Kreml: Moszkva támogatja Macron elképzelését Európa bevonásáról az INF-szerződésbe

A Kreml támogatja Emmanuel Macron francia elnöknek azt az elképzelését, hogy Európát vonják be a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök tilalmáról megkötendő új INF-szerződésbe – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak szerdán Szocsiban.

„A lényeg az, hogy az INF-szerződés romjairól szólva nem lehet csupán Peking részvételét felvetni. Elsősorban azokról a nyugat-európai országokról kell beszélni, amelyek területén szintén vannak közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták” – mondta. Azzal kapcsolatban, hogy Donald Trump amerikai elnök ismételten sürgette Kína bevonását egy új INF-szerződésbe, Peszkov megismételte, hogy Moszkva „megértéssel” viszonyul Peking távolmaradási szándékához.

„Új szerződésre van szükség, mert a réginek már vége, a sajnálatunkra és nem a mi kezdeményezésünkre. Nem élhetünk légüres térben, amelyben semmi sem szabályoz a nemzetközi jog szempontjából egy olyan fontos kérdést, mint a hadászati stabilitás” – hangoztatta. Marcon és Trump a NATO fennállásának 70. évfordulója alkalmából megtartott jubileumi londoni csúcstalálkozó előtt, kedden nyilatkozott az INF-szerződésről.

Trump augusztusban felmondta az 1987-ben megkötött INF-szerződést, miután Washington ennek megszegésével vádolta meg Moszkvát. Az Egyesült Államok ezt követően az egyezmény által tiltott hatótávolságú fegyvert próbált ki. Vlagyimir Putyin orosz elnök tagadta, hogy az orosz fél megsértette volna a szerződést, és azt állította, hogy ezt éppen az Egyesült Államok tette. Azt hangoztatta, hogy Oroszországnak „nincs más választása”, mint az egyezmény által betiltott fegyvereket kifejleszteni, ugyanakkor moratóriumot hirdetett ki azok telepítésére mindaddig, amíg ilyen amerikai eszközök meg nem jelennek a világ valamelyik régiójában.

A londoni csúcson a szövetség költségvetésének növeléséről hozott döntéssel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy ez csak megerősíti a Kremlnek a NATO Oroszország „feltartóztatására” irányuló „expanzionista” tevékenységével kapcsolatos aggályait, ám Moszkva ennek ellenére sem kíván fegyverkezési versenybe bonyolódni. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár korábban Londonban kijelentette, hogy a szövetség országainak összesített védelmi kiadásai 2020-ban 130 milliárd, 2024-ben pedig 400 milliárd dollárral haladják majd meg a 2016-os szintet.

(MTI)