Putyin nem tett üres ígéreteket: Washington lépésén múlik a világ sorsa
Az orosz elnöki sajtótitkár szerint Moszkva „világosan bemutatta” egy lehetséges válaszlépés körvonalait.
A Moszkva-barát szakadárok teljesen ellenőrzésük alá vonták Luhanszkot, miután az utolsó ukrán katonai egység is elhagyta a kelet-ukrajnai várost. Közben büntetőeljárás indult egy dezertőr zászlóalj parancsnoka ellen, akinek az emberei elhagyták a harcteret a Donyeck-medencében. Pénteken tűzszünet jöhet.
A Moszkva-barát szakadárok teljesen ellenőrzésük alá vonták Luhanszkot, miután az utolsó ukrán katonai egység is elhagyta a kelet-ukrajnai várost. Erről a kijevi önkormányzat ülésén számolt be csütörtökön Anton Sapoval, a Kijiv-12 zászlóalj parancsnokhelyettese.
Ez a zászlóalj volt az utolsó katonai alakulat, amely védte állásait a megyeszékhelyen, de miután csütörtökre virradóra a szakadárok tűz alá vették és teljesen megsemmisítették ottani támaszpontjukat, a katonáknak vissza kellett vonulniuk, el kellett hagyniuk a várost – idézte az UNIAN hírügynökség a katonatisztet.
Sapoval elmondta, azt a parancsot kapta feletteseitől, hogy tartsanak ki a végsőkig, de ő mégis úgy döntött, hogy kivonja a katonáit. Biztos abban, hogy helyes döntést hozott, ellenkező esetben ugyanis szerinte katonák százai haltak volna meg. Sapoval szerint a szakadárok éjszakai támadásának voltak halottjai és sebesültjei is, de számokat nem közölt.
Az ukrán média közben csütörtökön arról is hírt adott, hogy egy odesszai bíróság döntése alapján dezertálásért őrizetbe vették a Prikarpattyja ukrán zászlóalj parancsnokát. Vitalij Komart azzal vádolják, hogy a Donyeck-medencében zászlóaljával együtt elhagyta a harcteret Ilovajszk városánál, ahol az eddigi legsúlyosabb veszteségeket szenvedték el az ukrán fegyveres erők.
A kijevi média arról is hírt adott csütörtökön, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kellett hagyniuk a Donyeck megyei Debaljcevét is, miután több ezer orosz katona közelítette meg a várost, és orosz haditechnika összevonása zajlik a térségben.
Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács szóvivője keddi kijevi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az április közepén kezdődött terrorellenes hadműveletben eddig összesen 837 ukrán katona halt meg, a sebesültek száma pedig meghaladja a háromezret. A szakadárok viszont azt állítják, hogy ezek a számok valótlanok. Szerintük csak augusztus folyamán 3,6 ezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg a harcokban.
Petro Porosenko ukrán elnök a NATO-csúcson azt mondta: ha pénteken Minszkben megállapodás születik Ukrajna, Oroszország és az EBESZ képviselői között, akkor tűzszünetet rendel el. Porosenko újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy a fegyvernyugvás az első lépés lehet a béke felé Ukrajnában. A harcok végeztével szerinte „fokozatos béketerv” léphet életbe az ország keleti részén.
A Fehér Ház ugyanakkor azt közölte: az amerikai és a francia elnök, valamint a brit, a német, és az olasz miniszterelnök is egyetértett abban a tanácskozáson, hogy Oroszországnak „magasabb árat kell fizetnie” magatartásáért. Francois Hollande ehhez azt tette hozzá: az uniós szankciók súlya az elkövetkező órák fejleményeitől függ. A francia államfő szintén jelezte, hogy a franciák által gyártott helikopterhordozó hajó átadását Oroszországnak nem törölték, hanem csupán felfüggesztették.
A tűzszünetet elvben elfogadták a kelet-ukrajnai szakadárok is. Porosenko nyilatkozatára reagálva közös közleményt adott ki a felkelők által önhatalmúlag kikiáltott két entitás, a Donyecki Népköztársaság és a Luhasznki Népköztársaság vezetője, Olekszandr Zaharcsenko és Igor Plotnickij, akik azt írták, hogy az ő erőik is tűzszünetet kezdenek a Porosenko által megjelölt időpontban. Ennek feltételéül azt szabták, hogy a minszki megállapodásban részletesen rendezzék a fegyvernyugvás betartására vonatkozó garanciákat.