Elmérgesedő viszony a britek és az unió között

Egyre indulatosabb szóváltássá fajul a brit kormány és az Európai Unió közötti vita a Brüsszel által követelt 2,13 milliárd eurós pótlólagos brit befizetés ügyében. A szombati brit sajtó egybehangzó értesülései szerint David Cameron miniszterelnök – aki előző nap egyértelművé tette, hogy London nem fogja kifizetni az összeget a december 1-jei határidőre – nem sok szövetségesre lelt a többi uniós társállam vezetői között.

A Financial Times című londoni gazdasági napilapnak egy uniós tisztviselő elmondta: Angela Merkel német kancellár a brüsszeli EU-csúcs zártkörű megbeszélésén „különösen nyers hangnemben” odavetette Cameronnak, hogy a brit kormányt nem érhette „derült égből villámcsapásként” a pótlólagos befizetési igény, és Londonnak fel kellett volna készülnie erre. Francois Hollande francia elnök a lap forrásai szerint arra szólította fel Cameront, hogy tartsa be a játékszabályokat.

Alexander Lambsdorff német liberális európai parlamenti képviselő, az EP egyik alelnöke szombaton a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette: az Európai Unió „elvárja”, hogy Nagy-Britannia befizesse a pótlólagos kötelezettségeit, „és a dolog itt véget is ér”. Hozzátette: mindenkinek be kell fizetnie kötelezettségeit, és ha valamelyik tagországnak jobbak a növekedési mutatói, „abból logikusan következik”, hogy több pénzzel kell hozzájárulnia az EU-költségvetéshez. Lambsdorff szerint ezt mindegyik tagország elfogadta.

Az egyébként is igen feszült brit-EU viszonyt terhelő újabb konfrontáció előzményeként az EU-bizottság közölte a brit kormánnyal, hogy a tagországok bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) statisztikai elszámolásában eszközölt - főleg a „láthatatlan” gazdaság egyes elemeinek bevonását célzó – változtatások miatt Nagy-Britannia 1,676 milliárd fontnak megfelelő egyszeri összeget köteles befizetni az EU-költségvetésbe, figyelembe véve azt is, hogy a brit gazdaság az elmúlt években az eddig becsültnél - és a többi uniós gazdaságnál is – jobb teljesítményt nyújtott. Az Európai Bizottság által most követelt összeg gyakorlatilag visszamenőleges pótbefizetés lenne a 2002-2013-as időszakra.

Az átdolgozott elszámolási szabályok alapján messze Nagy-Britanniát sújtaná a legnagyobb pótlólagos befizetési kötelezettség, a Brüsszel által követelt összeg ugyanis az éves brit EU-költségvetési hozzájárulás 20 százalékának felel meg. Londonban csak fokozza az indulatokat, hogy mások mellett Franciaország és Németország visszatérítést kap ugyanezen felülvizsgált elszámolási rendszer alapján.

David Cameron az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezlete után tartott sajtóértekezletén „teljesen elfogadhatatlannak” nevezte a követelést, és az EU-ra célozva kijelentette, hogy „így nem lehet viselkedni” az egyik legnagyobb nettó befizető tagországgal szemben. Ha valaki arra számít, hogy London átutalja ezt az összeget december 1-jéig, a Brüsszel által megállapított határidőig, „azt kellemetlen meglepetés fogja érni (...) ez ugyanis nem fog megtörténni” – fogalmazott igen indulatos nyilatkozatában a brit kormányfő.

Szombaton a kormányzó brit Konzervatív Párt legtekintélyesebb képviselői is felsorakoztak Cameron mögött. Sir Malcolm Rifkind egykori külügyminiszter, az egyik legismertebb tory veterán „nevetségesnek” minősítette azt az elvárást, hogy London „hirtelenjében fizessen be 2 milliárd eurót”. Sir Malcolm az uniós statisztikai hivatal „baklövésének” nevezte az ügyet, hozzátéve: az Európai Bizottság „jellemző módon” nem mérte fel előzetesen az ügy politikai jelentőségét. Rifkind szerint mindazonáltal várható, hogy valamilyen ésszerű kompromisszum születik a vitában.

A szombati brit lapok felvetik George Osborne pénzügyminiszter felelősségét is. Osborne ugyanis egybehangzó értesülések szerint már kedden tudott a várható brüsszeli követelésről, ám – a Financial Times szerint egyelőre nem ismert okokból – „nem riasztotta” Cameront, aki a brüsszeli csúcsértekezletre utazva értesült az ügyről.