A közép-afrikai békemegállapodás óta megtartott első választáson komoly aggodalomra ad okot az erőszak fellángolásának lehetősége.
Komoly aggodalomra okot adó választás
Megkezdődött a Közép-afrikai Köztársaság első elnöki és parlamentáris választása annak ellenére, hogy a kampányidőszakot végig a kormányerők és a lázadók közötti erőszak jellemezte. Az ellenzék külön kérésének ellenére, mely szerint halasszák el a választásokat, az alkotmánybíróság úgy döntött megtartják azt mindenféleképpen. A második elnöki ciklusára törekvő Faustin-Archange Toadéra elnök igyekezett megnyugtatni a lakosságot, hogy a szavazás biztonságos lesz. A közép-afrikai országnak ez lesz az első választása a 2019. februári békemegállapodás óta, melyet a bangui (a fővárosi) kormány kötött a 14 különböző lázadócsoporttal, azonban külön kiemelendő, hogy a harcok ennek ellenére nem igazán hagytak alább.
A fegyveres harcok legutóbb múlt pénteken lángoltak fel: lázadócsoportok ekkor megsebesítettek két burundi állampolgárságú békefenntartót is. Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára elítélte a választások előtt közvetlenül elkövetett támadásokat Dekoua és Bakouma térségében. A főtitkár felszólította a hatóságokat, hogy minél hamarabb teljesítsék igazságszolgáltatási kötelezettségeiket, tekintve, hogy a támadások háborús bűncselekménynek is minősülhetnek.
Az ENSZ a múlt héten visszafoglaltak Bambari városát a lázadóktól. Ennek ellenére a lázadócsoportok több a fővároshoz, Banguihoz közeli várost is elfoglaltak. A választókorú polgárok közül többen nem tartózkodtak ezidőtájt ezekben a városokban, mert vagy a fővárosba utaztak a választások idejére, vagy már hamarabb elmenekültek az erőszak elől. Hasonlóképp járt az ország délkeleti részén fekvő Bangassou városa is, ahonnan szintén rendkívül sok helyi menekült el. „Bangassou városában tartózkodom, azonban a feleségem és a gyermekem átutaztak a Mbomou-folyó túloldalára, a Kongói Demokratikus Köztársaságba az erőszak elől” – fogalmazott az Euronews-nak Christian Kombro, a város tanára. Az erőszak körülbelül egy éve lángolt fel újra a terhelt történelmű afrikai országban, amikor is a volt elnök, Francois Bozizé visszatért száműzetéséből.
arra hivatkozván, hogy fegyveres csoportokkal szövetkezett, hogy a választásokat követően egy puccs keretei közt „visszafoglalja” az országot. Bozizé tagadta az állításokat.
Választás valódi ellenzék nélkül
Ruanda és Oroszország – Bangui elkötelezett támogatói – több száz katonát küldtek az országba, hogy fenntartsák a rendet a választások alatt. Az elnökválasztáson 16 jelölt indul, melyek közül három nő. Az országgyűlési képviselőjelöltek száma 1500 fő, akik között intenzív politikai csata várható a 140 helyért. Az ENSZ adatai szerint 1,86 millió választópolgár van nyilvántartva a Közép-afrikai Köztársaságban, azonban a szomszédos országokban tartózkodó 598 ezer menekült nem szavazhat a jelenlegi választáson. A múlt héten az egyik legjelentősebb ellenzéki összefogás, a Demokratikus Ellenzéki Koalíció (COD-2020) pártjai bejelentették, hogy nem indulnak a választáson az erőszak miatti kétes választás okából kifolyólag. Az említett pártok kérték meg az alkotmánybíróságot, hogy halasszák el a választást, azonban ezt a testület elutasította.
– melynek esélye igen valószínű. „A vitatott eredmény egy válsághoz vezethet a választásokat követően, melyet fegyveres csoportok felhasználhatnak az állam további gyengítésére” – nyilatkozott a Nemzetközi Válságcsoport.
Gondterhelt múlt
Az ásványi kincsekben gazdag Közép-afrikai Köztársaság számos vallási és törzsi konfliktussal néz szembe 2013 óta, amikor is a túlnyomórészt muszlim Séléka lázadók megfosztották Bozizé elnököt hatalmától. A Séléka uralommal szembeni ellenállásnak súlyos társadalmi következményei lettek: a keresztény lakosság egyes társadalmi csoportjai mecseteket romboltak le és tízezreket kergettek el a fővárosból 2014 során. A kormány és a lázadók végül 2019-ben békemegállapodást írt alá, azonban az erőszak és az emberi jogi visszaélések folytatódtak. Bozizé elnök, akit 2013-ban fosztottak meg hatalmától 2003 óta volt az államfő – jelenlegi pedig nemzetközi elfogatóparancs van ellene „emberiesség elleni bűncselekmények és népirtás felbujtása” miatt. A volt elnöknek ENSZ-szankciókkal is szembe kell néznie, ugyanis állítólag hathatósan részt vett a Séléka ellen felálló anti-Balaka fegyveres csoportok támogatásában.
Címlapfotó: Leadja voksát egy férfi egy szavazóhelyiségben az elnök- és parlamenti választások első fordulójában Banguiban 2020. december 27-én. (MTI/ EPA/ Adrienne Surprenant)
„Az Egyesült Államok magas rangú tisztviselői nem akarnak harmadik világháborút, de úgy gondolják, hogy az oroszok sosem fogják átlépni azt a bizonyos határt” – véli a volt orosz elnök.
Az ukrán fővárosban több mint öt órán át tartott az éjszakai légiriadó nagyszabású orosz dróntámadás miatt.
„Bárki bármit akar, bárki győz az Egyesült Államokban, vagy bármeddig is maradjon Putyin Oroszország vezetője...”
Gyakorlati hasznuk eddig se volt, a szigorúbb intézkedések pedig humanitárius katasztrófát okoznának, állította a Le Monde.
Feülmúlta a nyugati várakozásokat a keleti ország támogatása.
A felhasználók nem győznek köszönetet mondani a szervezőknek és a beszélgetésben résztvevőknek, hogy mertek vitázni Európa békéjéről.
