Csehország nem csatlakozik ahhoz a levélhez, amelynek aláírói kifogásolják az Északi Áramlat gázvezeték kapacitásának megduplázását – döntött a cseh kormány szerdán. Az Európai Bizottságnak címzett levélben az aláírók úgy fogalmaznak, hogy nem szolgálja az Európai Unió érdekeit, és Ukrajna további destabilizálódásához vezethet az Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítése.
Csehország nem csatlakozik ahhoz a levélhez, amelynek aláírói kifogásolják az Északi Áramlat gázvezeték kapacitásának megduplázását – döntött a cseh kormány szerdán.
A Reuters hírügynökség november 27-én közölte, hogy tíz európai uniós tagállam, köztük Magyarország kormánya közös levélben kifogásolta az Oroszországot és Németországot összekötő gázvezeték, az Északi Áramlat kapacitásának tervezett megduplázását.
„A levél még nem lett elküldve, pontos tartalma és megfogalmazása folyamatban van” – reagált a Reuters közlésére a prágai ipari és kereskedelmi minisztérium.
Az Európai Bizottságnak címzett levélben az aláírók úgy fogalmaznak, hogy nem szolgálja az Európai Unió érdekeit, és Ukrajna további destabilizálódásához vezethet az Északi Áramlat-2 gázvezeték megépítése. A tíz aláíró ország szerint a projektet a legszigorúbb felügyeleti ellenőrzés alá kell vonni, és az Európai Tanács decemberi ülésén külön vitát kell lefolytatni róla.
Túl kemény
Jan Mládek azt mondta, hogy Prágát Vazil Hudák szlovák ipari miniszter kérte fel a levél aláírására. Mládek szerint Szlovákia és további hat uniós tagállam hétfőn levelet intézett Maroš Šefčovičhoz, az Európai Bizottság alelnökéhez, amelyben rámutattak: a projekt megvalósítása negatívan hatna az érintett országok és az egész régió energiabiztonságára. Prágai közlés szerint a levelet eddig Szlovákia, Lettország, Litvánia, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Románia írta alá.
Mládek azt állította, hogy a levél tervezetének megfogalmazása a csehek szerint „túl kemény”. „Tárgyaltunk róla a szlovák minisztériummal, de nem sikerült megállapodnunk” – jelentette ki a miniszter, aki a témát a kormány elé terjesztette.
Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök korábban bírálta az Északi Áramlat tervezett bővítését. A kormányfő akkor azt mondta, hogy az Északi Áramlat kapacitásának megduplázása destabilizálhatja Ukrajnát, mert jelentős bevételektől esne el. A tervek ellen leginkább Szlovákia tiltakozik, amely jelentős pénzeket szed a gáztranzitért, amelyektől a jövőben elesne.
Maradjon meg az ukrán vezeték is
Jan Mládek úgy vélte, hogy a projektnek vannak jó és rossz oldalai is. Csehország azt szeretné, ha a jövőben legalább minimális mértékben fennmaradjon az Ukrajnán keresztül vezető gázvezeték is, hogy Csehország ne legyen egyetlen útvonalra utalva.
„Csehországnak érdeke, hogy két működő gázszállítási útvonalat tudjon használni Oroszországból” – szögezte le a cseh szakminiszter a kormány ülése utáni sajtóértekezleten. Prága ugyanakkor nagy lehetőségeket lát TANAP elnevezésű azerbajdzsáni-törtök projekt megvalósításában, és a jövőben Azerbajdzsántól gázt és kőolajat is vásárolna.
Az Északi Áramlat-2 projekt részvényesi megállapodását szeptember elején írták alá a hat érintett cég vezetői. A Gazprom orosz gázipari vállalat, a holland-brit Shell, a német E.ON és a BASF/Wintershall, az osztrák OMV és a francia Engie (korábbi nevén a GDF Suez) azt tervezi, hogy két új, a már meglévő vezetékpárral azonos, évi 55 milliárd köbméteres szállítási kapacitású vezetékkel bővíti a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja Viborg és egészen a németországi Greifswaldig tart.
Az új vezetékpár kiépítésével Oroszország gyakorlatilag kiiktatná Ukrajnát, mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A Tisza Párt kecskeméti képviselőjelöltje, Molnár János már két éve kilépett munkahelyéről, hogy a Tisza Pártot támogassa. Az Ellenpont cikke most azt feszegeti, mi történt az elmúlt esztendőkben.
Energiazár, aranykonvoj és aktivált hazai hálózatok: összeáll a kép a magyar választásba történő külföldi beavatkozásról.
Egy gyors alku körvonalazódik, kérdés, ki fizeti meg az árát.
A videón katonai egyenruhát viselő, feltehetően Ukrajnához köthető személyek a Szabadság tér és az Országház április 12-re tervezett megtámadásáról egyeztetnek.
Óriási fordulat az uniós fővárosban! Miközben az Európai Bizottság dollármilliókat von meg a saját EU-párti propagandistáitól, a fősodratú sajtó is kénytelen volt fejet hajtani a magyar konzervatív agytröszt előtt. A Politico kerek perec leírta: az MCC megkerülhetetlen erővé vált Brüsszelben.
Bravúros siker a Szegedtől.
Most pedig síri csend honol a szerkesztőségekben.
Magyar Péter kendőzetlenül mondta ki: „g*ci nagy háború lesz”. A felvétel kiszivárgása után Tisza-szimpatizánsok tömegei fejezték ki csalódottságukat a párt közösségi oldalain, többen az ellenzéki tömörülés hitelességét és kommunikációját kérdőjelezték meg, sőt egyesek azt jelezték, hogy elbizonytalanodtak a választási részvételt illetően.
