A teljes lakosság 69, a CDU-szavazók 50 százaléka gondolja úgy, hogy a német kormány menekültpolitikájának hirtelen változásai azt jelzik, hogy Angela Merkel nem ura a helyzetnek. Egyes elemzők szerint a belügy- és a pénzügyminiszter támadja a kancellárt, mások szerint szövetségesként segítik a szigorítások bevezetésében.
A németek túlnyomó többsége a kormány menekültpolitikájának hirtelen változásaiból azt a következtetést vonta le, hogy Angela Merkel kancellár nem ura a helyzetnek – mutatta ki egy csütörtökön ismertetett felmérés, amit az N24 német hírtelevízió rendelt meg. Az Emnid közvélemény-kutató intézet adatai szerint a német lakosság 69 százaléka úgy véli, a kancellár elveszítette az ellenőrzést a kormány menekültpolitikájának formálása felett.
A CDU-szavazók fele sem bízik Merkel menekültügyi irányításában
Különösen erős ez a vélemény a szociáldemokrata párt (SPD) szavazóinak körében, ahol 70 százalék gondolja azt, hogy a kancellár már nem tudja irányítani a folyamatokat. A CDU/CSU pártszövetség szavazótáborában is erős ez a véleményáramlat, a konzervatív uniópártok támogatóinak 50 százaléka tapasztal kontrollvesztést a kancellárnál az N24 hírtelevízió megbízásából készült felmérés szerint.
Menekültek helyett oltalmazottak, aztán mégse
A német belügyminisztérium az utóbbi napokban több hirtelen fordulatot mutatott be a menekültpolitikában. Alig 24 órával azután, hogy múlt csütörtökön a koalíciós pártok – a CDU/CSU és az SPD – vezetői megállapodtak egy sor intézkedésben, a tárcavezető Thomas de Maiziere felvetette, hogy korlátozott jogokkal járó, úgynevezett oltalmazotti státust kellene adni a szíriai menedékkérőknek, és kiderült, hogy erre vonatkozóan már utasítást is adott a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnak (BAMF).
A belügyminiszter az SPD tiltakozása miatt végül visszavonta az utasítást, a napokban viszont az is kiderült, hogy adott egy másik utasítást is a BAMF-nak a szíriai menedékkérőkkel kapcsolatban, amely arról szólt, hogy a hivatal szakítson az augusztus óta követett gyakorlattal, és ismét vizsgálja meg, mely uniós tagország az illetékes az adott menedékkérő ügyében. Kiderült az is, hogy a kancellár és a kancelláriaminiszter hivatalosan nem kapott tájékoztatást egyik utasításról sem.
Merkel lenne a „kissé óvatlan síző”?
A politikai elemzők egy része szerint mindez arra utal, hogy az úgynevezett nyitott határok politikájához kezdettől fogva kétkedően viszonyuló belügyminiszter nyomás alá helyezi a kancellárt. Vannak, akik belső hatalmi harcként értelmezik a folyamatokat. Megjelent egyebek között az a feltételezés, hogy Thomas de Maiziere és Wolgfang Schäuble pénzügyminiszter a háttérben minden erővel arra törekedik, hogy irányváltásra, a menekültpolitika radikális megszigorítására kényszerítse Angela Merkelt.
Ezzel összefüggésben emlegetik Wolfgang Schäuble egy szerda esti beszédét, amelyben a pénzügyminiszter lavinához hasonlította a menekülthullámot, és azt mondta: lavinát akár egy „kissé óvatlan síző” is elindíthat azzal, hogy „a lejtő tetején megmozgat egy kis havat”, ami akár úgy is értelmezhető, hogy a miniszter szerint Angela Merkel bizonyos nyilatkozatai és gesztusai vezettek a menekülthullám augusztus vége, szeptember eleje óta tapasztalható fölerősödéséhez.
Riválisok vagy szövetségesek?
Mások szerint viszont mindez túlzás, és a kancellár azonnal menesztené bármelyik miniszterét, ha úgy érezné, hogy aláássa a kormány politikáját, ráadásul Thomas de Maiziere-t – aki kezdettől fogva, 2005 óta tagja a Merkel-kormányoknak – a legszorosabb szövetségesei között tartják számon. Inkább arról lehet szó, hogy a kancellár folytatni kívánja az október végén életbe lépett menekültügyi reformcsomaggal kezdett szigorításokat, de az ilyen irányú kezdeményezéseket nem személyesen tálalja a nyilvánosságnak és a törvényhozás (a Bundestag és a tartományi kormányokat képviselő Bundesrat) pártjainak. Ez egyebek mellett azért lehet célszerű, mert Angela Merkelnek saját pártja, a CDU mellett szinte az összes többi pártra is szüksége van nagyobb szabású kezdeményezések keresztülviteléhez: a Bundesratban a Zöldekre, a Bundestagban és a kormányban az SPD-re, a konzervatív pártszövetségben pedig a bajor CSU-ra.
*
Fotó: Német Szövetségi Kormány
Az iparági szereplők már a „karácsonyi vásárkultúra összeomlásáról” beszélnek a rendőrség által követelt biztonsági intézkedések kapcsán, amelyek nem előzmény nélküliek Németországban.
Dieter Romann a Weltnek beszélt a német határőrök mindennapjairól és az illegális migráció elleni harcról.
Németországban elnémítják a kritikus véleményeket, miközben az iszlamizáció egyre jobban terjed.
A németeken múlik a Signal sorsa.
Budapesti könyvbemutatóján a Szabadság c. memoár témái mellett Magyarországról is sokat beszélt a korábbi német kancellár.
Linda Antonia félrebeszélés nélkül megnevezte a probléma okát.
Aranyosi Péter igyekszik magát áldozatként beállítani.
Látvány- és botránypolitizálás jellemzi a liberális pártot. Valódi érték- és érdekképviselet, szakpolitika nem kerül elő a Momentum Mozgalom repertoárjában.
