Nemrég lezárult a szeptemberben fellángolt azeri-örmény konfliktus.
„Azerbajdzsán a Világbankhoz és az ENSZ-hez szándékozik fordulni a Hegyi-Karabahot és a hozzá tartozó területeket ért károk felméréséért” – közölte pénteken egy sajtótájékoztatón Hikmat Haciyev, Ilham Aliyev azeri elnök tanácsadója.
„A Világbank és az ENSZ szakosodott intézményei elég tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren, és azt tervezzük, hogy igénybe vesszük ezt a tapasztalatot” – mondta Haciyev, aki hozzátette, hogy a kérdést megvitatják az Azerbajdzsán és a Világbank, illetve az ENSZ közötti kétoldalú együttműködés keretében. Az azeri parlament (Milli Maclis) sajtószolgálata pénteken közölte, hogy Baku átnevez az ellenőrzése alá került két települést Hegyi-Karabahban. Ennek értelmében a Hocali területi Quscubabát Baharlira, a Hocavandi területi Tsakurit pedig Hyunerlire neveznék át. A közleményből kiderül, hogy az említett helységek átnevezését az elnök kezdeményezte.
Az azeri belügyminisztérium sajtószolgálata pénteken közölte, hogy
(örményül Susi), és Hadrutban, illetve a Baku ellenőrzése alá került további hegyi-karabahi területeken. Azerbajdzsánban szeptember 28-án statáriumot rendeltek el három hónapos hatállyal, egyúttal egy sor városban, köztük a fővárosban, Bakuban kijárási tilalmat vezettek be. Arajik Harutjunján, a szakadár Hegyi-Karabah elnöke pénteken a Facebookon beszámolt arról, hogy az elért megállapodásoknak megfelelően Hegyi-Karabahban megkezdődött az elesettek holttesteinek kicserélése a felek között. Eközben Örményországban a különleges vizsgálóbizottság beidézte a Virágzó Örményország nevű párt képviselőit - közölte pénteken a TASZSZ orosz hírügynökséggel a frakció titkára, Arman Abovján. Ezt megelőzően nem sokkal a biztonsági erők tagjai beszállították a nemzetbiztonsági hivatalba Gagik Carukjánt, a Virágzó Örményország vezetőjét. A párt hívei pénteken folytatták a Nikol Pasinján miniszterelnök lemondását követelő tüntetéseket.
Az örmény különleges vizsgálóbizottság csütörtökön úgy döntött, hogy előzetes letartóztatásba helyez tíz ellenzéki politikust, köztük Carukjánt, Artur Vanecjánt, a Haza párt vezetőjét, a nemzetbiztonsági hivatal volt igazgatóját, illetve Ishan Szagateljánt, az Örmény Forradalmi Szövetség (Dasnakcutjun) párt képviselőjét. Később mindnyájukat kiengedték az őrizetből. A tüntetések azután kezdődtek, hogy Pasinján, Aliyev és Vlagyimir Putyin orosz államfő keddre virradóra megállapodott a szeptember 27-én kiújult hegyi-karabahi harcok lezárásáról.
A megállapodás értelmében a konfliktus szereplői egyelőre az általuk elfoglalt állásokban maradnak. Jerevánnak november 15-ig vissza kell szolgáltatnia Azerbajdzsánnak több, általa megszállt régiót, az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő folyosó kivételével. A bejelentéssel összhangban a Hegyi-Karabahból kivonuló örmény csapatok helyét orosz békefenntartók veszik át a demarkációs vonal és a korridor mentén.
A többségében örmények lakta terület hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. 1991 szeptemberében Hegyi-Karabah egyoldalúan kivált Azerbajdzsánból, amit az utóbbi katonai erővel próbált megakadályozni, így kitört a hegyi-karabahi háború. A harcokban 30 ezer ember vesztette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt még Örményország sem ismerte el. Mind Azerbajdzsán, mind Örményország saját területének tekinti az enklávét.
(MTI)
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Heves légicsapások érték Libanon fővárosát, miközben Izrael már nyíltan beszél a déli területek megszállásáról.
Teherán álláspontja szerint Ukrajna lépései túlmutatnak a védekezési együttműködésen.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Christopher Landau szerint az ENSZ elveszítette fő küldetését, és másodlagos kérdésekben ragadt le.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa katonai erőt alkalmazna a Hormuzi-szoroson áthaladó kereskedelmi hajóforgalom védelmében.
Találat érte a natanzi urándúsító üzemet.
Zelenszkij és oligarchái a biztonságból parancsolgatnak, de már az egyszerű emberek sem hajlandóak meghalni a korrupt ukrán kormányért.
Bródy János nagy bejelentést tett a választások előtt, Magyarországot választja a Tottenham magyar üdvöskéje, közröhej tárgya lett a tiszás katona. Ezek voltak a Mandiner legolvasottabb szombati hírei.
