Az 1997-es megállapodás alapján a felek tartózkodnak attól, hogy jelentős újabb állandó katonai erőt telepítsenek a másik területével határos térségekben. Ugyanakkor a balti államok szerint a lehetséges agresszió kivédésére erősíteni kell a NATO jelenlétét a régióban, ami csapatok telepítését, támaszpontok kiépítését jelenti, Toomas Hendrik Ilves észt államfő pedig szerdán annak a véleményének adott hangot, hogy az orosz fél érvénytelenítette a megállapodás bizonyos részeit az ukrán válságban tanúsított magatartásával.
A NATO-csúcson képviselendő német állásponttal kapcsolatban név nélkül nyilatkozó berlini kormányzati források kiemelték: a kormány továbbra is abból indult ki, hogy az ukrán válságot nem lehet katonai eszközökkel megoldani. Hozzátették: egyetlen NATO tagország sem javasolta, hogy fegyverszállításokkal támogassák a kijevi vezetést a kelet-ukrajnai harcokban, és az sincs napirenden, hogy Ukrajna csatlakozzon az észak-atlanti szövetséghez.