A Zeman, a tudós, a popzenész meg a többiek: kit választ elnöknek Csehország?

Január 12 és 13-a között újra az urnák elé járulhatnak a cseh választópolgárok: Csehországban ugyanis októberben már tartottak parlamenti választásokat (erről szóló körképünket itt olvashatják), de a csehek a köztársasági elnök személyéről is közvetlen úton döntenek. Így történhetett, hogy az októberben nagy aránnyal bizalmat kapó (és a többségi kormányzással azóta is sikertelenül próbálkozó) milliárdos üzletember, Andrej Babiš választási győzelme után ezúttal a regnáló elnök, Miloš Zeman, illetve többi ellenfele között dönthetnek a derék csehek.

*

Nagy a tét

Babiš győzelme és az új cseh képviselőház összetétele a feje tetejére állította az addig kissé langyosabb ottani politikai életet. A hagyományos pártok háttérbe szorultak, és hiába volt a rendszerváltás utáni Csehország elitjének meghatározó szereplője Andrej Babiš, elitellenes retorikára alapozó kampányával könnyű győzelmet aratott megroggyant ellenfeleivel szemben.

Az elnökválasztás kampánya a jelenlegi állás szerint nem ígér ekkora átrendeződést, ahogyan a cseh elnökök jogköre sem olyan széles, mint a kormányé vagy épp a miniszterelnöké. Mégis, a helyi politikai életben jelentős tétje van, ki az elnök személye. Például több vezető tisztségviselőt is joga van kinevezni, az EU-val és a NATO-val alakított viszony kialakításával kapcsolatban is kulcsszerepe van. Mindemellett jelentős hatást gyakorol a közéletre és a közbeszédre. De ami a jelenlegi helyzetben a legfontosabb: jelentős beleszólása van egy megalakítandó kormány összetételében, mielőtt az elkezdhetné a munkáját.

Két forduló, kilenc jelölt, egy nyertes

Jelöltekből ennek megfelelően nincs hiány – kilencen indulnak az elnöki székért. És hogyan is döntenek erről a cseh választók? Két fordulóban: az elsőt most pénteken és szombaton tartják, ahol még mindegyik kandidát összeméri az erejét. Győztest ugyanakkor csak akkor hirdetnek, ha egy jelölt rögtön többséget tud szerezni. Amennyiben ez nem sikerül, a két legtöbb voksot összegyűjtő szerepelhet a január 26. és 27. között megrendezett második körben. Itt már egyszerűen az győz, aki a legtöbb szavazatot gyűjti.

A jelenlegi közvélemény-kutatások szerint az első fordulóból szinte biztosan a jelenlegi elnök, Miloš Zeman kerülhet ki győztesen. Ennek pedig az az Andrej Babiš örülhet a legjobban: a miniszterelnök köztudottan bírja a 73 éves államfő szimpátiáját, így pedig Babiš a cseh alkotmányi előírások ellenére Zeman kegyelméből vezethet kisebbségi kormányt. Nem valószínű, hogy a többi elnökjelölt ilyen megengedő lenne a milliárdost érintő korrupciós vádakkal kapcsolatban sem: a kormányfőt ugyanis jelenleg csakis mentelmi joga védi meg attól, hogy csalás miatt nyomozás induljon ellene: a vád a miniszterelnök állítólag 2 millió euró értékben adott EU-s támogatást egy általa üzemeltetett dél-prágai farmnak, és konferenciaközpontnak. 

Babiš tehát a legnagyobb örömmel venné, ha a csehek még egy elnöki turnussal ruháznák fel az elnököt, ám közel sem biztos, hogy a kisebbségi kormány miniszterelnöke a szavazás után is ennyire fog örülni. Zeman előnye ugyanis hiába tetemes, az állás könnyedén megváltozhat, a legfőbb kihívó pedig Jirí Drahos, a cseh tudományos akadémia korábbi elnöke. Kettejükön kívül pedig még ott van hét további jelölt, így pedig Zeman támogatói csak a legnagyobb kisebbséget alkotják, a többség leváltaná az elnököt. De kik is a péntek-szombati választás fő esélyesei? A Mandiner sorba vette őket, és mutatja a velük kapcsolatos, legérdekesebb részleteket.

