Franciaországban 2035 körül csökkenhet az atomenergia a felére a lakossági energiaellátásban

Ez a francia segélypogram akkora seftnek nèz ki, mint a gyarmatosítàs és gyarmati adó szedése.

"Franciaországban 2035 körül csökkenhet az atomenergia a felére a lakossági energiaellátásban" Ha már a franciák sem forszírozzák az atomot, akkor nagy gáz van körülötte.

Annyira nyilvánvaló, hogy a szén-földgáz-olaj (magyarul fosszilis)-lobbi áll mögötte. Nyilván utálják, hogy az atommal jó olcsón jó sok áramot elő lehet állítani, míg ők kurva sok haszontól esnek el. Nosza, vesztegessük meg a hülye politikusokat meg még hülyébb újságírókat, oszt lesz lóvénk - gondolják.

A Francia Tudományos Akadémia állásfoglalásának további fontosabb megállapításai: Az aktuális viták alapján az állampolgárok akár arra a téves következtetésre is juthatnak, hogy a megújuló energiaforrások tömeges fejlesztésének köszönhetően az atomenergia és fosszilis energiaforrások feleslegessé válnak, azoktól meg lehetne örökre szabadulni. Nincs egy egyetemesen ajánlható, kizárólagos energiapolitika; minden országnak a földrajzi és klimatikus adottságaihoz igazodva kell a megfelelő energiamixet kialakítania: például Québec tartomány Kanadában könnyedén képes a tartomány villamosenergia-igényének 98 százalékát vízerőművek segítségével biztosítani, de ebből nem következik, hogy más államok adottságai is megfelelőek lennének ehhez. A vállalások meghatározása során a valóságot kell alapul venni: a szél- és naperőművek névleges teljesítménye alapján félrevezető döntést lehet hozni, mivel Franciaországban az éves kihasználtságuk 23%, illetve 13%. Mivel időjárásfüggő, szakaszosan termelő erőművekről beszélünk, a rendszerirányítóknak szükséges gondoskodni a lakosság azon időszakokban történő ellátásáról is, amikor szél- és napenergia-termelés nem áll rendelkezésre. Egy európai szinten összekapcsolt villamosenergia-hálózat sem képes megoldani ezt a problémát, mivel Európa-szerte egyszerre van éjszaka és az anticiklonok hatása is gyakran a szomszédos országokkal egyidejűleg jelentkezik. Az ipari mértékű áramtárolás nem megoldott: a francia szivattyús tározós erőművek nem rendelkeznek szabad kapacitással. Két napi villamosenergia-fogyasztás (kb. 2,85 TWh) tárolásához a Tesla által is alkalmazott lítium-ionos tárolási módszer mellett legalább 12 millió tonna akkumulátorra lenne szükség, amelynek előállítása 360 ezer tonna lítiumot igényelne. (Ez azért is különösen ambíciózus, mivel évente a világon 40 ezer tonna lítium kerül kitermelésre.) Ha minimalizálni szeretnénk a black-out kockázatát, a villamosenergia-hálózat stabilitását erősíteni szükséges az ingadozó termelők váratlan és gyors terhelésváltozása következtében. Egyetlen ország sem képes - a megfelelő tárolókapacitások hiányában - a megújuló termelők integrálására szabályozható és megfelelő kapacitású víz-, hő-, illetve atomerőművek nélkül.