Nyugtalanság és félelem – megkezdődött a választás a Közép-afrikai Köztársaságban

Komoly aggodalomra okot adó választás

Megkezdődött a Közép-afrikai Köztársaság első elnöki és parlamentáris választása annak ellenére, hogy a kampányidőszakot végig a kormányerők és a lázadók közötti erőszak jellemezte. Az ellenzék külön kérésének ellenére, mely szerint halasszák el a választásokat, az alkotmánybíróság úgy döntött megtartják azt mindenféleképpen. A második elnöki ciklusára törekvő Faustin-Archange Toadéra elnök igyekezett megnyugtatni a lakosságot, hogy a szavazás biztonságos lesz. A közép-afrikai országnak ez lesz az első választása a 2019. februári békemegállapodás óta, melyet a bangui (a fővárosi) kormány kötött a 14 különböző lázadócsoporttal, azonban külön kiemelendő, hogy a harcok ennek ellenére nem igazán hagytak alább.

A fegyveres harcok legutóbb múlt pénteken lángoltak fel: lázadócsoportok ekkor megsebesítettek két burundi állampolgárságú békefenntartót is. Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára elítélte a választások előtt közvetlenül elkövetett támadásokat Dekoua és Bakouma térségében. A főtitkár felszólította a hatóságokat, hogy minél hamarabb teljesítsék igazságszolgáltatási kötelezettségeiket, tekintve, hogy a támadások háborús bűncselekménynek is minősülhetnek.

Az ENSZ a múlt héten visszafoglaltak Bambari városát a lázadóktól. Ennek ellenére a lázadócsoportok több a fővároshoz, Banguihoz közeli várost is elfoglaltak. A választókorú polgárok közül többen nem tartózkodtak ezidőtájt ezekben a városokban, mert vagy a fővárosba utaztak a választások idejére, vagy már hamarabb elmenekültek az erőszak elől. Hasonlóképp járt az ország délkeleti részén fekvő Bangassou városa is, ahonnan szintén rendkívül sok helyi menekült el. „Bangassou városában tartózkodom, azonban a feleségem és a gyermekem átutaztak a Mbomou-folyó túloldalára, a Kongói Demokratikus Köztársaságba az erőszak elől” – fogalmazott az Euronews-nak Christian Kombro, a város tanára. Az erőszak körülbelül egy éve lángolt fel újra a terhelt történelmű afrikai országban, amikor is a volt elnök, Francois Bozizé visszatért száműzetéséből.

arra hivatkozván, hogy fegyveres csoportokkal szövetkezett, hogy a választásokat követően egy puccs keretei közt „visszafoglalja” az országot. Bozizé tagadta az állításokat.

Választás valódi ellenzék nélkül

Ruanda és Oroszország – Bangui elkötelezett támogatói – több száz katonát küldtek az országba, hogy fenntartsák a rendet a választások alatt. Az elnökválasztáson 16 jelölt indul, melyek közül három nő. Az országgyűlési képviselőjelöltek száma 1500 fő, akik között intenzív politikai csata várható a 140 helyért. Az ENSZ adatai szerint 1,86 millió választópolgár van nyilvántartva a Közép-afrikai Köztársaságban, azonban a szomszédos országokban tartózkodó 598 ezer menekült nem szavazhat a jelenlegi választáson. A múlt héten az egyik legjelentősebb ellenzéki összefogás, a Demokratikus Ellenzéki Koalíció (COD-2020) pártjai bejelentették, hogy nem indulnak a választáson az erőszak miatti kétes választás okából kifolyólag. Az említett pártok kérték meg az alkotmánybíróságot, hogy halasszák el a választást, azonban ezt a testület elutasította.

– melynek esélye igen valószínű. „A vitatott eredmény egy válsághoz vezethet a választásokat követően, melyet fegyveres csoportok felhasználhatnak az állam további gyengítésére” – nyilatkozott a Nemzetközi Válságcsoport.

Gondterhelt múlt

Az ásványi kincsekben gazdag Közép-afrikai Köztársaság számos vallási és törzsi konfliktussal néz szembe 2013 óta, amikor is a túlnyomórészt muszlim Séléka lázadók megfosztották Bozizé elnököt hatalmától. A Séléka uralommal szembeni ellenállásnak súlyos társadalmi következményei lettek: a keresztény lakosság egyes társadalmi csoportjai mecseteket romboltak le és tízezreket kergettek el a fővárosból 2014 során. A kormány és a lázadók végül 2019-ben békemegállapodást írt alá, azonban az erőszak és az emberi jogi visszaélések folytatódtak. Bozizé elnök, akit 2013-ban fosztottak meg hatalmától 2003 óta volt az államfő – jelenlegi pedig nemzetközi elfogatóparancs van ellene „emberiesség elleni bűncselekmények és népirtás felbujtása” miatt. A volt elnöknek ENSZ-szankciókkal is szembe kell néznie, ugyanis állítólag hathatósan részt vett a Séléka ellen felálló anti-Balaka fegyveres csoportok támogatásában.

Címlapfotó: Leadja voksát egy férfi egy szavazóhelyiségben az elnök- és parlamenti választások első fordulójában Banguiban 2020. december 27-én. (MTI/ EPA/ Adrienne Surprenant)