Kétséges elnökválasztás: alkotmányos válság előtt áll Lengyelország

Az elmúlt időszak

ahol a Kaczyński-féle Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt eltökélte, hogy ha törik, ha szakad, május 10-én, most vasárnap, a koronavírus-járvány közepén is meg fogják tartani az elnökválasztást. De az is megtörténhet, hogy végül mégsem tartják meg.

A tét: újabb öt évre megerősíteni a köztársasági elnöki tisztségben a Jarosław Kaczyńskihez és a Mateusz Morawieckihez egyaránt nagyon közel álló Andrzej Dudát.

Duda nagy helyzete

Mint sok más államban, Lengyelországban is szigorú szabályok határozzák meg, hogy mikor lehet elnökválasztást tartani. Az idei voksolás szempontjából májusi időpontok jöhetnek számításba, a választást eredetileg május 10-re írták ki. De miközben Európa több országában is máskorra halasztják a választásokat a koronavírus miatt, a PiS-ben (vagy legalábbis a pártvezetés egy részében) hallani sem akarnak ilyesmiről.

A lengyeleknek szükségük van a bizonyosságra,

– magyarázta Beata Szydło egykori lengyel miniszterelnök, aki öt éve már győzelemre segítette Andrzej Dudát az elnökválasztáson, és idén is ugyanez a célja.

Duda esélyei nagyon jók: toronymagasan vezeti a közvélemény-kutatásokat (a 60%-ot is megközelíti a népszerűsége), az ellenzéki jelöltek kampánya pedig szinte teljesen ellehetetlenült.

A koronavírus terjedésének megfékezésére hozott intézkedések nem teszik lehetővé tömegrendezvények szervezését Lengyelországban sem, így a nagyszabású kampányeseményeket mindenkinek le kellett mondania. Duda viszont kedvére szerepelhet a lengyel közmédiában, ahol más jelöltek csak korlátozott felületet kapnak, már ha egyáltalán jut nekik. Nem meglepő, hogy az ellenzéki jelöltek népszerűsége 5-10% körül mozog csupán.

de az is világos volt kezdettől fogva, hogy a helyzet értékesítéséhez némi trükközésre lesz szükség. A lengyel alkotmány tartalmaz egy olyan megkötést, hogy nem lehet lényeges változtatást eszközölni a választójogban a választásokat megelőző fél éven belül; ez alapból értelemszerűen azt igyekszik meggátolni, hogy a mindenkori kormányzó párt a választási törvény megváltoztatásával biztosítsa be a választási győzelmét.

Aki boltba le tud menni, az szavazni is menjen el

Koronavírus miatti rendkívüli helyzet ide vagy oda, ez a megkötés a PiS útját állta. Noha Andrzej Duda egy facebookos videóban megjegyezte, hogy aki boltba le tud menni, az igazán elmehet szavazni is, az azért valószínűnek tűnt, hogy a járványhelyzetben még a PiS- és Duda-rajongók kemény magja is kétszer meggondolja majd, hogy az urnákhoz járul-e. Ez a Kaczyński-párt szempontjából azért különösen fontos, mert

ami az eddigi tapasztalatok alapján a leginkább veszélyeztetett koronavírus-ügyileg.

A kihalt Óváros tér Varsóban. MTI/PAP/Pawel Supernak

A PiS ezért már április elején megpróbálta lehetővé tenni a 60 év felettiek számára a levélben szavazást. Ez a lépés amellett, hogy alkotmányjogi szempontból is véleményes, még pikánsabb ízt kap, ha figyelembe vesszük, hogy a 2017-es nagy választójogi reform során éppen a PiS szüntette meg széles körben a levélszavazás lehetőségét arra hivatkozva, hogy az visszaélésekre adhat alkalmat.

A lengyel törvényhozás alsóháza, a szejm első körben el is kaszálta a PiS levélszavazásos ötletét, eközben egyébként – állítólag – összeomlott a parlamenti szavazószoftver is. De a legnagyobb kormánypártban nem ijedtek meg, és – egyebek mellett a szoftver összeomlására hivatkozva – nem sokkal később ismét benyújtották a javaslatot, de ezúttal módosított formában: immáron

Éjszakába nyúló vitát követően a szejm végül rábólintott arra a javaslatcsomagra, aminek ez a jogszabály-módosítás is a része volt.

A szejm talán csak az egyik legkisebb akadályt jelenti a Nagy Lengyel Levélszavazás karrierjében. Ahhoz, hogy Kaczyńskiék terve valóra válhasson, a javaslatnak előbb a törvényhozás felsőházán, a szenátuson is túl kell jutnia. Az ellenzéki többségű szenátusnak nincsenek olyan széles jogkörei, mint a szejmnek, de lényegesen le tudja lassítani a törvényalkotási folyamatot. Ha a szenátus nem ért egyet egy törvényjavaslattal, akkor harminc nappal elhalaszthatja az arról való döntést, végső soron pedig el is utasíthatja azt. A szejm a szenátus döntését a második körben egyszerű többséggel írhatja felül.

A felsőház most éppen erre játszik: ha csak a harmincnapos határidő lejártakor, azaz holnap, május 6-án küldik vissza a javaslatot a szejmnek, akkor – elméletileg – elkerülhetetlenné válik a május 10-i választás elhalasztása, hiszen ilyen rövid idő alatt nem lehet azt megszervezni.

