Az Obama–Biden–Harris külpolitika egy személyiségzavaros külpolitika
Soha nem tudni, hogy aki a vonalon van Washingtonból, az most Dr. Jeckyl vagy Mr. Hyde.
Mind Irak, mind Szíria területi egységét meg kell őrizi – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök és James Mattis amerikai védelmi miniszter szerdán. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem jöhet létre kurd autonóm terület egyik közel-keleti állam területén sem.
Meg kell őrizni mind Irak, mind Szíria területi egységét – értett egyet a kérdésben Recep Tayyip Erdogan török elnök és James Mattis amerikai védelmi miniszter a szerdai találkozójukon. Recep Tayyip Erdogan már napok óta élénk diplomáciai tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy megakadályozza bármilyen autonóm kurd terület létrejöttét a Közel-Keleten. Ennek érdekében a török elnök szerdán az amerikai védelmi miniszterrel is találkozott.
Az Anadolu állami hírügynökség az államfői hivatal közlésére hivatkozva arról számolt be, hogy Erdogan ankarai palotájában fogadta Mattist, és a 70 perces találkozón mindenekelőtt regionális témákat érintettek. A legégetőbb kérdés az iraki kurd autonómiáról szóló szeptemberi 25-i függetlenségi népszavazás ügye volt, de szóba került az észak-szíriai kurdok függetlenségi harca is.
Az kurd függetlenségi népszavazás ellen vannak
Recep Tayyip Erdogan török elnök és James Mattis amerikai védelmi miniszter szerdai ankarai találkozójukon egyetértettek abban, hogy meg kell őrizni mind Irak, mind Szíria területi egységét – jelentette a török sajtó. A megbeszélésen mindketten helytelen lépésnek tartották az iraki kurd autonóm régió szeptember 25-re tervezett függetlenségi népszavazását.
Erdogan hétfő este, jordániai látogatásáról hazatérve a repülőn újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy Törökország mindenáron megakadályozza, hogy kurd militánsok alkotta „terrorfolyosó” jöjjön létre Észak-Szíriában. A török elnök már akkor is értésre adta, hogy helyteleníti az észak-iraki kurdok által szeptember 25-ére tervezett függetlenségi népszavazást. Mint mondta: az esetleges referendum megrendezését Irak központi kormányának is jóvá kellene hagynia, ellenkező esetben a lépés az ország szétszakadásához vezet.
Washington sem tartja megfelelőnek a népszavazás időpontját, mert szerinte az hátráltatná az Iszlám Állam elleni küzdelmet Észak-Irakban. Mattis kedden előre be nem jelentett látogatást tett Irakban, és az ország északi részébe is elutazott. Az amerikai tárcavezető Erbílben találkozott Maszúd Barzani iraki kurd elnökkel, és hangot is adott az Egyesült Államok álláspontjának.
Inkább az arabok, mint a kurdok
Erdogan ugyanakkor nyugtalanságát fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy Washington fegyverekkel támogatja Észak-Szíriában az Iszlám Állam ellen a kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű milíciát. Ankara az YPG-t a Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szíriai szövetségesének tekinti a kurd szakadárok függetlenségért vívott harcában.
Ezzel szemben Washington számára mind létszámát, mind képzettségét tekintve az YPG a leghatékonyabb partner Szíriában az Iszlám Állam ellen. Az YPG a dzsihadisták visszaszorulásával jelentős területeket vont ellenőrzése alá az ország északi részében. A Milliyet című török napilap értesülése szerint a Pentagon mintegy 1300 kamionnyi fegyvert és lőszert küldött az YPG-nek az utóbbi hónapokban.
A találkozón Erdogan arra hívta fel a figyelmet, hogy az Iszlám Államtól megtisztított településeket az eredeti lakosságnak, tehát az araboknak kell visszaadni.
(MTI)