Az Elnök: Miloš Zeman

A 73 éves Zeman a második legidősebb a jelöltek sorában. Az egészségi állapotáról szóló pletykák ennek megfelelően már nem is igazán pletykák, mintsem a közbeszéd nyílt tárgyai: a köztársasági elnök láncdohányos, alkoholfüggősége, súlyos cukorbetegsége pedig járását is megnehezíti. Ennek ellenére orvosai azt mondták, még alkalmas egy második elnökségre.

De az egészségi állapotánál fontosabb az, ami 2013 és 2018 között első elnöki ciklusában a nevéhez kötődött. A szociáldemokrata pártot nyolc éven át vezető, és azt 1998 és 2002 között győzelemre vezető baloldali politikus karrierjét lelkes eurokrataként és föderalistaként kezdte. Végül 2007-ben kilépett a CSSD-ből, öt évvel ezelőtt megnyerte az első közvetlen elnökválasztást Csehországban, azóta pedig a cseh politikai élet meghatározó és szórakoztató – ámde nagyon is megosztó – személyiségévé vált.

Nevéhez ugyanis számos botrány fűződik. Sokan úgy vélik, hogy Zeman Vlagyimir Putyin trójai falova Európában, aki túlságosan is közeli viszonyt ápol Kínával és folyamatosan uszít a muszlim bevándorlók ellen – természetesen bármilyen hasonlóság a magyar politikai élet egyes szereplőivel csakis a véletlen műve lehet. Elnöksége nem így indult: bár a nagyvárosi értelmiség sosem hordozta tenyerén, valamelyest megnyugodtak, mikor Zeman egyik első intézkedéseként kitűzette az Európai Unió zászlaját az elnöki palotára – ezt elődje, Václav Klaus hosszú évekig nem volt hajlandó megtenni.

Emlékezetes volt például, ahogy Vlagyimir Putyinnal való pekingi beszélgetése során az eseményen résztvevő újságírók „likvidálásával” viccelődött. Zeman hevesen támadja a muszlim bevándorlást is, és ha egy jó beszólásról van szó, az elnököt a burkák témakörében sem kellett félteni. Egy 2015-ös beszédében a teljes testet takaró viseletről így nyilatkozott: „El fog veszni az asszonyaink szépsége, mert burkákba rejtik őket...bár végülis tudnék pár nőt mondani, akik számára ez fejlődés lenne”. Emellett köztudottan nem túl megengedő az iszlám vallással szemben, amit „anti-civilizációnak” és a „halál vallásának” is nevez.

És hogyan kampányol az államfő az újraválasztásért? Sehogy – legalábbis ő ezt állítja. Mikor tavaly márciusban bejelentette indulását az idei elnökválasztáson, egyúttal megígérte, hogy semmilyen kampányt nem fog vezetni, nem fog nyilatkozni ellenfeleiről, ahogyan vitázni sem áll le velük. Ennek megfelelően Zeman nem is vett részt a csütörtök este megrendezett, jelöltek között tartott tévévitán (bizony, ott még él és virul a televíziós vita műfaja), mondván, hogy az ott neki feltett kérdéseket „már mind megválaszolta vagy tízszer”, minek is válaszolná meg tizenegyedjére is. 

Azonban hiába nem kampányol, az elnök tevékenységét nehéz lenne másként, mint egy permanens politikai kampánynak értelmezni. Miloš Zeman kampány nélküli kampánya az első fordulós győzelemhez szinte kizárt, hogy elég lesz, ott a szavazatok 42,5-45 százalékára számíthat. De hiába még mindig ő a legnépszerűbb jelölt, a második fordulóban már van félnivalója: ha ellenzéke képes összezárni, akkor Zeman a nyugdíjas éveit valószínűleg már nem a cseh elnöki palotában töltheti el.

Az akadémikus: Jiří Drahoš

Arra a kérdésre, hogy miért is olyan labilis Zeman pozíciója, annyi lehet a válasz, hogy „Jiří Drahoš”. A 68 éves kémikus 2009 és 2017 között vezette a cseh tudományos akadémiát, tavaly márciusban pedig egészen váratlanul toppant be a politikai színtérre.