A halasztásnak kormányoldali támogatói is vannak, pedig a különvélemények nyilvános megfogalmazása egyáltalán nem jellemző a lengyel kormánykoalícióra. Łukasz Szumowski egészségügyi miniszter szerint a legbiztonságosabb megoldás az lenne, ha 2022-re halasztanák a voksolást. Felszólalt a választás májusi megtartása ellen a PiS egyik koalíciós partnerének, a Porozumienie nevű pártnak az elnöke, Jarosław Gowin is, aki egyben miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betöltött a lengyel kormányban.

(a Porozumienie 18 mandátummal rendelkezik a szejmben). Gowin áprilisban távozott is a kormányból, pártja pedig végül támogatta a törvényjavaslatot.

A lengyel posta nagy napjai?

De még ha rövidesen meg is születik a döntés a PiS javaslatáról, és Duda alá is írja – ami felől igazán nem lehet kétségünk –, akkor is felvetődik a megvalósíthatóság kérdése. A kormány elvette a választások megszervezésének feladatkörét a választási bizottságtól, és minisztériumi hatáskörbe utalta azt. A minisztérium „biztos, ami biztos” alapon már azelőtt nekiállt szavazólapokat nyomtatni, hogy a szóban forgó törvényjavaslatot egyáltalán elfogadták volna – persze, érthető a buzgalom, hiszen körülbelül harmincmillió ívről van szó.

A tényleges levélszavazás körül is rengeteg a kérdés. A lengyel választópolgárok egy csoportjának a néhány évvel ezelőtti reform után is megmaradt a levélszavazáshoz való joga, de a legutóbbi választáson alig kétezren éltek ezzel. Most ennél nagyságrendekkel több embernek kellene időben kijuttatnia a szavazócsomagot a lengyel postának, és minimum kérdéses, hogy meg tud-e birkózni ezzel a feladattal a patinás vállalat, főleg annak fényében, hogy a járványhelyzet miatt eleve jóval kevesebb postás dolgozik az országban, mint egyébként. A posta sok munkatársa a védőfelszerelések hiányosságai miatt is panaszkodik.

Az sem egyértelmű, hogy lesz-e elég számlálóbiztos az egyes választókörzetekben.

hiszen ez általában egy csoportos tevékenység, és egyelőre a szavazólapok fertőtlenítése körül is sok a bizonytalanság.

Az is felmerült, hogy a külföldön élő lengyelek közül sokan várhatóan nem is fognak tudni részt venni a választáson. A diaszpórában élők az általános gyakorlat szerint a lengyel külképviseleteken szavaznak, de a járványhelyzet miatt sok országban most nem lehet „csak úgy” szavazni járkálni. Hasonló, de valamivel egyszerűbb helyzetben vannak azok a választók, akik Lengyelországban kerültek házikaranténba.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a levélszavazások körül általánosan felmerülő aggályokat sem. A mostani helyzet talán a szokásosnál is jobban kedvez a választási visszaéléseknek, de az is várható, hogy kevesebben vesznek majd részt a levélszavazáson, mint egy „békeidőben” megtartott, hagyományos elnökválasztáson.

Ki nevet a végén?

A helyzet legnagyobb nyertese a PiS, hiszen

A legnagyobb kormánypárt erőszakossága ugyanakkor vissza is üthet, hiszen a lengyel társadalomban nem aratott osztatlan sikert a mindenáron megtartandó elnökválasztás ötlete. A választás körüli felhajtás azért is jól jöhet Kaczyńskiéknak, mert a közbeszéd áttematizálása időszakosan elterelheti a figyelmet a pandémiának a lengyel gazdaságra gyakorolt pusztító hatásáról.

Egyelőre Kaczyński tervei szerint alakulnak a dolgok. MTI/EPA/PAP/Leszek Szymanski

Bezuhant viszont a Donald Tusk-féle Polgári Platform jelöltjének, Małgorzata Kidawa-Błońskának a népszerűsége, aki a február végi felmérések szerint a szavazatok 25%-ára számíthatott, május elején viszont 4-5%-ra mérték. Sokan egyébként arra számítottak, hogy Tusk indul majd a párt színeiben az elnöki székért, de ő inkább az Európai Néppárton belüli álmai megvalósítása mellett döntött. Kidawa-Błónska felszólította a választókat a választás bojkottjára.

– nyilatkozta egy lengyel lapnak az elnökjelölt.

Relatíve jól szerepel a közvélemény-kutatásokon a független Szymon Hołowina és a parasztpárti Władysław Kosiniak-Kamisz, az ő népszerűségük 10-10% körül alakul. Ez még nem az a liga, ahol Duda játszik, de adott esetben egy második fordulós szereplésre már elég lehet egy tízszázalékos eredmény.

Nagy meglepetés lenne, ha Andrzej Dudát valaki le tudná győzni a 2020-as lengyel elnökválasztáson, de talán még ennél is váratlanabb lenne, ha a Jog és Igazságosság választás körüli ügyeskedése nem hagyna nyomot a párt egyébként is kopottas nimbuszán – még abban az esetben is, ha valami csoda folytán fennakadás nélkül le tudnák vezényelni a levélszavazást.

A nyitóképen: Andrzej Duda kampányrendezvényen szólal fel március elején Pruszkówban. Andrzej Duda/Facebook