végül ócskavasnak adták el őket, összesen 32 ezer dollárért.

Végezetül: 83 milliárd dollár kiképzésre.
Mint a G7 portál megjegyzi: az amerikaiak célja az volt, hogy az afgán hadsereg az USA kivonulása után képes legyen fenntartani a kabuli kormány hatalmát az országban a tálibokkal és más lázadó csoportokkal szemben. „Nem tudok olyan jelentésről, amely előre jelezte volna, hogy egy 300 ezres fegyveres erő 11 nap alatt megszűnik létezni” – fogalmazott az afgán összeomlással kapcsolatban Mark Milley amerikai vezérkari főnök.

Nyitókép: Seth Herald / AFP. Illusztráció.