Fellélegezhet Magyarország Trump bejelentése után: ez még a NATO-kapcsolatra is hatással lesz
Jó hír érkezett Magyarország számára.
Ellentmondóan értékelték az orosz lapok a kelet-ukrajnai felkelők Mariupol elleni támadását. A Vedmosztyi szerint „Oroszország azt kockáztatja, hogy a nemzetközi közösség szemében a terrorizmus egyik fő támogatójává válhat”. A Kommerszantnak nyilatkozó szakértők szerint Oroszország lehet a vesztes az új helyzetben.
Fordulópontot jelenthet a Mariupol elleni támadás a délkelet-ukrajnai helyzetben – írta hétfőn a Vedomosztyi című orosz napilap. A Kommerszantnak nyilatkozó szakértők véleménye megoszlik a konfliktus megoldásához vezető útról. A „donyecki és luhanszki népköztársaságok hadműveleteinek támogatásával Oroszország azt kockáztatja, hogy a nemzetközi közösség szemében a terrorizmus egyik fő támogatójává válhat” – állapította meg a Vedomosztyi szerkesztőségi cikke.
A finn Sanoma Independent Media, az amerikai The Wall Street Journal és a The Financial Times közös kiadványa ezt arra alapozta, hogy az Azovi-tenger partján elterülő délkelet-ukrajnai város lövetésére való külföldi reagálás „kissé eltért” az eddigiektől. A Vedomosztyi szerint az Európa Biztonsági és Együttműködési Szervezet „sokáig nem vette észre a Délkelet-Ukrajnában jelen lévő orosz katonákat és haditechnikát”, most azonban „gyorsan megállapította, hogy a támadás a szakadárok által ellenőrzött területről indult ki”.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is arra szólította fel Oroszországot, hogy „hagyjon fel a fegyveresek támogatásával, és tartsa tiszteletben a nemzetközi kötelezettségvállalásokat”. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a délkelet-ukrajnai szeparatistáknak Moszkva által nyújtott politikai és közvetlen katonai támogatásáról beszélt, az Egyesült Államok és az Európai Unió pedig új büntetőintézkedéseket készítenek elő – írta az orosz lap.
A Vedomosztyi szerint a tavaly december végén még lehetségesnek tűnő délkelet-ukrajnai békefolyamat kudarcba fulladt. Alapvetően az a probléma, hogy Moszkva azt akarja, a szakadárok legyenek Kijev tárgyalópartnerei, s folytatja a próbálkozást, hogy legalizálja az önkényesen kikiáltott „donyecki és luhanszki népköztársaságokat”.
A Szergej Markov orosz politológus által elképzelt forgatókönyv szerint az úgynevezett – a két szakadár területet magába foglaló – Új Oroszország erői elfoglalják Mariupolt, majd Szlovjanszkot is, és erre a Nyugat keményen fog reagálni, de Harkiv és Odessza bevétele már arra kényszeríti „az ellenséget”, vagyis az ukrán hatalmat, hogy vegye figyelembe az orosz érdekeket. Kijevben elbukik a hatalom, és Ukrajna föderatív állam lesz, cserébe azért, hogy az oroszbarát erők ne foglalják el az ukrán fővárost – mondta a politológus a Vedomosztyinak.
Fjodor Lukjanov, az Oroszország a globális politikában című külpolitikai folyóirat főszerkesztője a Kommerszant című orosz napilapnak nyilatkozva úgy vélte, a Donyec-medencei helyzet kiéleződése azzal van összefüggésben, hogy kifulladt a minszki tárgyalási forma. Szerinte a „felkelők” a mostaninál rugalmasabb álláspontot akarnak kicsikarni a kijevi hatalomtól, és el akarják tolni a frontvonalat.
Szergej Oznobincev, a Stratégiai Értékelések Intézete nevű kutató cég igazgatója úgy látja, hogy a délkelet-ukrajnai szembenállás előbb vagy utóbb új tárgyalásokkal végződik. Előbb azonban a felek erősebb pozíciót akarnak elérni, és céljaik elérése érdekében nagyobb eszköztárra akarnak szert tenni. A szakértő éppen ezért a konfliktus továbbterjedésére számít. Szerinte ugyanakkor a vesztes Oroszország lesz, mert a Nyugat mindenféleképpen rá hárítja a felelősséget a szembenállás kiszélesedéséért.
Andrej Kortunov, az Orosz Külügyi Tanács nevű szervezet vezérigazgatója ugyanakkor úgy vélte, hogy korai lenne eltemetni a minszki folyamatot, mert nem zárható ki, hogy ahhoz visszatérhetnek a délkelet-ukrajnai szakadárok.