Egy több országon átívelő közvélemény-kutatás alapján a britek 51 százaléka kilépne az unióból. A franciáknak és a görögöknek a 47, míg a hollandok 42 százaléka hagyná el az EU-t. A kutatás eredményének külön aktualitást ad, hogy Nagy-Britanniában népszavazás tartását tervezik az EU-s tagsággal kapcsolatban.
A britek többsége kilépne az Európai Unióból a legújabb közvélemény-kutatás adatai szerint. A WIN/Gallup International globális piac- és közvélemény-kutató csoport több EU-tagállamban elvégzett felmérése alapján – amelynek részleteit a The Sunday Times című tekintélyes vasárnapi brit konzervatív lap ismertette – a megkérdezett britek 51 százaléka voksolna arra, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az unióból.
A kutatásba bevont országok közül Nagy-Britannia az egyetlen, ahol az EU-tagság feladását pártolók abszolút többségben voltak. Franciaországban és Görögországban 53, Hollandiában 58, Németországban 73, Olaszországban 75 százaléknyian mondták azt, hogy népszavazás esetén hazájuk EU-tagságának fenntartására voksolnának.
A kérdést brit szempontból különösen aktuálissá teszi, hogy a kormányzó brit Konzervatív Párt valóban referendumot tervez Nagy-Britannia EU-tagságáról. David Cameron brit miniszterelnök tavaly jelentette be, hogy ha a Konzervatív Párt kormányon marad a 2015 májusában esedékes parlamenti választások után, Nagy-Britanniában 2017-ig népszavazást tartanak a brit EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét az Európai Bizottsággal.
A tervezett tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna, és a brit választók e tárgyalások eredménye alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat. Az EU-bevándorlás mára a brit belpolitika első számú vitatémájává vált, és a többi EU-tagállamból – főleg a közép- és kelet-európai országokból – érkező munkavállalók nagy száma a legfőbb hivatkozási alapja az unión belüli szabad munkaerőmozgás korlátok közé szorítását szorgalmazó kormányzati megnyilvánulásoknak.
Cameron az elmúlt hetekben több nyilatkozatában is kijelentette, hogy a bevándorlás szigorításának kérdésében nem fogad el nemleges választ Brüsszeltől. A brit kormányfő többször hangoztatta azt a véleményét is, hogy nem lehet korlátlan jognak tekinteni az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgást. A bevándorlási szabályok szigorítása a Konzervatív Párt egyes veterán politikusai szerint is elengedhetetlen a brit EU-tagság fenntarthatósága végett.
Sir John Major volt miniszterelnök, aki 1990 és 1997 között állt a brit kormány élén, a BBC televíziónak nemrégiben kijelentette: véleménye szerint csaknem 50 százalék az esélye Nagy-Britannia távozásának az EU-ból, ha Londonnak nem sikerül reformokat elérnie a bevándorlás kérdésében. A tekintélyes konzervatív politikus szerint az EU-bevándorlás megfékezésére van szükség ahhoz, hogy a brit EU-tagság fenntartása mellett szóló érvekről meg lehessen győzni a brit választókat.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
A francia kormány a repülőjegyek után fizetendő adó háromszorosára emelését tervezi.
„Ha ezt a vörös vonalat valóban átlépik, akkor meg fogjuk szavazni a bizalmatlansági indítványt” – mondta a Nemzeti Tömörülés vezéralakja.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
A MÁV-csoportnál elrendelte a téli forgalmi eljárások alkalmazását, a rendkívüli helyzetekre reagálni tudó ügyeleti rend érvényesítését – tájékoztatott Hegyi Zsolt.