A magát centristának tekintő Drahoš lényegében Zeman szöges ellentéte: nem folytat provokatív kampányt, a Putyinnal való barátkozás helyett pedig a választásba való orosz beavatkozás lehetőségére hívta fel a figyelmet. Az ex-akadémikus újságírói szemmel nem is olyan hálás téma, mint a regnáló elnök: burkák helyett arról beszél, hogy egyesítené a cseh társadalmat, hogy védené a környezetet, vagy törődne azokkal, „akik már nem tudnak gondoskodni magukról”. Szorosabbra fogná a kapcsolatot az Európai Unióval, ugyanakkor úgy vélte, az uniónak nem kéne „szükségtelen szabályozásokat” kényszerítenie tagállamaira. Az elnökről úgy nyilatkozott, „a fejétől bűzlik a hal”, és azt is kifejtette, vissza szeretné állítani Csehország „morális tekintélyét” mind elnöki szinten, mind a parlamentben és a kormányban.

A Guardiannak adott interjújában kijelentette, ha megválasztják, nem fogja engedni, hogy Andrej Babiš miniszterelnökként folytassa – pont a fentebb említett, ellene felmerülő korrupciós vádak miatt.

Az első fordulóban támogatottsága 27-28 százalékos, de könnyen lehet, hogy februárra Csehország köztársasági elnökét Jiří Drahošnak fogják hívni: a közvéleménykutatások szerint ugyanis ha bejut a második körbe, összezárhat mögötte a Zeman-ellenes réteg. Ez a felmérések szerint azt jelentené, hogy az akadémikus január végén 48,5 százalékot kaphatna, szemben Zeman a második körben várható 44 százalékos eredményével.

A polihisztor: Michal Horáček

A harmadik legnépszerűbb jelölt szinte mindenhez ért, és most az elnökségbe is szeretne belekóstolni: Michal Horáček vállalkozó, költő, író, antropológus, újságíró és zenei producer. Volt már a „Cseh Popzenei Akadémia” elnöke, zsűrizett tehetségkutatóban, de fogadási irodát is alapított.

Politikai nézeteit tekintve akár a tökéletes liberális jelöltet is megtestesíthetné: támogatja a homoszexuális párok számára az örökbefogadást, a menekültválságról úgy nyilatkozott, hogy „a migrációval szembemenni olyan, mintha az eső ellen tiltakoznánk”.

Ugyanakkor elutasította a kötelező kvótákat, és az iszlám és a nyugati kultúra eltéréseire hívta fel a figyelmet: „nem szeretném, ha mecset épülne Csehországban. Hatalmas különbséget látok a mi kulturánk, és a muszlim bevándorlók kultúrája között”. Horácek bár az Európai Unió támogatója, kifejtette, nem ellenezne egy népszavazást a kilépésről.

A jelölt szerint „a prágai kastélyt ki kell pucolni”. Úgy nyilatkozott, az elnöki lakosztálynak olyannak kellene lennie, mint egy kirakatnak, mely az átláthatóság mintaképe lenne az országban. Szólamai úgy tűnik, ha a győzelemre nem is, de egy tisztességes harmadik helyre elegendőek lehetnek. Az első körben a szavazatok 10-12 százalékára számíthat, de ha mégis ő lesz Zeman kihívója, akkor alulmaradhat a regnáló elnök ellenében – ha csak kettejük között lehetne dönteni, a felmérések szerint a választók szűk többséggel inkább a jelenlegi elnököt választanák meg.

Az exkormányfő: Mirek Topolánek

A mérsékelt jobboldali Polgári Demokrata Párt (ODS) színeiben 2006 és 2009 között már vezette az országot Mirek Topolánek, és most az elnökségért folytatott harcba is beszállt. Igaz, nem siette el bejelentését – csak tavaly novemberben szállt be a küzdelembe, viszont maga mögött tudhatja a második legnagyobb cseh parlamenti párt, az ODS támogatását.

Érdekesség, hogy Zemanon kívül csak Topolánek rendelkezik komolyabb politikai múlttal. A korábbi miniszterelnök magát liberális konzervatívnak tatja – értékeiben a konzervativizmust, gazdaságpolitikájában pedig a liberalizmust képviseli. Pragmatikusan viszonyul az Európai Unióhoz, ellenzi az euró bevezetését és a migránskvótákat. Topolánek többször is felszólalt a multikulturalizmus ellen, mely véleménye szerint „megöli Európát”. Szerinte az iszlám politikai szárnyát egyúttal be kéne tiltani Európában.

Talán a többi jelölthöz képest túlságosan mérsékelt megszólalásai, talán a politikában elhasználódott neve miatt, de Topolánek nem tudott döntő tényezővé válni a kampányban: jelen állás szerint a voksok 4-6 százalékára számíthat csupán, második fordulós jelenléte így szinte kizárt.

