Laschet vagy Söder – kit indít kancellárnak a CDU–CSU?

Az történt, amire szamítani lehetett. A német CDU és CSU végtelen hosszúságúnak tűnű kancellárdrámájának legvégén, amikor nagyjából egyértelművé vált, hogy a kereszténydemokrata frakció az idén megválasztott új pártelnököt, Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnököt látná legszívesebben az uniópártok kancellárjelöltjeként, a legfőbb kihívó, Markus Söder bajor kormányfő

és bejelentette: ő is kész elvállalni a jelöltséget.

Söder ismerői azt mondják, hogy pályafutása során a nürnbergi mindig csak akkor határozta el magát ilyen nagy lépésekre, ha biztos lehetett abban, hogy nyerni fog. Így amikor vasárnap délután Berlinben Laschet oldalán bejelentette, hogy kész elvállalni a jelöltséget, alighanem eddigi karrierje legnagyobb ugrására határozta el magát – némi rafinériával.

„Ha a CDU kész volna támogatni engem, én is készen állnék [a jelöltségre]. Ha a CDU nem akarja ezt, harag nélkül folytatjuk a közös munkát” – így a bajor, aki szerint egyébként nagyon barátságos hangnemben zajlott a vasárnapi egyeztetés közte és vesztfáliai kollégája között. Már amennyire barátságos lehet egy ilyen megbeszélés.

A felek abban is egyetértettek, hogy a k-kérdést most már viszonylag gyorsan rendezni kellene. A szociáldemokraták már tavaly bejelentették, hogy Olaf Scholz pénzügyminiszterrel az élen vágnak neki a szeptemberi Bundestag-választásnak, a Zöldek pedig jövő hétfőn jelentik be, hogy Annalena Baerbock vagy Robert Habeck neve áll majd a listájuk tetején. A testvérpártok tehát lépéskényszerben vannak.

Söder a népszerűbb

De mi oka lenne a CDU-nak a bajor támogatásával feloldani ezt a lépéskényszert? Elvégre Markus Söder a testvérpárt tagja, CSU-s kancellárjelölttel még sosem sikerült választást nyerni. Söder ráadásul elég megosztó személyiség, és azok a vélemények sem alaptalanok, amik szerint ha nincs a mostani koronavírus-járvány, Södernek kis túlzással még a nevét sem ismernék Nürnbergtől északra.

Söder mindenesetre az egyik legnépszerűbb német politikus napjainkban, a közvélemény-kutatások pedig rendre nagyon hízelgő eredményeket hoznak a számára. Az Infratest dimap március végi felmérése szerint

míg Armin Laschetről csak 59 százalékuk vélekedik így. Egy korábbi Allensbach-felmérés az üzleti világ preferenciáit vizsgálta, és azt találták, hogy a vezető pozícióban dolgozók négyötöde látná szívesen a bajort a kancellári székben, míg az SPD jelöltjét, Olaf Scholzot csak 16 százalékuk. Úgy tűnik tehát, hogy Söder lenne az a kancellárjelölt, akivel a legtöbb szavazatot gyűjthetné be a CDU–CSU.

A nagyobbik uniópárt viszont – vezetői szinten legalábbis – kitart Armin Laschet mellett. A szövetségi pártvezetés hétfői ülésén

még ha – legalábbis a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint – nem is volt euforikus a hangulat az ülésen. A nürnbergi mellett senki sem foglalt állást. A CDU-nál azt hangsúlyozzák, hogy a közvélemény-kutatások önmagukban csak felmérésnek jók, a politikai döntéseket nem ezek alapján kell meghozni.

Markus Söder ezért nagy reményeket fűz a CDU–CSU-frakció kedd délutáni üléséhez, ahol várhatóan nagyobb súllyal esnek latba a választói preferenciák. A keresztényszociálisok természetesen pártelnökük mögött állnak, de néhány CDU-szervezet, például a berlini is jelezte, hogy számukra egyértelműen a bajor a szimpatikus jelölt. Ez, illetve a CDU–CSU gyengülése lehet Söder szerencséje: a térképre nézve látható, hogy korábban stabilan fekete választókerületek „délen zöldre, nyugaton pirosra, keleten pedig kékre” színeződtek – mondta a Bildnek hétfőn a CSU-elnök.

Söder abból indul ki, hogy a keddi frakcióülés résztvevői szeptemberben szeretnének választást nyerni,

Söder így nem is vonult vissza a CDU-vezetés hétfői döntését követően.

„Természetesen csak akkor van értelme elindulni, ha az ember a CDU széleskörű támogatását élvezi. De nem csak a pártelnökség grémiumáról van itt szó. Ez azért egy aránylag szűk kör. Szeretném egyértelműsíteni, hogy tiszteletben tartom ezt a fontos döntést, de ha napközben azt látja az ember, hogy a CDU-szervezetekből, választókerületi és tartományi szervezetekből, hogy úgy mondjam, máshogy hangzó ötletek érkeznek, ha azt hallja az ember, hogy a frakcióban igény van arra, hogy beszéljünk erről, akkor szerintem az az okos dolog, ha nem csak egy kisszobában hozzák meg a döntést – amit tiszteletben tartok –, hanem a bázist is megkérdezik róla” – fejtegette hétfő este Söder a bajor köztévé műsorában. Más szavakkal: azért a víz az úr, a bajor tengerész pedig reménykedik, hogy a hullámok a közös lista élére sodorják őt.

Most vagy soha?

Elképzelhető persze, hogy kedden mégsem Södert, hanem Laschetet fogja támogatni a frakcióülés. Gonoszkodva megjegyezhetnénk, hogy szegény Laschetre rá is fér a támogatás, hiszen egy nemrég publikált felmérés szerint az általa kormányzott Észak-Rajna-Vesztfália lakosságának 69 százaléka elégedetlen azzal a munkával, amit miniszterelnökként végez.

De mégis csak ő a pártelnök, így a hagyományok szerint nem is kellene különösebben nagy feneket keríteni a k-kérdésnek az uniópártoknál, hiszen

A végső döntést egyébként Laschet és Söder közösen hozza majd meg, akár már ezen a héten.

A kérdés persze az, hogy mi lesz ezután. A felmérések szerint a CDU–CSU-nak csak akkor van esélye legerősebb pártként kikerülni az idei választási küzdelemből, ha Söderrel az élen vágnak neki – ha viszont sikerül így választást nyerni, az azt jelenti, hogy a CDU bukja a kancellárságot, amit érthető okokból szeretnének elkerülni Berlinben.

és reménykedik, hogy Laschet vezetésével nem nyer választást a CDU–CSU, hiszen így elvitetheti a balhét a vesztfáliaival – valahogy úgy, ahogy annak idején Franz Josef Strauß-szal tette Helmut Kohl. A képregényrajongó nürnbergi ebben az esetben kvázi győztesen vonulhat vissza déli királyságába, és készülhet 2025-re; feltéve, hogy akkor akar még közös kancellárjelölt lenni.