Azerbajdzsán a Világbankhoz és az ENSZ-hez fordul kárfelmérésért

„Azerbajdzsán a Világbankhoz és az ENSZ-hez szándékozik fordulni a Hegyi-Karabahot és a hozzá tartozó területeket ért károk felméréséért” – közölte pénteken egy sajtótájékoztatón Hikmat Haciyev, Ilham Aliyev azeri elnök tanácsadója.

„A Világbank és az ENSZ szakosodott intézményei elég tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren, és azt tervezzük, hogy igénybe vesszük ezt a tapasztalatot” – mondta Haciyev, aki hozzátette, hogy a kérdést megvitatják az Azerbajdzsán és a Világbank, illetve az ENSZ közötti kétoldalú együttműködés keretében. Az azeri parlament (Milli Maclis) sajtószolgálata pénteken közölte, hogy Baku átnevez az ellenőrzése alá került két települést Hegyi-Karabahban. Ennek értelmében a Hocali területi Quscubabát Baharlira, a Hocavandi területi Tsakurit pedig Hyunerlire neveznék át. A közleményből kiderül, hogy az említett helységek átnevezését az elnök kezdeményezte.   

Az azeri belügyminisztérium sajtószolgálata pénteken közölte, hogy

(örményül Susi), és Hadrutban, illetve a Baku ellenőrzése alá került további hegyi-karabahi területeken. Azerbajdzsánban szeptember 28-án statáriumot rendeltek el három hónapos hatállyal, egyúttal egy sor városban, köztük a fővárosban, Bakuban kijárási tilalmat vezettek be. Arajik Harutjunján, a szakadár Hegyi-Karabah elnöke pénteken a Facebookon beszámolt arról, hogy az elért megállapodásoknak megfelelően Hegyi-Karabahban megkezdődött az elesettek holttesteinek kicserélése a felek között.    Eközben Örményországban a különleges vizsgálóbizottság beidézte a Virágzó Örményország nevű párt képviselőit - közölte pénteken a TASZSZ orosz hírügynökséggel a frakció titkára, Arman Abovján. Ezt megelőzően nem sokkal a biztonsági erők tagjai beszállították a nemzetbiztonsági hivatalba Gagik Carukjánt, a Virágzó Örményország vezetőjét. A párt hívei pénteken folytatták a Nikol Pasinján miniszterelnök lemondását követelő tüntetéseket.   

Az örmény különleges vizsgálóbizottság csütörtökön úgy döntött, hogy előzetes letartóztatásba helyez tíz ellenzéki politikust, köztük Carukjánt, Artur Vanecjánt, a Haza párt vezetőjét, a nemzetbiztonsági hivatal volt igazgatóját, illetve Ishan Szagateljánt, az Örmény Forradalmi Szövetség (Dasnakcutjun) párt képviselőjét. Később mindnyájukat kiengedték az őrizetből.    A tüntetések azután kezdődtek, hogy Pasinján, Aliyev és Vlagyimir Putyin orosz államfő keddre virradóra megállapodott a szeptember 27-én kiújult hegyi-karabahi harcok lezárásáról.

A megállapodás értelmében a konfliktus szereplői egyelőre az általuk elfoglalt állásokban maradnak. Jerevánnak november 15-ig vissza kell szolgáltatnia Azerbajdzsánnak több, általa megszállt régiót, az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő folyosó kivételével. A bejelentéssel összhangban a Hegyi-Karabahból kivonuló örmény csapatok helyét orosz békefenntartók veszik át a demarkációs vonal és a korridor mentén.    

A többségében örmények lakta terület hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. 1991 szeptemberében Hegyi-Karabah egyoldalúan kivált Azerbajdzsánból, amit az utóbbi katonai erővel próbált megakadályozni, így kitört a hegyi-karabahi háború. A harcokban 30 ezer ember vesztette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt még Örményország sem ismerte el. Mind Azerbajdzsán, mind Örményország saját területének tekinti az enklávét.

(MTI)