Az 1832-es választások óta össz-vissz egy elektor tette meg, hogy ellene szavazott annak a jelöltnek, akire szavaznia kellett volna. Több, mint valószínű tehát az esélye annak, hogy ez a lázadás kudarcba fullad.
„A világ kivár és azon tűnődik: vajon a »hitetlen« Elektori Kollégium elektorai fel akarják-e függeszteni Donald Trump megválasztását, és az Egyesült Államok 45. elnöke meggyőzött elég kollégájukat meggyőzte-e arról, hogy szavazzanak a lelkiismeretük szerint« hétfőn, és így döntsön az ügyben a Képviselőház?»
Mint a politikai játszmák általában, ez is bizarr volna. Az Elektori Kollégiumban 538-an ülnek. Idén 306 republikánus és 232 demokrata. Ahhoz, hogy nyerjen, egy elnökjelöltnek 270 szavazatra van szüksége. Más szavakkal: legalább 37 elektort kellene meggyőzni, hogy Trump helyett más jelöltre szavazzanak. Az 1832-es választások óta össz-vissz egy elektor tette meg, hogy ellene szavazott annak a jelöltnek, akire szavaznia kellett volna. Több, mint valószínű tehát az esélye annak, hogy ez a lázadás kudarcba fullad. Ami igazán ijesztő, az az, hogy egyáltalán szóba kerülhet mindez.
»Mi magyarázza Trump győzelmét?« – kérdezik folyamatosan a zavarodott újságírók és a megijedt progresszívek, a választások után még egy hónappal is. »Hogy történhetett mindez?« A válasz egyszerű: az embereknek szimpatikus volt, amit mondott, és rá szavaztak. Elég ember szavazott rá a megfelelő államokban ahhoz, hogy kormányzati rendszerünknek megfelelően ő gyűjtse össze az elnökséghez szükséges voksmennyiséget az Elektori Kollégiumban.
Ha nem tetszik, hogy ő nyert; üdvözlünk a kormányzati rendszerünkben – néha nyersz, néha vesztesz. Legkésőbb a hatvanas évek óta nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a progresszív baloldalon sokakat egyáltalán nem izgat a kormányzati rendszer. Egyes szabadságokat utálnak, hiába biztosítja azokat az Alkotmány. Nem szeretik a szuverén államok szövetségi rendszerét sem, ami megfosztja őket attól a centralizált, központi hatalomtól, amit igényelnek maguknak. És leginkább nem szeretik, hogy ez a rendszer lehetővé teszi, hogy néha republikánusok is nyerjenek. Számukra ez sértés a politikai filozófiájukra nézve, ami szentesít mindent, ami a liberálisok csinálnak és hisznek, valamint átokkal sújt mindent, amit a konzervatívok tesznek és hisznek.”
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az USA nem fogja jó szemmel nézni.
Trump szombaton figyelmeztette Iránt, hogy súlyos csapásra készüljenek.
Az egykori német kancellár szerint a katonai szerepvállalás önmagában nem hozhat eredményt sem Ukrajna, sem Európa számára.
Nem kertelt az USA elnöke.
Innentől Trump térfelén pattog a labda.
Az Egyesült Államok és Izrael háborút indított Irán ellen, amely során célba vették az ország katonai képességeit, és a támadás első hullámában megölték a rendszer vezetőit – beleértve Ali Hámenei ajatollahot is.
Kaja Kallas szerint máshogy nem lehet legyőzni az „orosz imperializmust”.