A dalszerző, a Skoda-vezér és a többiek

A maradék öt jelölt együttesen is csak 10-12 százalékot kaphat, így az ő második fordulóba jutásuk teljesen esélytelen.

Pavel Fischer profi diplomata – 2003 és 2010 között Csehország francia nagykövete volt. Erősítené az EU, a NATO és az Egyesült Államok közötti kapcsolatot, és Babišnak is nekimenne: olyan jelölt a javaslata szerint nem lehetne miniszterelnök, aki ellen nyomozás folyik. A legemlékezetesebb botrány vele kapcsolatban, hogy egy tavaly decemberi vitában arról beszélt, nem nevezne ki homoszexuális bírót az Alkotmánybíróságba. Ezen kijelentéséért később elnézést kért. Fischer jelenleg a választók 5-7 százalékának támogatását bírja.

Marek Hilšer messze a legfiatalabb jelölt a mezőnyben – csupán 41 éves. Az egyetemi professzor és civil aktivista Hilser már 2016 nyarán bejelentette indulását az elnökválasztáson, de valós támogatottsága teljes rejtély: a közvélemény-kutatók között 2,5 és 9 százalék között lényegében mindenhová mérték már. Kampányának középpontjába az oktatást, az egészségügyet és különböző szociális ügyeket helyez.

Ha beszéltünk a legfiatalabb jelöltről, kerüljön sor a legidősebbre is: Vratislav Kulhánek 74 éves, az üzleti életből érkezett a politikába. 1997 és 2004 között a Skoda autógyár vezérigazgatója volt. Figyelemre méltó, hogy Kulhánek talán az egyetlen jelölt, aki kiáll a migránsok befogadása mellett: szerinte Csehországnak nem lenne probléma befogadni tízezer menekültet. Politikáját jelen állás szerint a választók 1-1,5 százaléka támogathatja.

Szinte mérhetetlen Jiří Hynek támogatottsága: a Cseh Védelmi és Biztonsági Szövetség elnöke körülbelül 1 százalékot szerezhet, és leginkább arról ismeretes, hogy a férfiak hadkötelezettségének visszaállítása mellett kardoskodik. Szerinte ugyanis a fiataloknak fegyelemre és kiképzésre van szükségük, ezért a középiskola után három hónapos katonai szolgálatot vezetne be.

Az utolsó helyen Petr Hannig zeneszerző áll, aki már 2002 óta kitartóan, de annál kevesebb sikerrel próbál bekerülni a cseh felsőházba. Legjobb eredménye 2010-ből való, ekkor az ötödik helyen végzett az egyik választókörzetben. Ezen eredmény megismétlésére most vajmi kevés esélye van, Hannig támogatottsága a legnagyobb jóindulattal is alulról súrolja az 1 százalékot.

Szombaton minden kiderül – vagy mégsem

Szombat délután már számíthatunk a legelső exit pollok megjelenésére az első forduló eredményéről, de

Hiszen a jelenlegi adatok ismeretében szinte kizárt, hogy a 73 éves elnököt az első fordulóban rögtön többséggel válasszák meg – habár az is igaz, hogy ilyen jóslatokba bocsátkozni Donald Trump megválasztása után igencsak veszélyes.

Mégis, ha minden a papírforma szerint halad, – vagyis Zeman könnyedén elviszi az első fordulót, de Drahoš áll majd vele szemben a másodikban – akkor kiélezett harc kezdődhet a két jelölt között. Kérdés, hogy a karakteres, de megosztó Zeman képes-e több voksot hozni, mint a kimért akadémikus Drahoš, és az sem biztos, hogy a teljes Zeman-ellenes tábor képes lesz összezárni a második fordulóba jutó jelölt mellett. Viszont az egész biztosan kijelenthető, hogy sokkal nagyobb a tét, mint a két jelölt politikai viaskodása. A harc nyertese nemcsak arról dönthet, hogy merre haladjon tovább a cseh politika, hanem ítéletet mondhat Andrej Babiš kisebbségi kormánya felett is.

Ha Zeman marad, Babiš fellélegezhet, de ha Drahos, vagy kisebb eséllyel Horácek nyer, akkor bizony a korrupciós vádakkal szembenéző kormányfőnek jöhetnek el a nehéz napjai.