A feketék ugyan többet látják a rendőröket saját környékükön, mint más amerikaiak, de – mint az a Gallup felméréséből kiderül – igénylik is ezt a jelenlétet, sőt akár többet is. Annak viszont örülnének, ha kicsit jobban bánna velük a rendőrség.
Az amerikai feketék 61 százaléka azt szeretné, ha a rendőrök pont annyi, vagy épp több időt töltenének a környékükön, amennyit most töltenek – derül ki a Gallup legfrissebb felméréséből. Ez alig kevesebb, mint az összes amerikai hasonló igényt megfogalmazó 67 százaléka. Ha csak a fehéreket nézzük, akkor ez az arány 71 százalék.
A Gallup 2020. június 23-július 6. között készítette a felmérést.
A feketéknek a 20 százaléka igényelne több rendőri jelenlétet, és 19 százaléka gondolja úgy, elég lenne a rendőrségnek kevesebb időt tölteni a környékükön. Az ázsiai származású amerikaiak 28 százaléka szeretne kisebb rendőri jelenlétet, ugyanígy vélekedik a spanyolajkúak 17 és a fehérek 12 százaléka.
A kutatás rákérdezett arra is, mennyit látják a rendőröket az amerikaiak a saját környékükön. A feketék az átlagnál többet, legalábbis 32 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy gyakran vagy nagyon gyakran látja a rendőröket lakóhelye közelében, míg a spanyolajkúaknak a 28, a fehéreknek a 22, az ázsiaiaknak pedig a 21 százaléka válaszolta ugyanezt.
A feketéknek a 41 százaléka válaszolta azt, hogy néha látja a rendőröket, ami megfelel az országos átlagnak, és 27 százalékuk látja a rendőrséget ritkán vagy soha.
Azoknak a feketéknek is, akik gyakran látják a rendőrséget, csak a 34 százaléka gondolja úgy, hogy a rendőröknek kevesebb időt kellene tölteni a környéken; 56 százalékuk szerint éppen megfelelő mennyiségű időt töltenek náluk, és ennek a csoportnak a 10 százaléka még több rendőri jelenlétet igényelne.
Azoknak a feketéknek, akik néha látják a rendőröket, csak 16 százaléka szeretne még kevesebbszer rendőrt látni, akik pedig ritkán, azoknak a 8 százaléka vélekedik így.
Kevesebb bizalom
A feketéknek ugyanakkor különbözik a rendőrökkel kapcsolatos tapasztalata az amerikai átlagtól, mivel kevesebb, mint egyötödük bízik kiemelten a rendfenntartókban. Ez hasonló arány, mint az ázsiaiak 24 százaléka, ám jóval alacsonyabb, mint a spanyolajkúak 40 és a fehérek 56 százaléka.
Ha azonban nem a kiemelt bizalmat nézzük, hanem az átlagos bizalmat, akkor sokkal jobb a kép, bár még mindig rosszabb a feketék percepciója: a 61 százalékuk bízik átlagosan a rendőrségben, míg az országos átlag 85 százalék, a fehérek közt ez az arány pedig egyenesen 91 százalék. Mindennek persze az is oka lehet, hogy a feketék körében magasabb bűnözés miatt ők gyakrabban kerülnek szembe a rendőrséggel.
Jobb bánásmódot igényelnek
Ugyanakkora Gallup felmérése szerint a feketék azon vélekedését, hogy mennyi időt kellene a rendőröknek a környékükön tölteni, nem befolyásolja, hogy volt-e akármilyen interakciójuk a testület tagjaival az előző egy évben. Ugyanis azoknak, akiknek volt interakciója az előző 12 hónapban a rendőrökkel, a 79 százaléka ugyanannyi vagy több rendőri jelenlétet kívánna a környéken. A feketék számára a rendőrséggel való találkozások 41 százaléka nem pozitív élmény, érdekes ugyanakkor, hogy azoknak, akik azt mondják, nem kezelte őket a rendőrség tisztességesen, az 55 százaléka mégis azonos vagy több rendőri jelenlétet kíván.
A feketéknek pusztán a 22 százaléka szeretné, ha megszűnne a rendőrség, túlnyomó többségük, 88 százalékuk viszont reformokat szeretne a testületnél. Ez az arány országosan 58 százalék; a spanyolajkúak 63 és a fehérek 51 százaléka vélekedik ugyanígy.
A rendőrségi reform tekintetében nagyon nagy a pártpreferenciák szerinti különbség: a demokrata szavazók 89 százaléka szerint van szükség jelentős rendőrségi reformokra, míg a republikánus szavazóknak csak 14 százaléka vélekedik így; igaz, kisebb reformokra a republikánus szavazók 72 százaléka szerint is szükség van.
Takács Szabolccsal, Magyarország washingtoni nagykövetével beszélgettünk Trump szerepéről, az amerikai–magyar kapcsolatok aranykoráról, a rejtett hatalmi játszmákról és a béke lehetőségeiről.
Mráz Ágoston Sámuel szerint a Tisza-szavazók harmada nem szimpatizál a liberális politikussal.
A norvég politikusok nem reagáltak a felbérelés ügyére, hanem inkább arról beszéltek, hogy a fiatalokat korábban maguk a szüleik is bántalmazták.
Korábban túlzsúfoltság miatt egyszer már le kellett a rendezvény bejáratait zárni.
Sebestyén Géza posztjában egyszerre cáfolta meg mind a kivándorlási, mind a hiányos nyelvtudással kapcsolatos tévhiteket.
A demokraták utoljára hét évvel ezelőtt állították le az amerikai kormányzat működését.
Úgy tűnik, ismét új erőre kap a magyar-lengyel barátság. Mit hozhat magával Orbán Viktor és Karol Nawrocki találkozója? Milyen sors vár a V4-ekre? Többek között erről kérdeztük Rosonczy-Kovács Mihály Lengyelország- és Olaszország-szakértőt.
A díjátadó gála november 26-án 19 órától lesz a Várkert Bazárban.
