Versenyelőnybe kerülnek az identitásukat megőrző országok építészek szerint

Egy csapatban Shigeru Ban, Kengo Kuma, Jean Nouvel és Renzo Piano: a neves építészek 24, a világ gondolkodását meghatározó közgazdász, séf és designer társaságában kiadtak egy nyilatkozatot a gazdaság kulturális újjáélesztésére reflektálva a koronavírus következtében kialakult gazdasági helyzetre. A nyílt levél kiemeli a kultúra fontosságát és kijelöli az utat, amelyen a társadalmaknak el kell indulni, ha szeretnének maguknak egy fenntartható jövőt. A kulcsfontosságú kulturális és gazdasági elemek mellett, mint például a gasztronómia és az idegenforgalom, a nyilatkozat aláhúzza az építészet és a formatervezés létfontosságú szerepét is, amelyek segíthetnek urbanizált világunk újragondolásában. Az aláírók kihangsúlyozzák, hogy a világjárvány rávilágított arra, amit például az UNESCO már hosszú ideje mond: a kultúrának meghatározó helyet kell elfoglalnia a fenntartható fejlődés koncepciójában.

A kultúrának vezető szerepet kell kapnia a közpolitikában

A kulturális dimenzió ugyanis formálja életkörülményeinket és elválaszthatatlan a gazdaság működésétől, így Kumáék szerint azok az országok küzdhetnek meg sikeresen például egy válsággal, ahol a kultúra előkelő helyet kap a közpolitikában, de az üzleti stratégiákban és döntésekben is. Ha egy ország megőrzi a kulturális sajátosságokat és az identitását, akkor valódi versenyelőnybe kerülhet más országokkal szemben. Ugyanakkor az országra jellemző kulturális aspektusok revitalizációja nem jelenti a más országok iránti érdeklődés elvesztését, hiszen az étvágy a távoli kultúrák megismerése iránt egy természetes, elvehetetlen része az emberiségnek. Azt azonban fontos látni minden egyes nemzetnek, mi az, ami egyedivé teszi őket a világban.

Helyi kultúra fontossága

Az aláírók kitértek arra is, hogy egyre növekvő fontossága ellenére a helyi kultúrát nem igazán tekintették önálló, társadalmat formáló ökoszisztémának, mintha csak egy apró szelete lenne a társadalmaknak. Elég, ha megnézzük a városainkat, ahol a nyilvános és magánterek funkciói sokszor egyáltalán nincsenek összhangban a lakosság igényeivel. Az építészeti tervezésnek nagy szerepe lesz az urbanizált világ újrafeltalálásában, a jövő városai és társadalmai csak úgy lehetnek életképesek, ha a funkciók, az ökológiai vonások, a helyi jellegzetességek és a társadalmi elvárások összhangban lesznek egymással.

Szisztematikus megközelítés

Olyan szisztematikus megközelítést javasolnak tehát, amelyben a különböző tevékenységek és kulturális tényezők (például az oktatás és kommunikáció) nem izoláltan léteznek, hanem egymással egységben. Ez a fajta új és innovatív gondolkodás és cselekvés előkészítheti az utat a globális jóléthez, a társadalmi aránytalanságok csökkentéséhez, tiszteletben tartja a természeti környezetet és igazságosabban osztja el a gazdasági javakat. A fenntartható fejlődés többé nem egy lehetőség, hanem a jövőnk záloga, melynek globális jelenséggé kell válnia – írta meg az Oktogon.

(kép forrása: Oktogon)