Földi László kimondta: Drasztikus következményei lehetnek Biden döntésének
A titkosszolgálati szakértő szerint az az egyetlen esélyünk, hogy két hónap múlva Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke.
Az Egyesült Államok nyomást fog gyakorolni azokra az országokra, köztük Magyarországra is, amelyek ellenzik az Oroszország elleni szankciókat – jelentette ki Victoria Nuland. Az USA csak akkor fog enyhíteni a szankciókon, ha a minszki egyezmény maradéktalanul teljesül.
Az Egyesült Államok nyomást gyakorol az Oroszország elleni szankciókat ellenző európai államokra – közölte kedden Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár-helyettes egy szenátusi meghallgatáson a Szputnyik orosz hírügynökség beszámolója szerint. A hírügynökség itt Magyarországot, Ciprust és Görögországot nevezte meg.
Az európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettes arról beszélt az amerikai szenátus külügyi bizottsága előtt, hogy az említett európai államokkal továbbra is kétoldalú tárgyalásokat fognak folytatni ezekről a kérdésekről. „A következő napokban és hetekben újabb látogatásokat fogok tenni néhányba ezen országok közül” – jelentette ki Victoria Nuland. Az államtitkár-helyettes emellett hangsúlyozta, hogy „ezen országok egyes, a nyilvánosság előtt hangoztatott aggodalmak dacára megszavazták a korlátozásokat az Európai Unió Tanácsában”.
A meghallgatáson demokrata és republikánus szenátorok egyaránt választ kértek arra a kérdésre, hogy miért nem szánta még rá magát Barack Obama kormánya arra, hogy védelmi fegyvereket szállítson Ukrajnának. Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának republikánus elnöke és Robert Menendez, a testület rangidős demokrata tagja hétfőn levélben sürgette, hogy a kormányzat haladéktalanul jelentésben tájékoztassa a kongresszust a fegyverszállításra vonatkozó terveiről. A keddi meghallgatáson Corker úgy vélekedett, hogy a késlekedés az Egyesült Államok szavahihetőségét veszélyezteti.
Nuland szerint a kormány még mindig mérlegeli ezt a kérdést, miközben különös figyelmet fordít arra, hogy betartják-e a Minszkben február 12-én aláírt tűzszüneti megállapodást. Az amerikai diplomata azt állította, hogy Oroszország az elmúlt napokban, az európai közvetítéssel létrejött fegyvernyugvást megsértve újabb tankokat, páncélozott szállító harci járműveket, nehéztüzérséget és rakéta-felszerelést küldött át az ukrán határon a szakadárok támogatására.
A diplomata egyben élesen bírálta kedden a Krím félszigeten és Ukrajna keleti részén uralkodó „terrort”, amely Washington szerint az oroszbarát szeparatisták és Moszkva számlájára írható.
„Bár Ukrajna békés, demokratikus és független nemzetet épít területének 93 százalékán, a Krím félsziget és az ország keleti része terror alatt van” – fakadt ki az államtitkár-helyettes a szenátus külügyi bizottsága előtt. Nuland egyúttal elítélte az Oroszország által 2014 márciusában elcsatolt Krím „törvénytelen megszállását” és az emberi jogok ottani megsértését, valamint azt a „rettenetes” erőszakot és fosztogatást, amelyet Oroszország és „szeparatista bábjai” követnek el Kelet-Ukrajnában.
„Ez a mesterségesen teremtett konfliktus, amelyet a Kreml tart az ellenőrzése alatt, amelyet orosz tankok és nehézfegyverek táplálnak és amelyet az orosz adófizetők finanszíroznak, több mint 6 ezer ukrán és több száz orosz fiatal életét követelte, akiket a Kreml küldött oda harcolni és meghalni egy olyan háborúban, amelyet a kormányuk letagad” – hangoztatta Nuland.
Az amerikai diplomata szerint az EBESZ-megfigyelők több száz esetben regisztrálták a február 15-én életbe lépett fegyvernyugvás megsértését. Nuland sürgette, hogy Kelet-Ukrajnában az elkövetkező napokban mindenhol lépjen életbe a tűzszünet, hogy az EBESZ-ellenőrök akadálytalanul mozoghassanak a konfliktuszónában, beleértve a szakadárok által ellenőrzött területeket, és hogy a szembenálló felek nemzetközi megfigyelés és ellenőrzés mellett vonják vissza nehézfegyverzetüket.
Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok csak akkor enyhít az Oroszország elleni szankciókon, ha az maradéktalanul betartja a minszki tűzszüneti megállapodást. Szavai szerint azonban ennek az ellenkezője igaz és Washington megkezdte a konzultációt európai partnereivel, hogy Moszkvát újabb gazdasági büntetőintézkedésekkel helyezzék nagyobb nyomás alá, ha az tovább szítaná a konfliktust Ukrajna keleti vagy más részein, nem teljesítené a minszki megállapodást, vagy újabb területeket ragadna el, mint Debalceve esetében.
A külügyi államtitkár-helyettes a múlt héten a képviselőház külügyi bizottsága előtt azt állította, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok oldalán több ezer orosz katona harcol. Moszkva tagadja, hogy katonailag beavatkozna a szomszédos ország területén zajló konfliktusba.