Annalena Baerbock jóformán a semmiből lett a Zöldek társelnöke, most pedig akár Merkel utódja is válhat belőle, ha úgy alakul ősszel a német választási matek. Portré.
Úgy tűnik, mégis lesz egy izgalmas, valódi esélyekkel is rendelkező kancellárjelölt az idei Bundestag-választáson: még be sem töltötte a negyvenet, de már a kormányfői székért indítják a Zöldek Annalena Baerbockot, a párt egyik társelnökét. Ő a párt első kancellárjelöltje, és mivel a Zöldeket stabilan 20 százalék környékére, illetve afölé mérik, még az is elképzelhető, hogy tényleg ő lép majd a leköszönő Angela Merkel helyére – amennyiben egy elméleti Zöldek-SPD-FDP szociálliberális koalíció kisakkozná a hatalomból a CDU-t.
A női kancellár Németországban természetesen nem akkora különlegesség – elvégre felnőtt egy olyan generáció, akinek teljesen egyértelmű, hogy a kormányfő az Bundeskanzlerin, és nem Bundeskanzler –, de sokan gondolják azt joggal, hogy
A pragmatikus merkelizmus ugyan nagy megbízhatósággal irányította az országot másfél évtizeden keresztül, de mégis sok az olyan választó, aki radikális változást szeretne. Baerbock, aki 2018 óta áll a part élén Robert Habeckkel, a legfiatalabb kormányfő lehet Németország történetében, bár még semmiféle kormányzati tapasztalattal nem rendelkezik.
Nyugatról Keletre, a semmiből a csúcsra
Annalena Charlotte Alma Baerbock – ezt írták a születési anyakönyvi kivonatába 1980. december 15-én az alsó-szászországi Hannoverben. A farmon nevelkedett Annalena az iskola mellett versenyszerűen trambulinozik, tizenhat évesen aztán Floridába utazik egy diákcserére. Az értelmiségi szülők szenvedélyesen ellenzik az atomenergia használatát, innen a zöldpolitika iránti elköteleződés. Egyetemi tanulmányokat folytat Hamburgban és Londonban a nemzetközi jog területén, eközben azért belekóstol az újságírásba is, 2005-től három éven át pedig az egyik zöldpárti EP-képviselő irodáját vezeti. 2005 az az év is, amikor Annalena Baerbock belép a Zöldekhez, ahol villámgyorsan emelkedő pártkarrier vár rá.
Baerbock,
legalábbis ami a politikai pályafutását és a magánéletét illeti. A kétezres évek második felétől Berlinben, a Zöldek Bundestag-frakciójának nemzetközi referenseként dolgozó Baerbock ugyanis nem a szövetségi főváros erős pártszervezetében kezdett tevékenykedni, hanem a Berlint körülölelő, vidékies Brandenburg tartományi szervezeténél, ahol már 2009-től tartományi társelnökké választják. Az első Bundestag-mandátumát 2013-ban szerzi meg Annalena Baerbock, majd 2018-ban következik az eddigi csúcs, a párt szövetségi társelnöki széke Robert Habeck mellett – lényegében teljesen ismeretlen indulóként. A legendás Joschka Fischer mondta róla: Annalena számára a semmiből jött.
A kancellárjelölt egyébként két kislányt nevel férjével a brandenburgi Potsdamban. A fáma szerint Baerbockkal viszonylag gyakran össze lehet futni a potsdami vonaton is, hiszen rendes zöldpolitikus nem ingázik kocsival az otthona és a munkahelye között.
– éppen, mint azok, akiket a Zöldek meg szeretnének szólítani.
Baerbock és Habeck
Realista jelölt
A frissen megválasztott kancellárjelölt elnöktársához hasonlóan a párt reálszárnyához tartozik, de jóval kevésbé visszahúzódó, mint Habeck, és bizonyosan ambiciózusabb is. A párt pedig jobban kedveli, mint Habecket:
míg a másik társelnök „csak” 90 százalékos támogatást kapott. Nem olyan jelenség, mint Habeck, kerüli is a feltűnőnősködést, de határozottsága, felkészültsége a politikai ellenfelek körében is elismertté teszi őt. „A koalíciós tárgyalások során volt hozzá szerencsém, és nagyon jó benyomást tett rám, nagyon informált és pontos” – mondta róla még 2017-ben Thomas de Maizière egykori szövetségi belügyminiszter.
Armin Laschet CDU-elnök hétfőn kijelentette, hogy „fair, friss és néha talán vidám” választási kampánynak néz elébe Németország Baerbockkal a Zöldek élén, de az uniópártok kancellárjelöltjét ismerve valószínűsíthető, hogy a frissességről és a vidámságról majd a negyvenéves hannoverinek kell gondoskodnia.
A nyitóképen: Annalena Baerbock. Fotó: AFP/dpa/Kay Nietfeld
Nancy Faeser elmondta, hogy Németországban csaknem 25 millió ember bevándorlói gyökerekkel rendelkezik. Az elmúlt évtizedek alatt teljesen megváltozott az ország.
A német olvasók is szembesülhetnek rövidesen az igazsággal.
Az Európai Bizottságot természetesen nem zavarják az események.
A legjelentősebb német autógyár radikális költségcsökkentés mellett döntött.
Még a finanszírozás részeleteiről egyeztetnek.
A The Economist egyik 2024 augusztusi címlapján újfent „Európa beteg emberének” nevezte Németországot.
A Sporttudományok Nemzetközi Központjának listája alapján a magyar középpályás a világ 36. legértékesebb játékosa, közel 100 millió eurós árcímkével.
Orbán számára ennél az utazásnál sokkal fontosabb, hogy ő maga fogadja Trumpot Magyarországon.
