Utolsó erőpróba Németországban: CDU–AfD párharc Szász-Anhaltban

Mindenki úgy tesz, mintha nem lenne semi különös jelentősége – nagyjából így lehetne összefoglalnia német pártok viszonyát a vasárnap esedékes szász-anhalti választáshoz,

A bő kétmilliós középkelet-németországi tartomány általában nem tartozik a németországi politika forró pontjai közé, de június 6-án azért mégis minden tekintet Magdeburgra vetül majd, elvégre ez lesz az idei választási szuperév utolsó tartományi választása a szeptember végi országos voksolás előtt. Ráadásul – miután a türingiai választást elhalasztották – ez lesz az egyetlen olyan megmérettetés is a Bundestag-választást megelőzően, amit az „új tartományok” egyikében rendeznek majd. És hát van egy kis gond.

Kimászni a diktatúrából

A kelet-nyugati kérdésnek azért van most különös relevanciája, mert néhány nappal a választás előtt a szövetségi kormány keletügyi megbízottja, az amúgy CDU-s Marco Wanderwitz azt találta mondani a Frankfurter Allgemeine Zeitung podcastjében, hogy

Ennél szerencsésebb üzenetek is elképzelhetők egy kelet-németországi választás előtt, ahol ráadásul nem is annyira egyértelmű, hogy a kereszténydemokraták nyerni fognak. A legfrissebb felmérések szerint a kereszténydemokraták valamivel harminc százalék alatti eredményre számíthatnak majd, a második legnagyobb erő pedig az AfD lehet majd, négy-öt százalékkal gyengébb eredménnyel. Az INSA kutatóintézet május végén olyan felmérést is közölt, ami szerint a radikális párt meg is előzheti a CDU-t június 6-án.

Egy AfD-győzelem Szász-Anhaltban politikai sakk-matt lenne sokaknak, nem csak Reiner Haseloff jelenlegi kereszténydemokrata miniszterelnök számára. Haseloff egyébként is viharos hónapokon van túl; a tavalyi év második felében ugyanis majdnem összeomlott az általa vezetett Kenya-koalíció (CDU–SPD–Zöldek) a minden német és németországi lakos által hőn utált Rundfunkbeitrag-vita miatt. A Rundfunkbeitrag egy rendszeresen fizetendő hozzájárulás, amit a németországi közmédia finanszírozására fordítanak, fizetnie pedig néhány kivételtől eltekintve mindenkinek kell, akinek bejelentett lakcíme van az országban. Az összeg maga nem túl magas, csakhogy a Rundfunkbeitragot akkor is kell fizetni, ha az embernek se tévéje, se rádiója, mert hát az elméleti lehetőség adott, hogy legyen neki. A sors pedig úgy hozta, hogy tavaly kirobbant egy vita a Rundfunkbeitrag megemelése – és egyébként bizonyos szász-anhalti CDU-s politikusok AfD-közelisége – körül, a dolog pedig annyira elfajult kormánykoalíción belül is, hogy Haseloff még a saját kereszténydemokrata (!) belügyminiszterét is kivágta a csapatból. A miniszterelnök még a kisebbségi kormányzás lehetőségét is felvetette, de végül meghátrált, így maradt a Kenya-koalíció Magdeburgban, illetve a Rundfunkbeitrag is a korábbi szinten.

A 2016-os szász-anhalti választás eredményei (Wikipedia)

Söder újra beelőzi Laschetet

Mindezek mellett

A helyi CDU ugyanis egyike volt azoknak a pártszervezeteknek, amik a nagy Laschet–Söder vitában a bajor kormányfő pártjára álltak:

„Semmit sem használ, ha valaki általános meggyőződés szerint alkalmas a kancellárságra, de mégsem éri el ezt a hivatalt, mert a választók nem hagyják neki” – mondta Haseloff a Spiegelnek még áprilisban. Más szóval: lehet Laschet nagyon jó, de kancellárnak inkább Södert jelöljék. Haseloff ebben a vitában alulmaradt, de azért Armin Laschet mosolya sem lehetett teljesen őszinte, amikor szombaton a dessaui Bauhaus-múzeum előtt megkezdte szász-anhalti kampánykörútját – elvégre őt itt nem nagyon akarta senki.

Már csak azért sem, mert nem sokkal előtte a bajor Söder is megfordult a tartományban, sőt, a hosszú szklerózis után újra magára találó leunai vegyiüzemben még olyat is mondott, hogy „az új tartományok szilárd meggyőződésem szerint valódi high-tech régiókká válhatnak, méghozzá nem is csak németországi, hanem európai viszonylatban is”, meg hogy „a legfontosabb feladat a választás után még többet fektetni [a régióba]”, és hogy „ha már nem lesz keletről érkezett kancellárunk, akkor egyértelmű, hogy több keleti tagra van szükség a szövetségi kormányban”. Zene a magdeburgi füleknek.

Ilyen szépeket a kancellárjelölt nem tudott ígérni, persze neki akutabb problémái is vannak ennél – például az AfD. A radikális jobboldali párt a 2016-os tartományi választáson 24,3 százalékos eredményt ért el, és a koronavírus-válság sem igazán tudta kikezdeni a népszerűségét. Az öt évvel ezelőtti eredmények alapján a párt leginkább a tartomány déli részén erős, de azért nem teljes az átfedés a munkanélküliség által leginkább sújtott járásokkal.

és a német jellegű színházat és művészetet szeretné támogatni. Nem költenének többet a bevándorlók integrációjára, ellenben könnyebbé tennék a veszélyesnek besorolt külföldiek kiutasítását, és megkönnyítenék a fegyverhez jutást is. Ha az AfD-n múlna, folytatódna a barnaszén kitermelése a tartományban – ennek leállítása a CDU egyik legfontosabb projektje, ami az amúgy sem túl alacsony munkanélküliség további növekedését is okozhatja a tartományban.

Matek

AfD-s kormány persze nem lesz Szász-Anhaltban, a velük való együttműködést már minden párt jó előre kizárta. Persze ehhez is jutott egy jó adag demokráciázás, többek között Laschet kancellárjelölt részéről is, aki szerint mindenkinek a CDU-ra kellene szavaznia, aki a tiszta és világos demokratikus viszonyokat szereti.

Bár nyilván nem mindenki szavaz majd a CDU-ra, az biztosnak tűnik, hogy

Matematikailag a mostani (pártszínek alapján) „Kenya”-koalíció folytatása is működőképes alternatívának tűnik, de ha az újabban megerősödő FDP a felméréseknek megfelelően jól szerepel a vasárnapi választáson, akkor akár egy CDU–SPD–FDP-kormány is alakulhat Magdeburgban.

A nyitóképen: a legendás német humor! Rainer Haseloff (j) letakrja a „Nicht nur Kohle” (Nem csak szén) felirat e betűjét, így egyből megváltozik a profeni bányagép oldalán olvasható felirat „Nem csak Kohl”-ra. Fotó: SEBASTIAN WILLNOW / DPA-ZENTRALBILD / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP