Új kihívót kapott Duda, szorossá válhat a lengyel elnökválasztás

2020. június 23. 09:50

Izgalmassá vált a lengyel köztársasági elnöki székért folyó verseny, amikor a Polgári Platform május közepén lecserélte elnökjelöltjét. Varsó liberális polgármestere megszorongathatja Andzrej Dudát, aki szerint az LMBT-ideológia már-már veszélyesebb, mint a kommunizmus. Kiélezett választás elé néz Lengyelország?

2020. június 23. 09:50
Greczula Levente László

A kalandosan induló idei lengyel elnökválasztással már több ízben is foglalkoztunk a Mandiner hasábjain (például itt, vagy a hetilap II./20. számában), a saga viszont folytatódik. A jelenlegi köztársasági elnök, Andzrej Duda hatalmas fölénye elfogyóban, a fő ellenlábas Polgári Platform (PO) pedig új jelölttel venné be a varsói elnöki palotát – aki elődjével, Małgorzata Kidawa-Blońskával ellentétben kimutatható népszerűséggel is rendelkezik.

A lengyel köztársasági elnököt öt évre választják, egyszer pedig újraválasztható. A jelenlegi államfő, a PiS-közeli Andrzej Duda esetében a vélhető újraválasztás május 10-én lett volna aktuális, viszont a koronavírus-járvány súlyos kockázatot jelentett volna, ha a voksolást a rendes körülmények között tartják meg.

Duda, mint a legtöbb európai csúcsvezető, a járvány ideje alatt nagyon jó népszerűségi adatokat produkált

– 60% körüli értékekkel –, ezért a PiS héjái, mint Beata Szydło egykori miniszterelnök ragaszkodtak ahhoz, hogy az elnökválasztást a rendes időpontban, de levélszavazás formájában bonyolítsák le. Amellett, hogy a lengyel postára ez jóformán elviselhetetlen terhet rótt volna, a vonatkozó jogszabályokat is át kellett alakítani mindössze néhány héttel a választás tervezett időpontját megelőzően, ami súlyos alkotmányjogi aggályokat vetett fel, és kis híján kormányválságot is okozott. 

Jarosław Kaczyński pártja ezért május elején visszavonulót fújt, és visszatáncolt a levélszavazástól. Eldőlt, hogy későbbre halasztják az elnökválasztás első fordulóját, amit, ha az egészségügyi helyzet ezt lehetővé teszi, már a hagyományos formában tartanak meg.

Az új céldátum június 28-a lett, ahhoz pedig gyakorlatilag

ismét újra kellett írni a teljes választási törvényt,

hogy most vasárnap az eredeti szabályoknak megfelelően lehessen voksolni. A PiS nagyot kockáztatott, és kezd is kiesni a nyerő helyzetből: Duda májusban 11 százalékot veszített a népszerűségéből, ami így a járványhelyzet előtti szintre, 40-45 százalék köré csökkent – noha ehhez a koronavírus okozta fenyegetés enyhülése is hozzájárulhatott. A második fordulóba jutáshoz természetesen ez is bőven elegendő lesz. 

Az új kihívó: Varsó LMBT-barát polgármestere

A PiS viszont nem lehet egészen nyugodt a második forduló miatt. A legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform ugyanis lecserélte elnökjelöltjét május közepén: a haloványan teljesítő Małgorzata Kidawa-Blońska bejelentette, hogy a továbbiakban „nem szeretne” részt venni a küzdelemben, a helyére pedig Varsó jelenlegi polgármestere, a negyvennyolc éves Rafał Trzaskowski érkezett. Trzaskowski a PO egyik legsokoldalúbb politikusa: 2013-tól közigazgatási- és digitalizációs ügyekért felelős miniszterként, külügyminiszter-helyettesként és európai parlamenti képviselőként is szolgált, a főváros vezetését 2018-ban vette át. A személycsere egyelőre kifizetődőnek tűnik, Trzaskowski népszerűségét most már 30 százalék környékén mérik, így

szinte biztos, hogy ő lesz majd Duda kihívója

az elnökválasztás második fordulójában, július 12-én. 

Trzaskowski urbánus, kozmopolita karakter – nemzetközi kapcsolatok szakos diploma Varsóban, oxfordi tanulmányok, a Francia Köztársaság Becsületrendje –, a honi médiában akkor tett szert kisebb-nagyobb ismertségre, amikor Karácsony Gergellyel és a két másik V4-es főváros főpolgármesterével együtt életre hívta a Szabad Városok Szövetségét. Sejthető tehát, hogy Trzaskowski inkább a városokban igyekszik legyőzni Dudát – a PiS hagyományosan egyébként is a vidéki régiókban erős.

Kaczyński szavazói valószínűleg amúgy sem zárták a szívükbe Trzaskowskit, amikor az 2019 februárjában aláírta az LMBT+ Nyilatkozat című dokumentumot, ami szerinte hozzájárul ahhoz, hogy Varsó valóban olyan hely legyen, ahol mindenki jól érezheti magát. „A politikai vezetőknek a helyi szinten is határozottabban kellene fellépniük a homofóbia és a kirekesztés ellen, hogy pozitív változást hozzunk a közéletbe” – fogalmazott akkor Trzaskowski. A varsói főpolgármesteri hivatal oldalán olvasható közlemény szerint az LMBT-emberek egyébként mintegy 70 százaléka esett valamilyen jellegű erőszak áldozatául a 2019 előtti két évben.

Régi ismerősök: a Trump és a Duda házaspár egy varsói megemlékezésen 2017-ben. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Régi ismerősök: a Trump és a Duda házaspár egy varsói megemlékezésen 2017-ben. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Ígéret és ideológia

Andrzej Duda győzelme érdekében a 2019-es parlamenti választásokhoz hasonlóan most is nagyon bőkezű kampányígéretekkel igyekszik bebiztosítani a győzelmet a Jog és Igazságosság:

nagyvonalú családtámogatásokról, nagyberuházásokról és nyugdíjkorhatár-csökkentésről szólnak az ígéretek

– ezek a témák tavaly is meghozták a várt sikert. Dudának ezen felül nem kevésbé exkluzív helyen lesz jelenése a héten, mint a washingtoni Fehér Házban, ami szintén jó pár szavazatot hozhat a jelenlegi köztársasági elnöknek. 

Duda ráadásul begyújtott néhány jól bevált retorikai rakétát is az elmúlt hetekben, amikor egy kampánybeszédben veszedelmesebbnek nevezte az LMBT-ideológiát a kommunizmusnál: „A szüleim generációja nem azért küzdött negyven évet, hogy miután eltüntették a kommunista ideológiát az iskolákból, most egy másik ideológiát kelljen elfogadnunk, ami még pusztítóbb” – fogalmazott. A köztársasági elnök úgy látja, hogy a gyerekek szexuális felvilágosítása elsősorban a családok feladata, és azt is megígérte, hogy

újraválasztása esetén megtiltja az LMBT-kérdések tárgyalását az iskolákban

– ez éppen az ellentéte annak, amit Trzaskowski tett varsói főpolgármestersége során. 

A melegtéma behúzása annyiban jól jött, hogy a június 17-i televíziós elnökjelölti vitát lényegében ez a kérdés dominálta a bevándorlás mellett. A köztévé minden jelöltnek hatvan másodpercet adott a felmerülő kérdések megválaszolására, a csatorna Twitter-fiókján pedig szavazni is lehetett a legmeggyőzőbb jelöltre. Ezt a szavazást nagy arányban nyerte meg a varsói polgármester, amire válaszul az adó bejelentette, hogy a szavazást manipulálták, ezért nem érvényes az eredménye. Trzaskowski egyébként sem ápol valami jó viszonyt a TVP-vel: „Gyorsan a kérdéseitekkel, mert már nincsen sok időtök” – mondta egy sajtótájékoztatón a csatorna munkatársainak, utalva arra, hogy szerinte az volna a legjobb, ha megszüntetnék az adó hírműsorát, amit „diszkreditált a PiS”. 

Trzaskowski személyében komoly kihívót kapott Duda, aki így nem lehet teljesen nyugodt a választás kimenetelét illetően. Ha a varsói polgármesternek sikerülne elhódítania a köztársasági elnöki címet, az vélhetően igencsak nehézzé tenné a kormányzó Kaczyński-párt dolgát, hiszen Trzaskowski várhatóan nem írna alá mindent olyan készségesen, mint Duda. Az efféle kohabitációs kísérletek gyakran kalandosak – ez pedig halmozottan igaz az olyan antagonisztikus pártok esetében, mint a Jog és Igazságosság és a Polgári Platform. 

Összesen 64 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
youngboy
2020. június 24. 14:54
Éhes disznók röfögnek és álmodnak. De Lengyelhonban nem jut makk nekik.
Bástyaelvtárs
2020. június 24. 14:27
Térjünk
Akitlosz
2020. június 23. 18:13
Ő az a lengyel first lady a képen, aki leiskolázta Trumpot etikettből. :-) https://www.youtube.com/watch?v=-Uw6VKpbqp0
Akitlosz
2020. június 23. 18:08
Lengyelorsázgban legalább izgalmassá válhat. Mert legalább választhatnak. Nem úgy, mint Magyarországon, ahol izgalomra semmi esély, mert tilos államfőt választani.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!