Kelemen Hunor: A romániai magyarság megtanulta, hogy sohasem hátrálhat meg

Az aradi Szabadság-szobor minden kor soha nem szűnő óhaját, a szabadság iránti vágyat fejezi ki, ezért mindig többet jelent, mint egy műalkotás, mint egy esztétikai értelemben is tökéletesen megkomponált mű; jelentette ki szerdán Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.

A politikus részt vett és beszédet mondott azon az ünnepségen, amelyet a műalkotás köztérre való visszaállításának 15. évfordulója alkalmából szerveztek.

A szobor történetéről elmondta: 1890-ben állították fel, 1925-ben már el is távolították addigi helyéről és egy várárokba száműzték, ahonnan ádáz közéleti küzdelmek árán 2004-ben került ismét köztérre. Rámutatott: ez annyit jelent, hogy létezésének 129 évéből az erdélyi magyar szabadság szimbóluma csupán 50 évet töltött szabadságban. „Ezek a számok, köztük a rabságot jelölő 79 év azt is mutatja, hogy milyen drágán mérték szülőföldünkön azt, ami minden ember számára a legelemibb szükségletek legfontosabbika" – mondta az RMDSZ elnöke.

Hangsúlyozta, hogy a szabadság kérdése mindig időszerű. Nyomatékosította: minden nemzedéknek meg kell vívnia a maga szabadságharcát, hiszen minden nemzedék elé tornyosulnak olyan kihívások, amelyek veszélybe sodorják az egyén és a közösség szabadságát.

"Ahol nincs szabadság, ott előbb-utóbb gyökeret ereszt az önkény, az ezerarcú önkény, amely minden korban és minden társadalomban könnyen fölüti a fejét"; mondta, majd példaként említette a romániai magyarságot ért különböző jogfosztásokat, így például az anyanyelvhasználat és a nemzeti jelképek használata miatt kirótt bírságokat, az anyanyelvű oktatás korlátozását, a közösségi vagyon visszaállamosítási kísérletét. Úgy vélte, ezek mind újabb próbálkozások arra, hogy kevesebb szabadsága legyen a romániai magyarságnak.

Rámutatott: a szoborcsoport viszontagságos élete megtanította arra a romániai magyarokat, hogy nem hátrálhatnak meg.

(MTI)