Most akkor Trump tényleg megépíti a falat?

Donald Trump aláírja a szövetségi kormányzat működését biztosító törvényt, ezzel egy időben pedig rendkívüli állapotot hirdet, hogy az Egyesült Államok nemzeti vésztartalékából építhesse meg a mexikói határra tervezett falat – adtuk hírül csütörtökön.

Trump legnagyobb kampányígérete volt a fal megépítése, a kongresszusi republikánus vezetők és az elnök gyengekezűsége miatt azonban több mint két évvel az elnökválasztás után sem kezdődött el az érdemi munka.

Negyven mérföld teljesítmény

Mint arról lapunk is beszámolt, Trump – feltehetően a háborgó szavazóbázis nyomására –

aminek bő egy hónapos kormányzati leállás lett a következménye. Január 8-án aztán az elnök az Ovális Irodából, főműsoridőben intézett beszédet az amerikaiakhoz, amiben a déli határon kialakult „humanitárius és biztonsági válságról” értekezett, a következő hetekben pedig a rendkívüli állapot belengetésével igyekezett megállapodásra bírni a demokratákat.

Január 25-én aztán megegyezés született a kormányzat újraindításáról, jóllehet csak három hétre. Trump azt ígérte, ha nem sikerül „korrekt megállapodást” összehozniuk az ellenzékkel a fal finanszírozásáról, vagy újra leáll a kormányzati munka, vagy rendkívüli állapotot fog kihirdetni.

Az elnök jobboldali kritikusai már ekkor azt állították, hogy az egész csupán színjáték, Trump eljátssza a hívei előtt, hogy harcol, miközben tanácsadói – és főképp a veje, Jared Kushner – hatása alatt egyre vesztesebb tárgyalási pozíciókba lavírozza magát. A bevándorlásellenes aktivistákat igencsak elkeserítette azt, hogy az elnök kijelentette: kacérkodik a gondolattal, hogy törvényessé teszi több millió illegális bevándorló helyzetét, igaz, csupán egy, a mostaninál nagyobb, a bevándorlással vagy „valami mással” kapcsolatos deal keretében. (A kampány alatt még azt ígérte, hogy nem lesz efféle „amnesty”, az illegális migránsokra deportálás vár.)

Trump évértékelője, mögötte Mike Pence alelnök és Nancy Pelosi demokrata házelnök

Hogy még inkább tetézze a populisták haragját, Trump az évértékelő beszédében – az előre megírt szövegtől elkalandozva – azt fejtegette, hogy

(2017-ben még kiállt a RAISE Act nevű törvénytervezet mellett, ami az érdemalapú bevándorlási rendszert bevezetve 50 százalékkal csökkentette volna a beérkezők számát, ezzel helyzetbe hozva a hazai munkavállalókat.)

Azon már inkább csak röhögtek a jobboldali twitterezők, hogy egy néhány nappal ezelőtt megtartott kampányrendezvényen, amin Trump is részt vett, az emblematikus „Build The Wall" szlogent „Finish The Wall”-ra (Fejezzük be a falat) cserélték a szervezők.

Nézzük a tényeket: az amerikai-mexikói határ 1954 mérföld hosszú, Trump korábban azt mondta, hogy egy ezer mérföldes falat szeretne, egyes helyeken ugyanis a földrajzi adottságok miatt nem szükséges a fizikai akadály építése. Az elnök utasítására az építendő fal nyolc prototípusát készítették el, ezek alapján azonban nulla mérföldnyi fal készült el. Trump csupán azt mutathatja fel, hogy a 654 mérföldnyi, eddig is létező fizikai akadály bizonyos szakaszait – nem kevesebb mint negyven mérföldet! – kicserélték, új szakaszok azonban nem épültek ezek mellé.

Veszélyes elemek

Február 11-én aztán a republikánus és a demokrata tárgyalók nyélbe ütöttek egy megállapodást, aminek értelmében 1,375 milliárd dollár jutna arra, hogy a Rio Grande völgyében kiépítsenek 55 mérföldnyi kerítést. Továbbra is kérdés volt azonban, hogy az eredetileg 5,6 milliárdot követelő Trump aláírja-e így a törvényt: újságíróknak azt nyilatkozta, hogy nem elégedett a megállapodással.

Csütörtökön olyan hírek is szállingóztak, hogy az elnök szignója ezúttal is elmarad. Aztán Mitch McConnell, a szenátusi republikánus többség elnöke a Szenátus ülését megszakítva bejelentette: beszélt Trumppal, aki hajlandó aláírni a törvényt, azonban ezzel párhuzamosan rendkívüli állapotot is elrendel. McConnell, aki korábban a rendkívüli állapotról le próbálta beszélni az elnököt, hozzátette: kiáll Trump döntése mellett.

A bevándorlásellenes tábor azonban mégis elégedetlen. Az kisebb gond, hogy az ellenzék rögvest bíróság előtt fogja megtámadni az elnöki rendeletet, a kormányzat pedig nehezen fogja bizonyítani azt, hogy a falépítés csak a hadsereg igénybevételével lehetséges.

Sokkal nagyobb probléma az, hogy a törvény, amit Trump aláír majd, olyan kitételeket tartalmaz, amelyek mindent szolgálnak, csak a határ biztosítását nem. (Jegyezzük meg: egy 1169 oldalas törvényről van szó, a demokraták pedig a beterjesztés után néhány órával már kierőszakolták a szavazást, így igazán alapos áttekintésre és mérlegelésre nem is kerülhetett sor. A törvényszövegen dolgozó kétpárti bizottság egyik republikánus tagja egy órát kapott arra, hogy elolvassa az egészet, ezért nem is írta alá azt.)

A törvény értelmében csak a Rio Grande völgyében, a nemzeti parkokon kívül eső területeken lehetne kerítést húzni, ráadásul a helyi vezetők megvétózhatnák az építést. Vegyük ehhez hozzá, hogy a szóban forgó körzetek – a bevándorlásnak köszönhetően – kőkeményen demokrata vezetéssel bírnak, és rögtön megértjük, hogy a törvény finoman szólva ingatag talajra helyezi a kerítésépítést. (Nem meglepő módon az arizonai, konzervatívabb megyékben nem is finanszírozzák)

Ennél is súlyosabb az a paragrafus, ami megtiltja azon illegális bevándorlók deportálását, akik „potenciálisan” gondot viselnek egy kíséret nélkül Amerikába érkezett kiskorúra, vagy akár csak egy háztartásban élnek vele. Egy bevándorlásellenes szervezet képviselője úgy véli, százezrek eshetnek bele ebbe a meghatározásba. Arról nem is beszélve, hogy az MS-13 nevű bűnszervezet elfogott tagjainak 30-40 százaléka kíséret nélküli kiskorúként jutott be az országba.

Nem nehéz látni a következményeket:

így védve magukat a deportálás ellen. A törvény emellett a szezonális vendégmunkások számát is megkétszerezi.

A Képviselőház magyar idő szerint péntekre virradóra elfogadta a törvényt, a jobboldal ellenérzéseit azonban jól jelzi, hogy 109 republikánus nemmel szavazott.